ff
Borikám én nyugodtan mondhatnám, kit érdekel, én itt élek, jól, szarom bele mi van otthon. Hisz nyilván azért jöttem el, mert valamivel nem voltam megelégedve. Mit izgatom magam miattuk. Ez lehetne papirforma. De ebből semmi nem igy van. Pedig még volt is olyan időszak, amikor az ,,elutasitásom,, közel volt ehhez a papirformához. De alapjában, alapjaiban ez messze nem igy van.
Azt gondolom, hogy egy néphez való tartozásnak minden megpróbáltatást ki kell birni. Ki kell birnia azt is, hogy nem minden alakul az ő elképzelése szerint. Néha túl közel voltam ahhoz, hogy az ,,alakitók,, között éreztem magam. Ha visszanézek erre a 20 évre, akkor voltak pillanatok, amikor nagyon fontos szem voltam egy-egy láncban. Abban a hozzáállásban is benne volt magyarságom. Tiszta steril magyarságom. Soha nem voltak látványos külső jelei, de megéltem azokat a helyzeteket, amelyekkel úgyéreztem, hogy segitek. Igy volt ez a Párisi Irodalmi Újság esetében is, de akkor is amikor nekem sikerült összehoznom a Sarlós Bandit a Nyers Rezsővel. (Puszta véleletlenűl, s ebből lett a Munk-Demján birodalom) De még sorolhatnám ,,viselt,, dolgaimat. S igy ma talán azért nézem nehezebb szivvel azt ami történik.
Sokan azt mondják OK de le kell nőni egy-két generációnak, akik majd már tudják mi a kapitalizmus. Maga a Világosi (parlament alelnöke) azt mondta nekem egy interjuban tavaly szeptemberben, hogy a mai Magyarország a kapitalizmus elsajátitásában még csak ott tart, hogy ,,csak azt ne kérdezd miből van az első millióm,,. De azért az eltelt 18 év tetemes idő ahhoz, hogy legalább a csirának már látszani kellene. De csak harácsolás, csalás, és valami eszement amerika ellenesség van. A nyugati hirmagyarázók már többször leirták, hogy nem kedvez a politikai klima az amerikai kapitalizmusnak Magyarországon. Nem értettem pontosan mit ért ezalatt az elemző és levelet válltottam vele. Csak annyit irt: eszébe jut e valakinek Németországban, hogy azért utálja az Opelt, mert a Generál Motors tulajdonában van? Pedig a németek nagyon maguknak valók.
Borikám én nyugodtan mondhatnám, kit érdekel, én itt élek, jól, szarom bele mi van otthon. Hisz nyilván azért jöttem el, mert valamivel nem voltam megelégedve. Mit izgatom magam miattuk. Ez lehetne papirforma. De ebből semmi nem igy van. Pedig még volt is olyan időszak, amikor az ,,elutasitásom,, közel volt ehhez a papirformához. De alapjában, alapjaiban ez messze nem igy van.
Azt gondolom, hogy egy néphez való tartozásnak minden megpróbáltatást ki kell birni. Ki kell birnia azt is, hogy nem minden alakul az ő elképzelése szerint. Néha túl közel voltam ahhoz, hogy az ,,alakitók,, között éreztem magam. Ha visszanézek erre a 20 évre, akkor voltak pillanatok, amikor nagyon fontos szem voltam egy-egy láncban. Abban a hozzáállásban is benne volt magyarságom. Tiszta steril magyarságom. Soha nem voltak látványos külső jelei, de megéltem azokat a helyzeteket, amelyekkel úgyéreztem, hogy segitek. Igy volt ez a Párisi Irodalmi Újság esetében is, de akkor is amikor nekem sikerült összehoznom a Sarlós Bandit a Nyers Rezsővel. (Puszta véleletlenűl, s ebből lett a Munk-Demján birodalom) De még sorolhatnám ,,viselt,, dolgaimat. S igy ma talán azért nézem nehezebb szivvel azt ami történik.
Sokan azt mondják OK de le kell nőni egy-két generációnak, akik majd már tudják mi a kapitalizmus. Maga a Világosi (parlament alelnöke) azt mondta nekem egy interjuban tavaly szeptemberben, hogy a mai Magyarország a kapitalizmus elsajátitásában még csak ott tart, hogy ,,csak azt ne kérdezd miből van az első millióm,,. De azért az eltelt 18 év tetemes idő ahhoz, hogy legalább a csirának már látszani kellene. De csak harácsolás, csalás, és valami eszement amerika ellenesség van. A nyugati hirmagyarázók már többször leirták, hogy nem kedvez a politikai klima az amerikai kapitalizmusnak Magyarországon. Nem értettem pontosan mit ért ezalatt az elemző és levelet válltottam vele. Csak annyit irt: eszébe jut e valakinek Németországban, hogy azért utálja az Opelt, mert a Generál Motors tulajdonában van? Pedig a németek nagyon maguknak valók.
