Magyarország az elmúlt ezer évét egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben élte le, ezért is rendkívül fontos az orosz-magyar együttműködés - Orbán Viktor ma a Putyinnal közös sajtótájékoztatón elmagyarázta, miért fontos a magyar-orosz jó kapcsolat, és hogy Ukrajnában nem az orosz, hanem a magyar érdeket védi a kormánya, a magyaroknak akkor jó, ha a NATO-orosz kapcsolat is jó, és az energiafüggőségünk ellenére is szuverének vagyunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, fotó: MTI
Hosszú évekre nyúlik vissza a gyakorlat, hogy minden évben tartunk egy orosz-magyar csúcstalálkozót – ezt Orbán Viktor mondta a Karmelitában a Putyin orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytattak zárt ajtók mögött.
A közös sajtótájékoztatón nagy bejelentések nem hangzottak el sem a Paks 2-vel, sem a gázszállítással kapcsolatban.
Házszám
Putyin konstruktívnak és barátságosnak nevezte a magyar miniszterelnök folytatott megbeszéléseket. Orbán Viktor pedig a sajtótájékoztatón lényegében elmagyarázta, és értelmezte a magyar-orosz viszonyt, azt, hogy Magyarországnak miért érdeke, hogy jó politikai és gazdasági kapcsolatokat ápoljon Moszkvával. Mint mondta, minden országnak, így Magyarországnak is a „Jóisten adta a házszámot, és azt senki, egyetlen ország sem tudja megváltoztatni”. E megfogalmazással Orbán Viktor a magyar geopolitikai helyzetére utalt, arra, hogy, mint fogalmazott, Magyarország az elmúlt ezer évét egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben élte le, ezért is rendkívül fontos az orosz-magyar együttműködés.
A miniszterelnök az elmúlt években már többször is elmondta, hogy számára az iránytű Berlin, Moszkva és Isztambul.
Volt, hogy úgy fogalmazott, hogy a magyar diplomáciának tájékozódási rendszere Sztambul (ahogy régen nevezték Isztambult), Moszkva és Berlin, mert ezen három város vonzáskörében éli Magyarország az életét.
A miniszterelnök az orosz-magyar kapcsolatok legfontosabb elemei között sorolta fel a keresztény közösségek védelmét, a migrációt, valamint a NATO és Oroszország közötti együttműködést. A migrációs vonatkozásban a miniszterelnök újra elmondta, hogy 96 ezer migráns halad a balkáni útvonalon, a NATO és Oroszország vonatkozásában pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak mindig is akkor volt jó, ha a NATO és az oroszok kapcsolata konfliktusmentes volt. Ha ez nem így volt, abból mindig baj származott.
Fotó: MTI
Ukrajna: A “vétó” erős
De a NATO és Ukrajna is hangsúlyos szerepet kapott a Putyinnal közös sajtótájékoztatón. Orbán Viktor a közmédia kérdésére, hogy a NATO nagyköveteinek találkozója után szokásos gyakorlat a közös nyilatkozat kiadása, de ezt most Magyarország megvétózta, azt mondta, hogy ő nem azt a szót használná, hogy vétó, mert ez túl erős lenne, az Ukrajnáról szóló jelentéshez a megfogalmazása szerint “egy megfontolást” ajánlottak a NATO-nagykövetek figyelmébe. Mint mondta, a kérdés arról szólt, hogy Magyarország mit kezdjen azzal, hogy a kárpátaljai magyarok fenyegetésnek vannak kitéve.
Épp ezért – jelentette ki határozottan – Magyarország semmi olyan dokumentumot nem tud elfogadni, amely nem tartalmazza a Velencei Bizottság ajánlásait Ukrajna és a nyelvtörvény vonatkozásában, ha ugyanis egy olyan dokumentumot aláírnának, amiben nincs tekintettel a Velencei Bizottság ajánlásaira, az azt jelentené, hogy feladják a kárpátaljai magyarok európai jogait.
A miniszterelnök a sajtótájékoztató során később azt is elmondta, hogy Magyarország már nem is fogalmaz meg olyan elvárást, hogy a nyelvtörvényt az eredeti állapotának megfelelően állítsák vissza és mint kiderült, nagyon várja a találkozót az új ukrán elnökkel Zelenszkijjel.
Nem mondott véleményt Zelenszkijről
Orbán Viktor fontosnak tartotta hangsúlyozni Ukrajna vonatkozásában, hogy a kormány e kérdésben a magyar érdeket, a magyar kisebbséget védi, és nem az orosz érdeket (bár vannak, akik ezt vádat fogalmazzák meg).
Az egyik orosz újságíró kérdésére Orbán Viktor nem minősítette/értékelte Zelenszkijt. A miniszterelnök egy “régi magyar mondásra”, hivatkozott. E szerint amíg személyesen nem ismerünk meg valakit, addig nem mondunk róla véleményt. “Várom, hogy találkozzassak Ukrajna új elnökével” - zárta rövidre a kérdést.
Szuverének vagyunk
Orbán Viktor a magyar-orosz energiafüggés kapcsán a sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta a magyar szuverenitást - mint “fixációt” - annak ellenére is, hogy az energiadiverzifikáció még nem valósult meg (hiszen az energiaszükségletünk 85 százalékát Moszkvától szerezzük be).
A sajtótájékoztatón az Interfax megkérdezte Putyin orosz elnököt és Orbán Viktort is, hogy tárgyaltak-e a Török Áramlathoz való csatlakozásról, és erre az orosz elnöke 50, illetve 60 százalékban jelölte meg a Magyarországra juttatott orosz gáz-, illetve kőolaj arányát és egyértelműen azt mondta, hogy a Török Áramlathoz való csatlakozás a magyar állam érdeke lenne. Putyin a sajtótájékoztatón azt prognosztizálta, hogy év végén vagy jövő év elején aláírják a megállapodást a Török Áramlatról. Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy Magyarország pályázni fog, amikor lehet, és meglátják majd, mi lesz az eredmény.
Megerősítette, hogy a szuverenitásunk abban nyilvánul meg az energiabeszerzés terén, hogy mi határozzuk meg, hogy kitől és mennyi energiát szeretnénk beszerezni.
Szent István intelmei - a magyar politika kézikönyve
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a sajtótájékoztatót követően Putyin elnökkel közösen találkoznak keresztény vezetőkkel. Arra, hogy mit vár a találkozótól, a miniszterelnök emlékeztetett az első magyar király, Szent István Intelmeire. Mint mondta: ebben minden benne van, amit a magyar hatalomgyakorlás tudni akarhat, hiszen ez a magyar politika kézikönyve, mely ezer évvel ezelőtt íródott, de ma is érvényes, miszerint a kereszténységet (nem csak intézményesített szinten) meg kell védeni, de a bajba jutott keresztényeken is segíteni kell, a miniszterelnök e ponton említette meg, hogy a Közel-Keleten, Szíriában Magyarország óvodákat, sőt, teljes falvakat épít.
Fotó: MTI
Putyin pedig “a kereszténység bölcsőjének” nevezte a Közel-Keletet és beszámolt arról, hogy Magyarországgal közösen milyen segítséget nyújtanak a világ bajbajutott keresztényeinek. A keresztény vezetőkkel való találkozón segélyekről és az orosz állammal közös templomfelújításokról is esik szó – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tyúklépés után “hétmérföldes csizma”
A sajtótájékoztató légköre Putyin és Orbán Viktor között szívélyes és barátságos volt, egyetlen ponton sem mondtak ellent egymásnak, semmilyen disszonáns elemet nem lehetett érzékelni. Putyin és Orbán Viktor is méltatta az onkológiai, szociális és más téren megkötött megállapodásokat. Orbán Viktor még a sajtótájékoztató elején beszélt az Oroszországgal szembeni uniós szankciók bevezetéséről s mint mondta, 2018 volt az első olyan év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom több mint 6 milliárddal nőtt, akár a 7 milliárdot is megközelítette. A miniszterelnök úgy fogalmazott, “volt amikor tyúklépésekkel haladtunk előre, volt, amikor hétmérföldes csizmával, 2018-ra az utóbbi volt a jellemző”.
Atv
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, fotó: MTI
Hosszú évekre nyúlik vissza a gyakorlat, hogy minden évben tartunk egy orosz-magyar csúcstalálkozót – ezt Orbán Viktor mondta a Karmelitában a Putyin orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytattak zárt ajtók mögött.
A közös sajtótájékoztatón nagy bejelentések nem hangzottak el sem a Paks 2-vel, sem a gázszállítással kapcsolatban.
Házszám
Putyin konstruktívnak és barátságosnak nevezte a magyar miniszterelnök folytatott megbeszéléseket. Orbán Viktor pedig a sajtótájékoztatón lényegében elmagyarázta, és értelmezte a magyar-orosz viszonyt, azt, hogy Magyarországnak miért érdeke, hogy jó politikai és gazdasági kapcsolatokat ápoljon Moszkvával. Mint mondta, minden országnak, így Magyarországnak is a „Jóisten adta a házszámot, és azt senki, egyetlen ország sem tudja megváltoztatni”. E megfogalmazással Orbán Viktor a magyar geopolitikai helyzetére utalt, arra, hogy, mint fogalmazott, Magyarország az elmúlt ezer évét egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben élte le, ezért is rendkívül fontos az orosz-magyar együttműködés.
A miniszterelnök az elmúlt években már többször is elmondta, hogy számára az iránytű Berlin, Moszkva és Isztambul.
Volt, hogy úgy fogalmazott, hogy a magyar diplomáciának tájékozódási rendszere Sztambul (ahogy régen nevezték Isztambult), Moszkva és Berlin, mert ezen három város vonzáskörében éli Magyarország az életét.
A miniszterelnök az orosz-magyar kapcsolatok legfontosabb elemei között sorolta fel a keresztény közösségek védelmét, a migrációt, valamint a NATO és Oroszország közötti együttműködést. A migrációs vonatkozásban a miniszterelnök újra elmondta, hogy 96 ezer migráns halad a balkáni útvonalon, a NATO és Oroszország vonatkozásában pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak mindig is akkor volt jó, ha a NATO és az oroszok kapcsolata konfliktusmentes volt. Ha ez nem így volt, abból mindig baj származott.
Ukrajna: A “vétó” erős
De a NATO és Ukrajna is hangsúlyos szerepet kapott a Putyinnal közös sajtótájékoztatón. Orbán Viktor a közmédia kérdésére, hogy a NATO nagyköveteinek találkozója után szokásos gyakorlat a közös nyilatkozat kiadása, de ezt most Magyarország megvétózta, azt mondta, hogy ő nem azt a szót használná, hogy vétó, mert ez túl erős lenne, az Ukrajnáról szóló jelentéshez a megfogalmazása szerint “egy megfontolást” ajánlottak a NATO-nagykövetek figyelmébe. Mint mondta, a kérdés arról szólt, hogy Magyarország mit kezdjen azzal, hogy a kárpátaljai magyarok fenyegetésnek vannak kitéve.
Épp ezért – jelentette ki határozottan – Magyarország semmi olyan dokumentumot nem tud elfogadni, amely nem tartalmazza a Velencei Bizottság ajánlásait Ukrajna és a nyelvtörvény vonatkozásában, ha ugyanis egy olyan dokumentumot aláírnának, amiben nincs tekintettel a Velencei Bizottság ajánlásaira, az azt jelentené, hogy feladják a kárpátaljai magyarok európai jogait.
A miniszterelnök a sajtótájékoztató során később azt is elmondta, hogy Magyarország már nem is fogalmaz meg olyan elvárást, hogy a nyelvtörvényt az eredeti állapotának megfelelően állítsák vissza és mint kiderült, nagyon várja a találkozót az új ukrán elnökkel Zelenszkijjel.
Nem mondott véleményt Zelenszkijről
Orbán Viktor fontosnak tartotta hangsúlyozni Ukrajna vonatkozásában, hogy a kormány e kérdésben a magyar érdeket, a magyar kisebbséget védi, és nem az orosz érdeket (bár vannak, akik ezt vádat fogalmazzák meg).
Az egyik orosz újságíró kérdésére Orbán Viktor nem minősítette/értékelte Zelenszkijt. A miniszterelnök egy “régi magyar mondásra”, hivatkozott. E szerint amíg személyesen nem ismerünk meg valakit, addig nem mondunk róla véleményt. “Várom, hogy találkozzassak Ukrajna új elnökével” - zárta rövidre a kérdést.
Szuverének vagyunk
Orbán Viktor a magyar-orosz energiafüggés kapcsán a sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta a magyar szuverenitást - mint “fixációt” - annak ellenére is, hogy az energiadiverzifikáció még nem valósult meg (hiszen az energiaszükségletünk 85 százalékát Moszkvától szerezzük be).
A sajtótájékoztatón az Interfax megkérdezte Putyin orosz elnököt és Orbán Viktort is, hogy tárgyaltak-e a Török Áramlathoz való csatlakozásról, és erre az orosz elnöke 50, illetve 60 százalékban jelölte meg a Magyarországra juttatott orosz gáz-, illetve kőolaj arányát és egyértelműen azt mondta, hogy a Török Áramlathoz való csatlakozás a magyar állam érdeke lenne. Putyin a sajtótájékoztatón azt prognosztizálta, hogy év végén vagy jövő év elején aláírják a megállapodást a Török Áramlatról. Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy Magyarország pályázni fog, amikor lehet, és meglátják majd, mi lesz az eredmény.
Megerősítette, hogy a szuverenitásunk abban nyilvánul meg az energiabeszerzés terén, hogy mi határozzuk meg, hogy kitől és mennyi energiát szeretnénk beszerezni.
Szent István intelmei - a magyar politika kézikönyve
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a sajtótájékoztatót követően Putyin elnökkel közösen találkoznak keresztény vezetőkkel. Arra, hogy mit vár a találkozótól, a miniszterelnök emlékeztetett az első magyar király, Szent István Intelmeire. Mint mondta: ebben minden benne van, amit a magyar hatalomgyakorlás tudni akarhat, hiszen ez a magyar politika kézikönyve, mely ezer évvel ezelőtt íródott, de ma is érvényes, miszerint a kereszténységet (nem csak intézményesített szinten) meg kell védeni, de a bajba jutott keresztényeken is segíteni kell, a miniszterelnök e ponton említette meg, hogy a Közel-Keleten, Szíriában Magyarország óvodákat, sőt, teljes falvakat épít.
Putyin pedig “a kereszténység bölcsőjének” nevezte a Közel-Keletet és beszámolt arról, hogy Magyarországgal közösen milyen segítséget nyújtanak a világ bajbajutott keresztényeinek. A keresztény vezetőkkel való találkozón segélyekről és az orosz állammal közös templomfelújításokról is esik szó – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tyúklépés után “hétmérföldes csizma”
A sajtótájékoztató légköre Putyin és Orbán Viktor között szívélyes és barátságos volt, egyetlen ponton sem mondtak ellent egymásnak, semmilyen disszonáns elemet nem lehetett érzékelni. Putyin és Orbán Viktor is méltatta az onkológiai, szociális és más téren megkötött megállapodásokat. Orbán Viktor még a sajtótájékoztató elején beszélt az Oroszországgal szembeni uniós szankciók bevezetéséről s mint mondta, 2018 volt az első olyan év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom több mint 6 milliárddal nőtt, akár a 7 milliárdot is megközelítette. A miniszterelnök úgy fogalmazott, “volt amikor tyúklépésekkel haladtunk előre, volt, amikor hétmérföldes csizmával, 2018-ra az utóbbi volt a jellemző”.
Atv
