Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Senki sem akadt …., aki ellenállott volna”

Egy másik alkalommal I. Berengár utóda, Lajos ütközött meg a kalandozókkal. Előbb föléjük kerekedett, de a magyarok „minthogy nem ravaszság nélkül valók, szemtől szembe cselt vetnek, és futást színlelnek. Amikor a király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszik őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek, és megsemmisítik a győzteseket… Bizony az ember láthatta volna a cserjéseket és mezőket szerteszéjjel hullákkal borítva, s a patakokat és folyókat vértől vörösleni” Ezután a kalandozó had keresztülszáguldott a bajorok, svábok, frankok és szászok országán. Mindent felperzseltek, és „senki sem akadt, aki a keleti és a déli égtáj felé a magyaroknak ellenállott volna.”
Ez helyesen: Egy alkalommal III. (Gyermek) Lajos német király (900-911).... - Többek között Györffy Györgynél is III. Lajos - kíváncsiságból rápillantottam a Wikipédiára is, ott IV. sorszámmal szerepel. (A Játék fórumtémába feltöltöttem egy történelmi témájú játékkönyv kéziratot. Tényleg nem célszerű magyar és nem magyar témákat vegyíteni.)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Erről sem olvastam még. Köszönöm.

Köszönöm, erről én is írtam néhány sort.

Köszi, utánanézek, hogy követhettem el a baklövést.
Berengár utóda - óriási figyelmetlenség. Györffy Györgynél III. (Gyermek) Lajos német király (900-911). Kíváncsiságból ránéztem a Wikipédiára, a német királyok családfáján Gyermek Lajos a IV. A családfa II. Lajossal kezdődik. Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. I26. oldal-ra hivatkoznak. Az Uralkodók és dinasztiák 415. oldalán is IV. Lajos szerepel. Vajon miért jelölhette III.-nak Györffy?
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
A Berengár utóda kicsit sántit :)
4. vagy gyermek Lajos Arnulf fia , aki Berengár ellenfele volt.
A a keleti frankok uralkodoja lett gyermekként.

Ket fopap, Hatto és Salamon voltak a gyámjai.
Berengár utóda Lajos volt méghozzá III. Vak Lajos provance-i király., 902-ben azonban Berengár megtámadta és legyőzte Lajost 915 decemberében X. János római császárrá koronázta Berengárt
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A zsákmány mellé még ajándékot is kaptak

Egy magyar sereg a 899-ben a keleti frankok császárának, Arnulfnak a szövetségében Észak-Itáliát dúlta. A gyújtogató, fosztogató, foglyokat ejtő had ellen I. Berengár király (887-924) 15 ezer fős sereget küldött ellenük, amely szeptemberben a brentai csatában vereséget szenvedett. Ezután a kalandozók folytatták a zsákmányolást. Lovaikon és „bőrhajóikon” még Velencébe is behatoltak, de a dózse hajóhada kihátrálásra késztette őket.
Itáliából 900 tavaszán vonultak ki, mert I. Berengár „túszok és ajándékok adásával rávette az említett magyarokat, hogy Itáliából vonuljanak ki mindazzal a zsákmánnyal együtt, amit szereztek.”
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Szövetségesekből ellenfelek

A magyarok 899-ben Arnulf keleti frank király (887-899), majd római császár (896-899) szövetségében dúlták Észak-Itáliát. A császár halálával a szövetség véget ért, s a kalandozók a következő évtől kezdve frank területekre támadtak, elsőként 900-ban a Dunántúlra. Ezután követeket küldtek az új frank uralkodóhoz, IV. (Gyermek) Lajoshoz (900-911), hogy elismertessék a Pannónia feletti uralmukat, és megújítsák az elődjével kötött megállapodást. Lajos a küldötteket börtönbe vetette, ezért ősszel két sereg tört Bajorországra.
A következő évben Dél-Karintiába tört be egy magyar had, de Laibachnál (Ljubljana) vereséget szenvedett. Ennek hatására addigi szövetségeseink, a morvák kibékültek a keleti frankokkal. Hűtlenségükért a magyarok 902-ben uralmuk alá hajtották a Nagymorva fejedelemséget, és 903-ban már ismét bajor földön zsákmányoltak.
Ha az ellenség egy-egy alkalommal diadalmaskodott, hálaadást tartottak. Valószínűleg a laibachi csata kapcsán jegyezték fel, hogy „Bajorország összes templomában könyörgéseket rendeltek el”. Könyörgésre bármikor felszólíthatták a híveket, hisz a magyarok akármikor felbukkanhattak a láthatáron.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Fura hogy ezt az időszakot nem nagyon dolgozták még fel filmekben....csak egy külföldi példa:
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Kristó Gyula történész szerint a honfoglalás előtt még közösen szervezték a hadjáratokat, a honfoglalás után inkább az egyes törzsek, illetve alkalmi szövetségeik szintjére került a hadjáratok szervezése. 906-ban például előfordult, hogy a dalamancok fölbérelték a magyarokat a szászok ellen. A magyarok földúlták Szászországot, ám a dalamancok földjén egy másik magyar sereggel találkoztak, akiknek vezetői részesedést követeltek a zsákmányból. Végül a második magyar sereg is végigdúlta Szászországot, s együtt tértek haza. Hat olyan évet is ismerünk, amikor több irányba is elindultak őseink kalandozni. Ezek az esetek arra utalnak, hogy a törzsszövetségnél kisebb egységek, a törzsek is szerveztek hadjáratot. Még az sem kizárt, hogy a törzsek specializálódtak bizonyos területekre és irányokra, ahol esetleg korábban megfelelő helyismeretre tettek szert.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
A Képes krónika szerint az Augsburg melletti csata után fogságba esett Lehel vezér utolsó hőstette az volt, hogy kürtjével agyonvágta Konrád császárt. Ezt követően Lehelt és társait kivégezték. A legendából annyi igaz, hogy a fővezérként szolgáló Bulcsú, és két alvezére, Lehel (vagy Lél) és Súr valóban fogságba estek a csatát követően, később ki is végezték őket. A császár megölése azonban bizonyosan legenda, hiszen ekkor még nem volt koronázott német-római császár, a német királyt pedig nem Konrádnak, hanem Ottónak hívták. Feltehető, hogy a legendában az augsburgi csatában elesett Vörös Konrád herceg emléke őrződött meg.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogyan látta Bölcs Leó bizánci császár a magyarok harcmodorát?
„A főseregen kívül van tartalékerejük, melyet kiküldenek tőrbe csalni azokat, akik elővigyázatlanul állnak fel velük szemben, vagy pedig szorongatott csapatrész megsegítésére tartogatnak. (...) Mások pedig a sereg egy részét állítják lesbe, éspedig nem a nagyobb részét, hanem a kisebbet. Az összecsapás megtörténtével azok, akiket előreállítottak, szándékosan futásnak erednek, és ha az ellenség hadrend nélkül üldözi őket, mihelyt azok a leshelyen túlhaladtak, a lesben állók előjönnek, és az ellenség mögött a hátába kerülnek; ezután az előre meghatározott jelre a megfutamodók is visszafordulnak, és közreveszik az ellenséget... (...) Jobbára a távolharcban, a lesben állásban, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban, és a szétszóródó harci alakzatokban lelik kedvüket.” (Taktika, 10. század eleje)
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Kristó Gyula történész szerint a honfoglalás előtt még közösen szervezték a hadjáratokat, a honfoglalás után inkább az egyes törzsek, illetve alkalmi szövetségeik szintjére került a hadjáratok szervezése. 906-ban például előfordult, hogy a dalamancok fölbérelték a magyarokat a szászok ellen. A magyarok földúlták Szászországot, ám a dalamancok földjén egy másik magyar sereggel találkoztak, akiknek vezetői részesedést követeltek a zsákmányból. Végül a második magyar sereg is végigdúlta Szászországot, s együtt tértek haza. Hat olyan évet is ismerünk, amikor több irányba is elindultak őseink kalandozni. Ezek az esetek arra utalnak, hogy a törzsszövetségnél kisebb egységek, a törzsek is szerveztek hadjáratot. Még az sem kizárt, hogy a törzsek specializálódtak bizonyos területekre és irányokra, ahol esetleg korábban megfelelő helyismeretre tettek szert.
Ezert irtam, hogy a a magyar torzsek szovetségben áltak egymással, de nem egy ember iranyitotta oket. Az első ember a "nagyfejedelem" cimet viselte, de az egyes torzsek vezetoi fejedelmek voltak.
Csak olyankor volt jelentosége az "első ember" titulusnak, amikor kozosen viseltek hadat.
A királyság létrejotte és Géza érdeme pont abban ált, hogy egységes iráyitás alá tudta vonni az egyébként önallo magyar torzseket a kárpát-medencében
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Fura hogy ezt az időszakot nem nagyon dolgozták még fel filmekben....csak egy külföldi példa:

Viki, a viking

A klasszikus Viki, a viking több epizódjában is feltűnnek a „gonosz és rettenthetetlen” magyarok, mint a főhősök ádáz ellenségei. Természetesen Viki furfangosságának köszönhetően ők is pórul járnak, hiába szurkolnánk kivételesen nekik.
1639561921673.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogyan látta Bölcs Leó bizánci császár a magyarok harcmodorát?
„A főseregen kívül van tartalékerejük, melyet kiküldenek tőrbe csalni azokat, akik elővigyázatlanul állnak fel velük szemben, vagy pedig szorongatott csapatrész megsegítésére tartogatnak. (...) Mások pedig a sereg egy részét állítják lesbe, éspedig nem a nagyobb részét, hanem a kisebbet. Az összecsapás megtörténtével azok, akiket előreállítottak, szándékosan futásnak erednek, és ha az ellenség hadrend nélkül üldözi őket, mihelyt azok a leshelyen túlhaladtak, a lesben állók előjönnek, és az ellenség mögött a hátába kerülnek; ezután az előre meghatározott jelre a megfutamodók is visszafordulnak, és közreveszik az ellenséget... (...) Jobbára a távolharcban, a lesben állásban, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban, és a szétszóródó harci alakzatokban lelik kedvüket.” (Taktika, 10. század eleje)
Ez a taktika a konnyu lovas harcmodor sajatja.
A magyarság hadi ereje lovasijaszokbol állt foleg.
Nem tehették meg azt, hogy nyilt utkozetbe mennek bele a pancelos gyalogsag és lovasság egyutese ellen.
Meg kellett bontani az ellenség arcvonalát, és lehetoseg szerint távolrol - ijjal - próbáltak eredményt elérni
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor még egy érdekesség...:
A kitalált középkor összeesküvés-elmélet Heribert Illig német germanista író, könyvkiadó nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a taktika a konnyu lovas harcmodor sajatja.
A magyarság hadi ereje lovasijaszokbol állt foleg.
Nem tehették meg azt, hogy nyilt utkozetbe mennek bele a pancelos gyalogsag és lovasság egyutese ellen.
Meg kellett bontani az ellenség arcvonalát, és lehetoseg szerint távolrol - ijjal - próbáltak eredményt elérni
Egyetértek. Egy idő után kiismerték a harcmodorunkat, s a nyugatiak fejlettebb haditechnikája is szerepet játszott abban, hogy végül a magyarok fölé kerekedtek.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha kérték őket, segítettek

Európa nyugati részének urai szinte szakadatlanul háborúztak egymással és gyakran fordultak segítségért a köztudottan ütős katonai erővel rendelkező magyar fejedelmekhez, akik nem utasították vissza a követek csábító ajánlatait, a busás fizetséget, a gazdag ajándékokat, vagy éppen a békéért felajánlott adót. A katonai vállalkozások politikailag és katonailag is átgondoltak lehettek. A szétosztható szerzemények (nemesfémek, fegyverek, szövetek, finom kelmék, állatok) egy jelentős réteg megélhetésének, és gyarapodásának az alapjául szolgáltak, a sikeres hadjáratok, győztes csaták pedig elősegítették a magyar fejedelemség megerősödését.
A vezetőket készséggel követő katonai kíséret érdekeltségének fontosságára a mongolok és a kunok történetében is lelhetők példák. Náluk a katonai vezetőtől a harcos alattvalók elvárták, hogy támadásokat vezessenek a szomszédos népek ellen, mert ilyenkor értékes tárgyakat, lovakat, foglyokat, nőket tudtak szerezni.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak kalandok voltak a kalandozások?

Történetírásunk a reformkor óta nevezi a VIII. század második és a IX. század első felének sokszor szövetségesként indított, zsákmányszerző hadjáratait. Az elnevezés azt a benyomást
kelti, hogy ezek a vállalkozások regényes, kalandokkal teli utak voltak, és kevés veszéllyel jártak.
A nemzeti öntudat és a függetlenségi mozgalmak erősödésének idején, amikor az irodalomban kibontakozott a romantika, s dicső múltat idéző, kiemelkedő hősökről, rendkívüli tettekről szóló művek születtek, jóleső, büszkeséget növelő érzés volt, hogy az éppen Habsburg uralom alatt lévő népünk elődeitől hajdan rettegett Európa.
Ezek az utak veszélyekkel teli vállalkozások voltak, és sok áldozatot követeltek. Hogy hány magyar harcos vesztette életét a hadjáratok során, megbecsülni sem tudjuk, a krónikák legfeljebb azt jegyezték fel, hogy alkalmanként sokan meghaltak közülük. Merseburg közelében 933-ban a németek győztek, ami nem járt nagy emberveszteséggel, de érzékenyen érintette a hadjárat résztvevőit, mert zsákmány nélkül tértek haza. A 955-ben elszenvedett augsburgi vereség után pedig a menekülés minden lehetséges útját elzárták előlük, s a többségüket legyilkolták. A három hadvezér, Lél, Bulcsu és Sur is az életével fizetett a „kalandért”. A magyar hagyomány szerint a csatából csak hét megcsonkított „gyászmagyar” tért haza.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért ért véget a kettős fejedelemség?
A zsákmányoló hadjáratok sok kárt és szenvedést okoztak a bajoroknak, akik 904-ben aljas szándékkal lakomára és tanácskozásra csalták Kurszán. Valószínűleg békeajánlattal és a magyar hódítások elismerésének ígéretével kecsegtették a fejedelmet, aki gyanútlanul elfogadta a meghívást. A találkozó a bajor-magyar határ közelében zajlott le, s váratlan eseménnyel zárult: a vendéglátók fegyverrel rontottak Kurszánra és kíséretére, s valamennyiüket orvul meggyilkolták. A fejedelem halálával véget ért a kettős fejedelemség, a hatalom Árpád utódainak kezébe került. Kurszán leszármazottai háttérbe, a Kurszánvára (Óbuda) központú szállásterületük peremvidékére szorultak, s a későbbiekben Kartal nemzetség néven tűntek fel.
A bevált cseltől a magyarok gyengülését és a zsákmányszerző hadjáratok legalább időleges megszűnését remélhették. A merényletet megtorlás követte: egy erős sereg a Duna mentén nyugat felé nyomult, s egészen az Enns folyóig pusztította végig a városokat és falvakat.
Kurszán:
1639748143094.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogyan látta Bölcs Leó bizánci császár a magyarok harcmodorát?
„A főseregen kívül van tartalékerejük, melyet kiküldenek tőrbe csalni azokat, akik elővigyázatlanul állnak fel velük szemben, vagy pedig szorongatott csapatrész megsegítésére tartogatnak. (...) Mások pedig a sereg egy részét állítják lesbe, éspedig nem a nagyobb részét, hanem a kisebbet. Az összecsapás megtörténtével azok, akiket előreállítottak, szándékosan futásnak erednek, és ha az ellenség hadrend nélkül üldözi őket, mihelyt azok a leshelyen túlhaladtak, a lesben állók előjönnek, és az ellenség mögött a hátába kerülnek; ezután az előre meghatározott jelre a megfutamodók is visszafordulnak, és közreveszik az ellenséget... (...) Jobbára a távolharcban, a lesben állásban, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban, és a szétszóródó harci alakzatokban lelik kedvüket.” (Taktika, 10. század eleje)
Szerencsére Bölcs Leó sok érdekes dolgot jegyzett le elődeinkről.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor még egy érdekesség...:
A kitalált középkor összeesküvés-elmélet Heribert Illig német germanista író, könyvkiadó nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok.
Olyan ötlet volt,ami a szerzőre irányította a figyelmet, s a könyve bizonyára jelentéktelennek nem mondható pénzt is vitt a konyhájára. Nem csak Európában jegyezték le a megjelölt időszakban az eseményeket és egyéb fontos dolgokat, hanem sok más, nem a mi naptárunkat használó nép is. Azoknál is ki kellett volna maradnia néhány évszázadnak. De nem maradt ki.
 
Oldal tetejére