A pénztárosnő beszólt az idős néninek, de az úgy helyre tette, hogy beléfagyott a szó

Olyat mondott neki, hogy azóta is csak kapkodja a levegőt.
„Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy „az én időmben nem volt még ez a „zöld” dolog.

A hölgy azt válaszolta, hogy „azért van ma ezzel problémánk, mert az Önök generációja nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének”.

Elgondolkodtam. És szépen mesélni kezdtem a pénztárosnak, hogyan is volt a „mi időnkben":

Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a „zöld” dolog még nem létezett az én időmben.

A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a „zöld” dolog még nem létezett az én időmben.

Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 voltot zabáló masinában. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a „zöld” dolog még nem létezett az én időmben.

Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába.

Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a „zöld” dolog még nem létezett az én időmben.

Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a „zöld” dolog még nem létezett az én időmben.

Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxiszolgálatként. Egy szobában egyetlen konnektor volt. Nem volt szükségünk egy rakás konnektorra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát.

Hát nem szomorú, hogy a mostani generáció arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a „zöld” dolog még nem létezett annak idején?”

 
szegény Ernoe nem fogtál fel semmit "We will not let you get away with this!" csak figyeld, hogyan sziszegik klímagrétásan ... szerencsére ez Németországban történik.
Greta már várja az iskolát. "Vége a szünetemnek, remek érzés újra iskolába menni" - írta.
 
Nos én nem ezt érzem ,látom inkább azt hogy az öregek panaszkodnak a fiatalokra hogy mennyire pazarolnak.
még nincs az az "átnevelés" mint a németeknél (a WDR a gyermekdallal csak egy kis szem a láncban), családok tagjai egymás ellen fordítása, nálunk még nincsenek hatalmon, nem tudják súlykolni, hogy a család egy elavult intézmény.
 
szegény Ernoe nem fogtál fel semmit "We will not let you get away with this!" csak figyeld, hogyan sziszegik klímagrétásan ... szerencsére ez Németországban történik.

A következöket irod:

28657 #4 a németeknél kimondottan ezt oktatják a gyerekeknek,
itt például az énekeltetik a gyerekekkel, hogy nagymamám egy környezetszennyező vén disznó #4

Te itt nagyon súlyosan megrágalmazod a Németországban elő 83 millió embert.

28657 #7 nahát magyarázd már el mit is látunk, hallunk ... szerintem ez a korán kezdett uszítás elég rémísztő, az utolsó angolul elhangzó fenyegetést jól fordítom?
"We will not let you get away with this!"
Nem hagyjuk, hogy szárazon elvigyétek!

Igen, a Svéd lány meggondolatlan nyelvbotlására hívta fel a figyelmünket a szatíra.
A szatíra "kritika lentről", nem erkölcsi mutatóujjal, nem fentről lefele kioktatás sértő módon.

A szatíra megértéséhez kell egy kis intelligencia. A gyerekek nagyon is tudták mit énekelnek
senki sem gondolta közülük, hogy lenne nagymama aki a tyúkólba motorozva havi 1000 super benzint fogyaszt....
A dal irreális nagymamákról szól, és valójában a környezetvédő aktivistának oszt ki egy intést.

28657 #9 az biztos, hogy nem én akarom lebontani a wittenbergi templomot egy dombormű miatt :), a fenti eszmefuttatásod másoknak magyarázd.

Ezt nem akarom még egyszer kommentálni, ezzel a beszólássál pozicionáltad magad.

28657 #12 kimondottan jópofa dolgokat irogatsz, csak a lényeget hallgatod el .... ezt a "műsort" a német közszolgálati televízió karácsonyi műsora okádta a tévénézők arcába, az általános német közállapotokat jellemzi.
Lehet nem tudod kinek a fenyegetését ismételtetik a német gyerekekkel angolul.

A te hozzászólásodból azt veszem ki, hogy a rádiót nem tudod megkülönböztetni a televíziótól, a TV-t a szociális médiáktól.
Miért nem hallgatod meg az eredeti műsort, belinkeltem.
 
még nincs az az "átnevelés" mint a németeknél (a WDR a gyermekdallal csak egy kis szem a láncban), családok tagjai egymás ellen fordítása, nálunk még nincsenek hatalmon, nem tudják súlykolni, hogy a család egy elavult intézmény.
Pedig a család intézménye itthon is szét van hullva.
A mai fiatalok NEM tudják összetartani a családot rokonságot.
Megy a széthúzás.
Ha a szülők elmennek akkor a maradtak azonnal egymás ellen mennek.
 
azért nálunk még nem annyira vészes a helyzet, de az életképtelen beteg életforma zászlaját már kezdik kitenni a középületekre, jelezvén, hogy szerintük ez a jó ezt kell követni.
Nem tudom.
Számomra nem oszt nem szoroz.
Max. annyiban hogy lehet hogy beszélnünk kell róla, róluk.
Nem tudom miért mert én egész életemben eddig megvoltam a tudás nélkül.
De, lehet hogy van akinek hiányzik ez.
Az hogy vannak akik képesek leszakítani nos ott egy kis ...problémát látok.
Vagy hiányzik neki a zászló.
Mert pl. van aki nem kedveli a homoszexuálisokat akkor minek megy közéjük?
 
a középületek vannak felzászlózva a jelképükkel.... tudják, hogy rémísztő képzőnyekként fogják kezelni, de kénytelen ügyet intézni.
Ezt nem értem.
Amit hallok és tapasztalok az az hogy sokan kérdeznek hogy ezt a b.u.i -kat is a migránsok hozták?
A fertőzést is azok hozzák miért engedik be őket?
Lehet hihetetlenkedni de, ez van.
 
Egeszen biztos voltak dolgok koràbban amit jobban csinaltunk mint ma.

A "Nagymama konyhaja" egy markajel.

En szivesen fözök és szinte minden fogasnal az Edesanyam es a Nagymamăm jut az eszembe.

Na meg a szomszédasszony aki le akart beszélni engem a fözés tudomanyárol.
"Minek akarsz megtanulni fözni, az a feleség dolga?"
 
Ez így igaz! Viszont: akkor a sajt még tejből készült, csak úgy, mint a tejszín és a vaj, a dióbél dióból származott, és nem dejóból (csak meg ne kérdezd, hogy ez miféle fán terem, mert fogalmam sincs), és nem csak zöldek nem voltunk, de allergiásak sem.
ja, és sétálni meg sportolni is gyalog jártunk, nem autóval.

A múlt évben betegek voltak a diófáink, nem volt termés. Így elindultam diót venni (kelt palacsintát csináltam a gyerekeknek).
Sajnos becsapott a felirat, mert elhittem, hogy a diótöltelék dióból készül. Kifejezetten kerültem a dejót.
Én balga!
Íme a fogyasztó megtévesztésének tipikus példája.
Ezt látod a polcon - szemből ...
upload_2020-8-25_20-50-7.png


... és ezt próbálod kibetűzni otthon a hátoldalán, amikor konstatálod, hogy mi ez a vacak, amit vettél:
upload_2020-8-25_20-51-37.png

A nagymamámmal nem fordulhatott volna elő, mert maguknak őrölték a diót és a mákot - hozzáteszem, ezt én is így csinálom, HA van dió :)
 
Utoljára módosítva:
.
OFF

Egeszen biztos voltak dolgok koràbban amit jobban csinaltunk mint ma.

A "Nagymama konyhaja" egy markajel.

En szivesen fözök és szinte minden fogasnal az Edesanyam es a Nagymamăm jut az eszembe.

Na meg a szomszédasszony aki le akart beszélni engem a fözés tudomanyárol.
"Minek akarsz megtanulni fözni, az a feleség dolga?"
Ha egy külföldön élő magyar férfi nem tanul meg főzni, elfelejtheti az ételeinket. Én is csak addig
hittem, hogy világhírű a magyar konyha, amíg ki nem mentem. Hihetetlen gyorsasággal mentek tönkre a magyar vendéglők. Egy sincs ahol élek.
Úgyhogy én is megtanultam egész elfogadhatóan főzni.
Például, borjúpörkölt nokedlivel "Idős néni módra" :)

z2.jpg


Paprikas krumpli.

z3.jpg


ON
 
Utoljára módosítva:
.




csak addig hittem, hogy világhírű a magyar konyha, amíg ki nem mentem.
Hihetetlen gyorsasággal mentek tönkre a magyar vendéglők.
csak a magyarok kepesek elhinni hogy a konyhajuk vilaghiru
de erdekes a vilag errol nem igazan szerzett tudomast
a tengeren tulon a magyar ettermek mar nyitas pillanataban halalra vannak itelve
csak olyan letezik amelyikrol nem ordit hogy magyar
es nem akarjak mindenaron lenyomni a torkokon a porkoltetnokedlival
a magyar etel agyonfozott
es a budos hagyma szinte mindegyikben
a gyerekeim SEM szeretik
 
csak a magyarok kepesek elhinni hogy a konyhajuk vilaghiru
de erdekes a vilag errol nem igazan szerzett tudomast
a tengeren tulon a magyar ettermek mar nyitas pillanataban halalra vannak itelve
csak olyan letezik amelyikrol nem ordit hogy magyar
es nem akarjak mindenaron lenyomni a torkokon a porkoltetnokedlival
a magyar etel agyonfozott
es a budos hagyma szinte mindegyikben
a gyerekeim SEM szeretik
Azért nem kell dramatizálni. :D Ízletes a magyar konyha.
Finomak a zöldségleveseink, a nyugaton ismeretlen tökfőzelékünk, meg a többi főzelékünk, a rakott kel, a töltött paprika stb. A volt Monarchiában, Ausztriátol az Adriáig hasonlóan főznek. Az osztrákok eszik a káposztástésztát (Krautfleckerl) a töltöttkáposztát (Krautwickerl) és a Palatschinken-t.
Mindegyik svájci barátnőm imádta a magyar konyhát.
Ez olyan dolog, hogy szeretem a görög konyhát, ha ott nyaralok. Aztán kész.
Pardicsom szószos tésztát sem tudnék minden nap enni mint a szegény olaszok.
Pörköltet inkább. :rohog:
Ui.
Jut eszembe. Volt Zürichben egy magyar hentes. Az aztán nagyon ment. A csehek meg a jugók gazdag embert csináltak a hentesböl. Bezárt, mert nem volt utód. A gyerekei nem csinálták tovább, mert egyetemre jártak.
 
Utoljára módosítva:
egy amerikai igen erdekesen nez a krumlistesztara
hogy a banatban lehet koretet korettel enni
a kaposztasteszta szaga mar eleg hogy vilagga fusson
az amerikai kremlevesek nyomaba se ernek a magyar levesek

azt szereted amin folnottel
Én kevés kivétellel minden ételt szeretek. Márt csak ezért megérte emigrálni. Az általad utált indiait is imádom. ;) Sokat voltam Ázsiában. A sült bogáron kívül mindenüket megettem.
Amerikában New York tartozik a legklasszabb városok közé, mert a földkerekség minden konyháját megtalálod. Meg is híztam ott.
 
Elmondanám nektek, hogy az osztrák vőm mindenkinek azzal dicsekszik, hogy ő azt hitte eddig, hogy az édesanyja főz a legjobban a világon, de nem így van. Magyar a felesége, és az ő főztje mindent visz.

Mondjuk ez nem tartozik ide, de a véleményem nem írom le. Se a pénztárosnőnek beszóló öregről, se a német gyerekkórusról.
Talán csak annyit, hogy nem szeretnék azért a 60-70-es években élni, mert fiatal voltam, és nem pazaroltunk, és még azt, hogy nem szeretnék a német gyerekek nagymamája lenni.
 
Azt honnan lehet tudni, hogy kapkodja a levegőt? A fenti monológ nem a boltban hanzott el, vagy igen?
Nyilvánvaló, hogy a történet kitalált.
Egyrészt én még nem hallottam egy nagyitól sem olyat, hogy "bepattan egy 300 lóerős verdába", pedig egyretöbb e korosztálybelivel kommunikálok, ahogy öregszem.
Másrészt a kitalálója nem vesződött olyan részletekkel, hogy nem a "240 Volt"-ot, hanem az áramot zabálja a szárítógép.
Meg aztán, az a borotvapenge is necces. Anno a hölgyek vagy gyantáztak, vagy semmi (bár ebben lehet tévedek).
Aztán az a busszal járás is sántít. Ha a sztori tengerentúli, azért, ha meg szoci országbeli, azért. A tologatós fűnyíró az előbbire utal
 
Oldal tetejére