Május elseje a munka ünnepe. Az időpont oka az, hogy 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek a 8 órás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, és négy munkás is életét vesztette.
Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 1904-ben pedig egy nemzetközi felhívást adtak ki, melyben munkabeszüntetésre buzdították világszerte az embereket.
A mozgalmak hatására egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A hagyományos "munkásünnep" lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, sok országban munkaszüneti nappá vált.
Katolikus és pogány ünnep is
A katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét május 1-jén ünneplik. Tudatosan ezt a napot választotta az egyház, a "munkás szent" ünnepével a kommunizmus ellen vette fel a harcot.
Józsefet, Jézus nevelőapját védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, de ő óvja az ifjú házasokat, a családokat, az árvákat és a haldoklókat is. A XX. században a munkások patrónusa lett - hiszen a Biblia szerint ács volt, két kezének munkájából élő ember.
A néphagyomány szerint május elsején célszerű belevágni nagy vállalkozásokba, amelyek így sikeresek lesznek.
Az ősidőkben, a pogány kultúrákban május elején természet megújulását ünnepelték. Erre a napra estek egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő "napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. Az Európában (és Magyarországon is) népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi.
Nagy-Britanniában és Írországban a mai napig a "májusünnepen" nem a munkásokat, hanem a tavaszt köszöntik. Érdekesség, hogy ebben a két országban, ha az ünnep épp hétvégére esik, akkor a következő munkanapon nem kell dolgozni.
Egyébként az Európai Unió országai közül csak négyben nem a munkát ünneplik május elsején. Dániában és Hollandiában pedig nincs munkaszüneti nap május első napján (a hollandoknál április 30-án nem kell dolgozni, ekkor ugyanis az egykori királynő születésnapjának ünnepe van).
Durbák Ildikó
Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 1904-ben pedig egy nemzetközi felhívást adtak ki, melyben munkabeszüntetésre buzdították világszerte az embereket.
A mozgalmak hatására egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A hagyományos "munkásünnep" lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, sok országban munkaszüneti nappá vált.
Katolikus és pogány ünnep is
A katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét május 1-jén ünneplik. Tudatosan ezt a napot választotta az egyház, a "munkás szent" ünnepével a kommunizmus ellen vette fel a harcot.
Józsefet, Jézus nevelőapját védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, de ő óvja az ifjú házasokat, a családokat, az árvákat és a haldoklókat is. A XX. században a munkások patrónusa lett - hiszen a Biblia szerint ács volt, két kezének munkájából élő ember.
A néphagyomány szerint május elsején célszerű belevágni nagy vállalkozásokba, amelyek így sikeresek lesznek.
Az ősidőkben, a pogány kultúrákban május elején természet megújulását ünnepelték. Erre a napra estek egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő "napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. Az Európában (és Magyarországon is) népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi.
Nagy-Britanniában és Írországban a mai napig a "májusünnepen" nem a munkásokat, hanem a tavaszt köszöntik. Érdekesség, hogy ebben a két országban, ha az ünnep épp hétvégére esik, akkor a következő munkanapon nem kell dolgozni.
Egyébként az Európai Unió országai közül csak négyben nem a munkát ünneplik május elsején. Dániában és Hollandiában pedig nincs munkaszüneti nap május első napján (a hollandoknál április 30-án nem kell dolgozni, ekkor ugyanis az egykori királynő születésnapjának ünnepe van).
Durbák Ildikó
