Ha szabad megszólani itt is
...és akkor cigánykérdés.
Nem egy könnyű, megoldandó probléma. Egy nép, amelyik nem talált igazából sehol sem hazát, mióta útnak indult. Ezt egyébként másokról is elmondható, igazából azok érezhetik ezt át, akik hazát váltottak kényszerből, vagy más okok miatt.
Megoldandó a cigánykérdés sürgősen. No nem kalasnyikovval, ahogy az agyi 1sejtűek hiszik.
A népesedést tekintve, Mo.-on maholnap több cigány ember él mint fehérbőrű.
Hosszú menetelés előtt áll az ország, az első lépés a cigánygyerekek kiemelt oktatása lenne. Voltak már kezdeményezések erre. Pl. Cigány származású tanárok hetes bentlakásban tanítottak cigányszármazású gyerekeket, 1 hétre kiemelve Őket a putris környezetből, hogy lássanak mást is, mert a környezet hat az emberekre. A kádári idők egyik téves képzete volt az, hogy a putriból átemelték Őket a városi környezetbe, lakást adva nekik. Nem tudtak a helyzettel mit kezdeni, és nem is hatott pozitívan rájuk. Valahogy ezt érzem a Canadai kiruccanásból és a mostani Svéd invázióban is. A civilizálódás egy hosszú folyamat, egyfajta evolúció, ami nem egyik pillanatra hoz látható sikert. Pozitív szegregációra lenne szükségük azoknak a gyerekeknek, akiket egy felhozó programba beléptetnek.
Nem hiszem, hogy a cigányok direkt jól éreznék abban a helyzetben magukat, amibe kényszerítettük mi Őket, és amibe magukat is kényszerből kényszerítik. Hátrányos helyzetből rettenetesen nehéz a felemelkedés, a normális, kulturált életforma elérése.
Ajánlanám minden leegyszerűsítő véleményt alkotó embernek, hogy próbálja ki, milyen út vezet a felemelkedéshez a putriból. Sokan elbuknának azok közül akik ma a mellüket verik.