Sziasztok, Mindenkik!!! 
kiss
Boldog új évet mindenkinek!
Nagyon régen nem jártam itt (sokszor technikai okok miatt, máskor meg időm/energiám nem volt), de most nagyon jó megint olvasgatni Titeket!
Nem tudom, ez a probléma aktuális-e még:
Sylvi!
Ahogy én látom a helyzetedet: amit eddig leírtál, valószínűleg eddig szinte az volt az életcélod, hogy a szüleidnek megfelelj. Mindig "jó kislány" voltál, és szinte minden erőddel azon voltál, hogy ők elégedettek legyenek Veled. Ha volt is korábban barátod, valószínűleg ő is pontosan megfelelt a szüleid elvárásainak. De a szavaid alapján kevéssé tartom valószínűnek, hogy komoly kapcsolatod lett volna korábban.
Jó eséllyel most fordult elő először, hogy olyan dolgot tettél, ami nem tetszik a szüleidnek, és amikor ez nem tetszett nekik, nem hátráltál meg, léptél vissza gyorsan, hanem úgy haladsz tovább az utadon, ahogy az NEKED megfelel.
Nem tudom, jól látom-e. Ha igen, én mindenekelőtt azt javaslom, hogy önbizalmat és kitartást programozz magadnak, arra van szükséged leginkább. Emellett "szubjektív kommunikációban" küldhetsz olyan üzenetet a szüleidnek, amiben elmondod, hogy szereted őket, és nem ellenük fordulsz ezzel a kapcsolattal, hanem szeretnéd a saját életedet élni, a magad életútját járni. És hogy Neked milyen jó volna, ha ők abban támogatnának, hogy a jövőben boldog lehess.
Az hogy ők erre változnak-e, sajnos az ő döntésük.
Ha tényleg jól láttam a helyzetedet, és van kedved, és még a problémád is aktuális, írhatsz nekem privátban, hátha tudok még ötleteket adni.
Ez nem volt egy kifejezetten agykontrollos válasz, de talán ennek ellenére segített.
Akárhogy is van, sok sikert!
kissBoldog új évet mindenkinek!
Nagyon régen nem jártam itt (sokszor technikai okok miatt, máskor meg időm/energiám nem volt), de most nagyon jó megint olvasgatni Titeket!
Nem tudom, ez a probléma aktuális-e még:
Sziasztok!
Én Magyarországon élek (21 éves lány vagyok).
Tanultam valamikor agykontrollozni (csak könyvből tanultam,tanfolyamra nem jártam), de nem voltak sem kis-, sem nagy sikereim, talán azért, mert nem igazán hittem benne, de nagyon akartam. Ha nem bánjátok, tanácsot szeretnék kérni tőletek (vagy akár esettanulmányt adni, ha úgy tetszik).
Saját problémáimról lenne szó. Rendkívül ideges típus vagyok, saját rémképeimből vannak állandó feszültségeim. Általában aludni sem tudok rendesen, sokszor felébredek, állandóan fáradt vagyok. De a legjobb az, hogy 5 hónapja viszonylag komoly kapcsolatban élek. Párom gyakorlatilag lesi minden kívánságomat. Szüleim nem ismerik őt, de elmondásuk szerint nem is akarják megismerni, mindezt azért, mert hátrányos helyzetű családban nőtt fel. Ha velük vagyok vagyok, már nem tudnak velem normálisan beszélni, állandóan mocskolják vagy őt, vagy engem, hogy hogy lehettem ilyen hülye, hogy szerelmes lettem valakibe, pedig mindig mondták, hogy nem szabad.
Ezen kívül pedig nem okoztam nekik csalódást, legfeljebb annyit hogy szakot váltottam, amivel talán jobban el tudok majd helyezkedni a munkaerőpiacon.
Tudom, hogy vannak emberek, akiknek nagyobb problémái vannak, de ennek ellenére teljesen el vagyok keseredve.
A tanácsokat is nagyon megköszönném!
Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta és Boldog Új Évet!
Sylvi!
Ahogy én látom a helyzetedet: amit eddig leírtál, valószínűleg eddig szinte az volt az életcélod, hogy a szüleidnek megfelelj. Mindig "jó kislány" voltál, és szinte minden erőddel azon voltál, hogy ők elégedettek legyenek Veled. Ha volt is korábban barátod, valószínűleg ő is pontosan megfelelt a szüleid elvárásainak. De a szavaid alapján kevéssé tartom valószínűnek, hogy komoly kapcsolatod lett volna korábban.
Jó eséllyel most fordult elő először, hogy olyan dolgot tettél, ami nem tetszik a szüleidnek, és amikor ez nem tetszett nekik, nem hátráltál meg, léptél vissza gyorsan, hanem úgy haladsz tovább az utadon, ahogy az NEKED megfelel.
Nem tudom, jól látom-e. Ha igen, én mindenekelőtt azt javaslom, hogy önbizalmat és kitartást programozz magadnak, arra van szükséged leginkább. Emellett "szubjektív kommunikációban" küldhetsz olyan üzenetet a szüleidnek, amiben elmondod, hogy szereted őket, és nem ellenük fordulsz ezzel a kapcsolattal, hanem szeretnéd a saját életedet élni, a magad életútját járni. És hogy Neked milyen jó volna, ha ők abban támogatnának, hogy a jövőben boldog lehess.
Az hogy ők erre változnak-e, sajnos az ő döntésük.
Ha tényleg jól láttam a helyzetedet, és van kedved, és még a problémád is aktuális, írhatsz nekem privátban, hátha tudok még ötleteket adni.
Ez nem volt egy kifejezetten agykontrollos válasz, de talán ennek ellenére segített.
Akárhogy is van, sok sikert!
