...Engem viszont érdekelne a gyakorlat, de nehogy valami tudományos szöveggel- hanem a saját kis szavaiddal a mindennapjaidból, ha megtennéd értem
szívesen olvasnám....
I. Ráhangolódás(felkészülés) és Teljes önkezelés
I./1. Ráhangolódás
- Kelet felé fordulva...
A könyvek azt tanácsolják, hogy a legjobb reggel végezni a teljes (ön)kezelést. Saját tapasztalatom az, hogy nekem reggel, felkelés után ez nem ment mindíg könnyedén, mivel akkor még nem voltak elég lazák az izületeim ahhoz, hogy erőlködés nélkül végigcsináljam a nehezebb gyakorlatokat is. (pl ima-kéztartás hátul, a gerinc mellett
Ezért én inkább napközben szánok rá időt, általában délben vagy késő délután.
- A gyakorlatok 'meghatározott' testhelyzetben végezhetők, van, aki állva, van, aki ülve.
(földön: Zazen-ben, lótuszban, féllótuszban..stb.) Esetleg széken ülve, ekkor ügyelni kell, hogy a talpak teljesen a talajon legyenek, az alsó,- és felső lábszár derékszögben legyen.
Próbálgatni kell, előbb- utóbb mindenki megtapasztalhatja, hogy a testalkata alapján neki hogy kényelmesebb. Nekem eddig a sarkonülés vált be a legjobban. (Térdek között öklömnyi távolsággal.)
- Van, aki a csendet szereti, van, akinek jólesik a halk zene, a füstölő... ki-ki döntse el maga.
- Fontos, hogy amikor időt szánok a teljes kezelésre, tudjam azt, hogy most 'megállok'.
Szó szerint is.
Leteszem a földre a kis lapos párnámat, előtte 'Kelet felé' irányban kb. 1 méter távolságban meggyújtom a fehér gyertyát. Felállok és megállok: vállszélességű kisterpeszben, karok lazán leengedve, 'vállak le és hára', mely a gerincet kiegyenesíti, a mellkast 'kinyitja'.
Általában végzek néhányszor 'négyütemű légzést' (gondolatban számolva)
*1-2-3-4 belégzés,
*1-2-3-4 levegőt 'bent' tart,
*1-2-3-4 kilégzés,
*1-2-3-4 levegőt 'kint' tart.
ismétlés
(Nekem ez segít abban, hogy a test-levésre jobban figyeljek.)
- A kéz-energetizálással folytatom, ennek egyik módja, hogy felváltva hétszer egymás után erősen ökölbe szorítom a kezem, majd elengedem, végül a tenyereket összedörzsölöm. /van, aki ezt a tenyérdörzsölést a homloka előtt végzi/
Ezután ülök a sarkamra, kényelmesen elhelyezkedek, megigazítom a gyertyát, ha kell, hogy kb (előttem) 1 méter távolságra legyen a földön. Tenyereimet egymásba fektetem, a hüvelykujjak egyenesek, összeérnek, a köldök előtt; 'vállak le és hátra', gerinc 'mint az íj';
nézem a gyertya lángját, figyelem a légzésemet, simán, egyenletesen lélegzek. Ekkor szoktam egy rövid meditációt végezni, de van, aki ezt a gyakorlatsor elvégzése után teszi.
Nem kell megijedni a meditáció szótól annak sem, aki nem szokott meditálni, itt az a célja, hogy segítse a gyakorlót. Nekem például - már korábbról - az vált be, hogy egy gömbnek érzem magam, s a légzésemmel együtt a gömböm is lélegzik
Van, aki imát mond, van, aki mantrát, ez egyéni - szerintem, idővel kialakul, ha még ki kell alakulnia.
Lehet többször kipróbálni ezt a "ráhangolódás" részt, hogy mindenki megtalálja a saját maga számára legalkalmasabb módot.
Csak nyerni lehet vele, mert ha valaki legalább ennyit 'megtesz' magáért (és embertársaiért) már tett valamit.
Ha van kiegészítésetek az általam leírtakkal kapcsolatban, szivesen olvasnám.