Itáliai merénylők Párizsban
III. Napóleon és felesége 1858. január 14-én este a párizsi operába ment, amelyről a nyilvánosság is tudott. Az épület előtt nagyon sokan várták a császári pár érkezését, köztük négy itáliai forradalmár is. Egyikük viselkedése azonban gyanút keltett, és letartóztatták.
A császári hintó hintó közeledtekor a lesben állók vezetője, Felice Orsini gránátot húzott elő a zsebéből, kioldotta a biztosító zárat, de a szerkezet nem nem lépett működésbe. Előrántott egy másikat, és akcióra szólította fel a társait. A következő pillanatokban három gránát repült a hintó felé. Az egyik alatta robbant fel, s az oldalára fordította.
A hintó alját borító vastag acéllemeznek köszönhetően a benn ülőknek komolyabb bajuk nem esett. A császárné szemét üvegszilánk sértette meg, a császár kalapját repesz lyukasztotta át. A repeszektől nyolcan meghaltak, 160-an pedig megsebesültek. A környező épületek ablakai kitörtek, az utcán kráterek keletkeztek. Mindezek ellenére Napóleon és felesége részt vett az előadáson.
Miért akarták meggyilkolni a császárt?
Orsini gyűlölte Napóleont, mert 1849-ben a római köztársaságért küzdőket, hanem a pápát támogatta. A sikeres merénylettől azt remélte, hogy Párizsban forradalom robban ki, mindenütt felülkerekednek a köztársaságpártiak, és Itália független lesz.
Az akcióra négyen készültek, de egyiküket az ideges viselkedése miatt még a robbantás előtt őrizetbe vették.
Reggelre mind a három tettest elfogták. A bíróság halálra ítélte őket, de egyikük ítéletet később életfogytiglani börtönre változtatták. Ez lett a büntetése a merényletben ténylegesen részt nem vevő negyedik forradalmárnak is.
Vittori Romano festménye a merényletről: