boszorka) a
néphit szerint olyan nő (késöbb akár férfi), aki természetfeletti,
démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást hoz. A hasonló feltételezett képességekkel rendelkező férfiakat boszorkánymesternek nevezték.
A modern korban a boszorkány fogalom gyakran pozitív értelemben használatos és a női nem ügyességét, illetve okosságát jellemzi – de negatív értelemben is előfordul, gonosz módon viselkedő vagy intrikus nők szidalmazására. idézet a wikipédiából
A falumban lévő boszorkányhoz(Bözsi nénihez) fordulhattunk kártyavetésért, rontáslevételért, különböző betegségeinkre gyógyfüvekért, főzetekért. Sűrűn mormolt varázsigéket az átadott novényekre, főzetekre.
Rendkivűli jó keveréke volt a köhögések csillapítására és az álmatlanságra, fájdalom csillapításra, női bajokra.
De ugyanúgy gyógyította a ficamot rándulást helyreigazítva, varázsigéket mormolva.Hatalmas körmei voltak. Egyszerűen élt tele volt a kis háza száradó gyógynövényekkel azok illatával, ismeretlen porokkal apró edényekben és furcsa tárgyakkal megvolt a fekete és hófehér macska meg a kakas is a házában ki be jártak...varázslatos hangulatú volt. Szerettem hozzá járni, sokan féltek tőle én nem.
A kártyákból a magyar a cigány és egy azóta is számomra ismeretlen kártyát használt. A kártyákat fehér ruhába tette mindig bele. Mindig égett a fehér gyertya kártyavetéskor gyógyításkor sose fújta el csak lekoppintotta ha elment a vendég. Sokszor fogadott ugy hogy na végre ideértél, kihül a teád idd meg ott van a kályhán.
Sokszor hagyta abba a tevékenységét és nézett a kapu felé olyankor kis idő múlva jött hozzá valaki.
90 éves koráig élt a válammal mentem el hozzá utoljára azt mondta jó hogy jöttem, mert este szóltak menni kell, de ithagyták még mára. Öleléssel búcsúztunk előtte soha. Másnap meghalt.
Egyik búcsúformulája így szólt: Átok, bántás, rontás sose érjen.
