Hírek Ezen a magyar településen pénzt adnak az odaköltöző családoknak - nem is keveset

Ishmael · 2024 Október 10

eddy56 írta:
Az is tény, ma már nyugdijban vagyok de elotte hosszu evekig dolgoztam ezen a teruleten( nem folallasban és nem pénzzert, mielott ezzel vadolsz!)

Vannak sikeres programjaink, és van sok ami hamvaba holt!
Ez a terulet nem az amivel villogni lehet politikai gyuleseken!

Nyugodtan rank lehet kiabalni a sikertelen probalkozasokat, de en arra vagyik buszke, amit sikerult megcsinalnunk!
A politikaril meg annyit, hogy volt egy kollegank, akinek szavajarasa volt ennek kapcsan: "osszefogok magaval az ordoggel is, ha segiti elérni a celjainkat..."

Eszembe se jutott vádolni.
A településfejlesztés azt tényleg lutri, sok mindentől függ a kimenetel.
De abban talán egyetérthetünk, hogy pénz nélkül elég nehéz eredményeket elérni.

eddy56 · 2024 Október 10

Ishmael írta:
De abban talán egyetérthetünk, hogy pénz nélkül elég nehéz eredményeket elérni.

Akkopr elárulok egy "titlot".
Nagyon sok telepulesf4ejlesztessel foglalkozo szervezetnek nincs penze!

A telepulesfejlesztes nagyreszt otleteken mulik!

Jart nalunk -vagy masfel honapig itt volt - egy amerikai kozgazdasz srac. Ok az ottani "rozsdaovezetben " dolgoztak hasonlo dolgokon.
Borzasztoan okos, értelmes kolyok volt!
Nem egyszer vetodott fel ugyan ez a penzkerdes.
Csak nevetett.
- Ok, ha lenne x forintotok mihez kezdenétek belole!
Aztan azzal folyatatta: - Ha mar tudod mit szeretnel, akkor kell elkezdeni felhajtani rá a pénzt!
Akkor lehet miniszterek irodajaban koldulni, palyazatokat irni, pénzes vállalkozokkal tárgyalni. Addig nem érdemes!

Pont ez a rákfeneje a legtobb "tersegfejleszto" szervezetnek, hohy azzal inditanak, hogy kell ennyi meg ennyi penz, aztan majd kigondoljuk mire koltsuk.
Igy nem megy!

Az isten pénze nem lenne ahhoz elég, hogy elérj eredményt csak mert sok pénzed v an.
Az eredmenyek meg talmi eredmények lesznek zomében.
Ilyenkor inkabb a sajat zsebre dolgozas megy, az hogy milyen indokkal tegyenek minel tobbet felre belole!

A pénz fontos.
Ugyan ettol az amerikai sractol tanultuk meg azt is, hogy szamolni kell.
Sokszor volt olyan, hogy eltunk bent az irodaba és oteletztunk.
Ahh milyen jo lenne, meg az is..meg az is...azt kene csinalni hogy...
A srac ilyenkor szokta elovenni a kalkulatorat azzal, hogy: ok, akkor szamoljunk!
Ez esetek zomeben kiderult, hogy csak almodoztunk, mert a szamok nem minket igazoltak!

Kell penz, de ettol sokkal fontosabb az otlet, a hatarozott elképzelések

balacy · 2024 Október 10

eddy56 írta:
Pozitiv doszlromonacio annak az embernek a szamara ad sokat, aki maga is valtoztatni szeretne a sorsan!
Aki tenni is hajlando erte!
Nem segelyert áll sorba, kozben sir a radionak tv-nek hogy jajj neki milyen élete van, aztan viszi haza a kis pénzt, hogy az ura kocsmaba tudjon menni!

Hidd ewl sok embert lattam, aki képes volt arra, hogy jusson valamire!
Ezeknek az embereknek minden fikker amit kapnak sokat jelent, és szivesen adnam én is mas is!

Igen, sok ember jutott előre, de ezeket nem nagyon mutogatják a médiamunkások. Nincs hír értéke.

Kb. tíz éve került ide egy csaj, romungro, öt gyerekkel akkor volt 17..18 éves. Analfabéta, nem azért mert buta, csak nem tudott írni. Az öt gyereknek négy nemző egyede volt (nem apa, nem barátja, nem férfi.. csak...). Nem ok nélkül jött el pár száz kilométert... Kb. két-három hónapig közmunka, majd annyian hívtuk kisegítő melóra, hogy a kettő együtt nem ment. Látni lehetett, hogy amit csinál, az meg van csinálva. Akár az utca takarítás, akár a fűnyírás, akár bármi. Most van egy háza, ami Kádár-kocka, a gyerekek szakmát tanulnak, a nagyobbik lánya technikumban... Minden melót elvállalt, takarítás, kert gondozás, de akár egy-egy házat is kiürített (ami azt jelenti, hogy bútorra, háztartási eszközre, gépre nem kell költeni).

Lehet találgatni, hogy érte, vagy azért az alakért pereskedett a jogvédő szervezet, aki nem dolgozik, a segélyeket, egyebeket három nap alatt elveri, a gyerekek akkor esznek, amikor az iskolában van menza... és ez nem túlzás, látom.

Lehet gondolkozni, hogy kinek az oldalán kardoskodott a jog, amikor a nemző egyedekből kettőre rájött, hogy most aztán a gyerekekhez nagyon kötődnek... aztán be akartak költözni a jóba...

Lehet tippelni, kinek az érdekében próbált meg a helyi aktivista perelni egy alapítványt, mert nem kapott egy fillért sem ösztöndíjként, a másiknak meg az összes gyereke megkapta. Diszkrimináció! Az amúgy liberális nézeteket valló bírónő nyolc oldalban fejtette ki (szép a jogi nyelv!), hogy az nem diszkrimináció, ha arányában több roma gyerek kap ösztöndíjat, mint az iskolai arány, meg amúgy, ha az alapítványi szabály az, hogy az előző év igazolatlan hiányzásainak száma X a kizáráshoz, akkor ha hiányzások száma X-nél nagyobb, akkor... plusz amúgy sincs beleszólása senkinek, ha az alapítványt tevők saját döntési körbe utalták a döntés és az teljesen objektív és átláthatóan számokhoz kötött.

Sajnos sok esetben az amúgy alapvetően jó cél (a rászorulók védelme, segítése) nagyon kisiklik. Aminek a levét pont azok isszák meg, akik valami szinten tesznek is a célért.

setni · 2024 Október 11

Ishmael írta:
Még régebben rizstermesztés folyt a falu szélén, én még láttam a gátakat.

Huh az elég régen volt a 70-es években még láttam.

Ishmael · 2024 Október 11

setni írta:
Huh az elég régen volt a 70-es években még láttam.

Vénség

FLAMINGO · 2024 Október 11

setni írta:
Huh az elég régen volt a 70-es években még láttam.

Olyan nem is volt, vagy talán csak egy kicsit. Már nem emléxem töriből mit tanultunk róla (valami Magyar ~~narancs~~ rizs).
De, hogy ne csak idetlenkedjek, ahogy látom, a falu vezetése talpraesett, ha ezekben a szegényes időkben megtakarítást tudtak elérni.
Lehet van kész elkepzelesük a településfejlesztésre, csak előbb ember kell hozzá (X fő 6-16 közötti gyerek esetén marad az iskola, y+Z újszülött esetén lehet pályázni bölcsődei kapacitásbővítésre....).
Mindenesetre legalább próbálkoznak.

setni · 2024 Október 11

FLAMINGO írta:
Olyan nem is volt, vagy talán csak egy kicsit. Már nem emléxem töriből mit tanultunk róla (valami Magyar ~~narancs~~ rizs).

A rizs az egyik legfőbb táplálék, természetesen nemcsak Ázsiában, hanem nálunk is. Rengetegféleképpen elkészíthető, amellett, hogy nélkülözhetetlen köret, egytálételnek és édességnek is remek. Azt azonban kevesen tudják, hogy itthon is megterem. El is mentünk a Körös völgyébe, hogy megnézzük, hogyan terem a magyar rizs, és milyen hosszú utat tesz meg, amíg a tányérunkra kerül.
. Az Alföld a határvidéke az európai rizstermesztésnek, ennél északabbra vagy éppen keletebbre már nem alkalmas az időjárás a növény termesztésére – ezért is különleges a magyar rizs! Bár a mi klímánknak is akadnak korlátai, például csak évente egyszer lehetséges a rizs betakarítása, szemben néhány ázsiai országgal, ahol kétszer is aratnak.
Hazánkban jelenleg 3000 hektáron termelnek rizst, a területek egyike Békés vármegyében, a Körös vonalában, Békés városától Szarvasig terül el.

FLAMINGO · 2024 Október 12

setni írta:
A rizs az egyik legfőbb táplálék, természetesen nemcsak Ázsiában, hanem nálunk is. Rengetegféleképpen elkészíthető, amellett, hogy nélkülözhetetlen köret, egytálételnek és édességnek is remek. Azt azonban kevesen tudják, hogy itthon is megterem. El is mentünk a Körös völgyébe, hogy megnézzük, hogyan terem a magyar rizs, és milyen hosszú utat tesz meg, amíg a tányérunkra kerül.
. Az Alföld a határvidéke az európai rizstermesztésnek, ennél északabbra vagy éppen keletebbre már nem alkalmas az időjárás a növény termesztésére – ezért is különleges a magyar rizs! Bár a mi klímánknak is akadnak korlátai, például csak évente egyszer lehetséges a rizs betakarítása, szemben néhány ázsiai országgal, ahol kétszer is aratnak.
Hazánkban jelenleg 3000 hektáron termelnek rizst, a területek egyike Békés vármegyében, a Körös vonalában, Békés városától Szarvasig terül el.

Nyilván nem a rizs ellen szóltam, de szvsz a rizs termesztése kb majdnem annyira nem természetes, mint a narancsé.
Szerencsénk van, hogy a mi időjárási körülményeink mellett megterem nálunk is, bár akkor miért ilyen drága?

Ishmael · 2024 Október 12

FLAMINGO írta:
Nyilván nem a rizs ellen szóltam, de szvsz a rizs termesztése kb majdnem annyira nem természetes, mint a narancsé.
Szerencsénk van, hogy a mi időjárási körülményeink mellett megterem nálunk is, bár akkor miért ilyen drága?

Nagy az önköltsége nálunk.

CasaLoma · 2024 Október 12

FLAMINGO írta:
Azoknak lehet kecsegtető, akik távmunkát végeznek.
Amennyiben van orvos, bölcsi/óvoda és bolt, akkor érdemes elgondolkodni rajta. Már, ha még beleférsz a korhatárba.

A település lélekszáma 2024. január 1-én 366 fő volt.
Nehéz elképzelni, hogy van annyi gyerek a faluban, hogy akár egy óvodát is lehessen üzemeltetni, minimum 18-20 gyerek kell ahhoz, hogy ne termeljen állandó veszteséget a falunak.
Iskola esetén, amit nem lehet 3 fővel működtetni mint egy óvodát, még nehezebb a helyzet.
Az egy millió forintot sem gondolom túl vonzónak tekintettel arra, hogy távmunkában nem a kétkezi munkások dolgoznak, a szellemieknek meg ez az összeg bakfitty, Az sem lehet számukra túl vonző, hogy ők ugyan otthonról dolgozhatnak, de a gyerekeket a városba kell hozni-vinni iskolába, mert az ilyen kisfalusi iskolák messze nem tudnak olyan színvonalú oktatást nyújtani, mint a városi iskolák. (még utóbbiban is gondot jelent fizika, kémia, földrajz stb tanárt találni, ha a tanulólétszám nem éri el a 4-500 főt sem)

FLAMINGO · 2024 Október 12

Ishmael írta:
Nagy az önköltsége nálunk.

Pedig most bevásárolhattak volna vízileg...

FLAMINGO · 2024 Október 12

CasaLoma írta:
A település lélekszáma 2024. január 1-én 366 fő volt.
Nehéz elképzelni, hogy van annyi gyerek a faluban, hogy akár egy óvodát is lehessen üzemeltetni, minimum 18-20 gyerek kell ahhoz, hogy ne termeljen állandó veszteséget a falunak.

12 fő a minimum (összevont ovi/bölcsi esetén).

CasaLoma írta:
Iskola esetén, amit nem lehet 3 fővel működtetni mint egy óvodát, még nehezebb a helyzet.

Azt meg tagi iskolaként lehet üzemeltetni, ha okosak.

CasaLoma írta:
Az egy millió forintot sem gondolom túl vonzónak tekintettel arra, hogy távmunkában nem a kétkezi munkások dolgoznak, a szellemieknek meg ez az összeg bakfitty, Az sem lehet számukra túl vonző, hogy ők ugyan otthonról dolgozhatnak,

Viszont csendes, nyugodt a környezet.

CasaLoma írta:
de a gyerekeket a városba kell hozni-vinni iskolába, mert az ilyen kisfalusi iskolák messze nem tudnak olyan színvonalú oktatást nyújtani, mint a városi iskolák. (még utóbbiban is gondot jelent fizika, kémia, földrajz stb tanárt találni, ha a tanulólétszám nem éri el a 4-500 főt sem)

A mi falun 1000+ fős, nincs iskola, busszal viszik őket a kőzeli városba.

balacy · 2024 Október 12

CasaLoma írta:
A település lélekszáma 2024. január 1-én 366 fő volt.
Nehéz elképzelni, hogy van annyi gyerek a faluban, hogy akár egy óvodát is lehessen üzemeltetni, minimum 18-20 gyerek kell ahhoz, hogy ne termeljen állandó veszteséget a falunak.

Alap elgondolás sokaknál, hogy ha települést választ, akkor ovi, iskola, orvos, pap, posta és bolt legyen. Ha nincs, vagy döglődik a rendszer, akkor nem fog oda menni. Az elmúlt pár évben több idős halt meg itt és soknál segíttetem a házukat eladni. Ezek alap kérdések voltak a vevőknél. Hiába itt 18...25misi egy kádárkocka, felújítandó és pld. más faluban ugyanez 5m vagy picit több, nyilván inkább azt választják, ahol van minden. Sokan vannak annyira belátóak, hogy pontosan tudják, hogy egy alig félezres kistelepülésen hiába van ovi most, de a kilátása kb. nulla településnek.
A fenti helynél négyszer nagyobb faluban is gond az ovi, az iskola. Nem is kicsit. Úgy, hogy más falukból is járnak ide. De azokból lassan elszivárognak a fiatalok, mert ha picit drágább is egy nagyobb helyen a ház, attól még tudják: kilátástalan ott maradni, ha gyereket akarnak. Még úgy is, hogy meg van oldva a gyerekek fuvarja, de azért más buszozni reggel és délután és más, ha odasétálok az iskolába.

Az ilyen alacsony kihasználtságú ovi, iskola sorsa akkor is kétséges, ha minden ideális, de ha változnak a finanszírozási dolgok, esetleg olyan irányítás lesz, ami racionálisabban számol, akkor ezeknek vége.

"Az sem lehet számukra túl vonző, hogy ők ugyan otthonról dolgozhatnak, de a gyerekeket a városba kell hozni-vinni iskolába, mert az ilyen kisfalusi iskolák messze nem tudnak olyan színvonalú oktatást nyújtani, mint a városi iskolák."

Ég és föld egy kis iskola és egy nagyobb lehetőséggel élő iskola színvonala. Kétlem, hogy egy távmunkát végző friss házas elmegy egy ilyen helyre lakni, ha gyereket akar. A covid alatt több gyereket korrepetáltam pluszban, és a helyi (nem rossz amúgy) iskola és a közeli kisváros iskola színvonala, háááát... igen. Nem csak a tanítói gárda más, hanem a felszerelés is. Itt van tornaterem (mindig is volt, a kommunizmus alatt épült és már azzal együtt készült el), meg van egy kisebb "sportcsarnok" (na nem az olimpiai színvonalú

), de a felszerelésre már nem költenek... A városiban van konditerem, itt inkább hagyják üresen a termet, meg majd lesz abból tanári még egy...
Sok esetben a szemlélet is más, mert helyben fontosabb a tornaterem linóleumát jó drágára (Csillogjon, a köll a parasztnak...) lecserélték, rámenni nem lehet, csak fehér talpú cipőben, meg vettek rá kettőmisiért takaró fóliát, ami majd megvédi rendezvény alatt, majd kiderült, hogy arra sem lehet rámenni, mert kiszakad... Máshol ebből a pénzből szereket vettek

balacy · 2024 Október 12

FLAMINGO írta:
A mi falun 1000+ fős, nincs iskola, busszal viszik őket a kőzeli városba.

Akkor átlátod, hogy működhet a rendszer, de nem ideális. Az iskolába/ból itt is viszik a gyerekeket, de ha már azon túl kell valami, akkor az már... A volt torna tantóbácsi (és más is) szervezett plusz foglalkozásokat, de akinek ment a busza, annak kisebbek voltak a lehetőségei. Vagy várt a tömegközlekedésre, amikor végeztek.
Pár környező faluból edzünk együtt pár kiskamasszal (14-15 és felette), akiknél látom, hogy ez a plusz dolog megoldandó, ami nem mindig könnyű. Mindig megoldható, mert a többség felnőtt és ha kell hozza, viszi, meg ha nagyon megcsúszunk, akkor valakinél megalszik akinek problémája van, de azért...
Napközi után egy időben viszik haza a gyereket, ezt az ottani önkormányzat intézi, de ha azutánira csúszik ki valami foglakozás akkor az már nehezebb ügy. Ez délutáni idő, amikor a tömegközlekedés sem a legideálisabb. Egy szakkör, közösségi foglalkozás, korrepetálás az ne arról szóljon, hogy 45 perc és kicsengettek, hanem arról, hogy amit csinálnak, azt élvezzék.

Nyilván megoldható, szülőfalumba is a felsősök a szomszéd faluba buszoztak (nem nagy táv, egybe van épülve a két falu), meg minden iskolában, ahova jártam voltak bejárók. De azért van különbség, a nem kell buszozni, vagy akár csak autózni életforma közt.

CasaLoma · 2024 Október 12

balacy írta:
Alap elgondolás sokaknál, hogy ha települést választ, akkor ovi, iskola, orvos, pap, posta és bolt legyen. Ha nincs, vagy döglődik a rendszer, akkor nem fog oda menni. Az elmúlt pár évben több idős halt meg itt és soknál segíttetem a házukat eladni. Ezek alap kérdések voltak a vevőknél. Hiába itt 18...25misi egy kádárkocka, felújítandó és pld. más faluban ugyanez 5m vagy picit több, nyilván inkább azt választják, ahol van minden. Sokan vannak annyira belátóak, hogy pontosan tudják, hogy egy alig félezres kistelepülésen hiába van ovi most, de a kilátása kb. nulla településnek.
A fenti helynél négyszer nagyobb faluban is gond az ovi, az iskola. Nem is kicsit. Úgy, hogy más falukból is járnak ide. De azokból lassan elszivárognak a fiatalok, mert ha picit drágább is egy nagyobb helyen a ház, attól még tudják: kilátástalan ott maradni, ha gyereket akarnak. Még úgy is, hogy meg van oldva a gyerekek fuvarja, de azért más buszozni reggel és délután és más, ha odasétálok az iskolába.

Az ilyen alacsony kihasználtságú ovi, iskola sorsa akkor is kétséges, ha minden ideális, de ha változnak a finanszírozási dolgok, esetleg olyan irányítás lesz, ami racionálisabban számol, akkor ezeknek vége.

"Az sem lehet számukra túl vonző, hogy ők ugyan otthonról dolgozhatnak, de a gyerekeket a városba kell hozni-vinni iskolába, mert az ilyen kisfalusi iskolák messze nem tudnak olyan színvonalú oktatást nyújtani, mint a városi iskolák."

Ég és föld egy kis iskola és egy nagyobb lehetőséggel élő iskola színvonala. Kétlem, hogy egy távmunkát végző friss házas elmegy egy ilyen helyre lakni, ha gyereket akar. A covid alatt több gyereket korrepetáltam pluszban, és a helyi (nem rossz amúgy) iskola és a közeli kisváros iskola színvonala, háááát... igen. Nem csak a tanítói gárda más, hanem a felszerelés is. Itt van tornaterem (mindig is volt, a kommunizmus alatt épült és már azzal együtt készült el), meg van egy kisebb "sportcsarnok" (na nem az olimpiai színvonalú ), de a felszerelésre már nem költenek... A városiban van konditerem, itt inkább hagyják üresen a termet, meg majd lesz abból tanári még egy...
Sok esetben a szemlélet is más, mert helyben fontosabb a tornaterem linóleumát jó drágára (Csillogjon, a köll a parasztnak...) lecserélték, rámenni nem lehet, csak fehér talpú cipőben, meg vettek rá kettőmisiért takaró fóliát, ami majd megvédi rendezvény alatt, majd kiderült, hogy arra sem lehet rámenni, mert kiszakad... Máshol ebből a pénzből szereket vettek

Tanítók, tanárok, tornaterem, eszközök, és szakkörök mellett megemlíteném a nyelvoktatást is, ami a kislétszámú falusi iskolákban szinte természetes, hogy hiányzik.

A városokban természetes dolog, hogy van úszásoktatás is az iskolásoknak, ahol a szemfüles tornatanárok felfigyelnek a tehetséges gyerekekre. Vajon mi lett volna Egerszegi Krisztinából, ha egy kis faluba születik és a helyi iskolába jár? Világklasszis úszó egészen biztosan nem.

A falusi kisiskola nem csak előnyt jelenthet egy falunak, hanem csapdát is. Példa volt rá évekkel ezelőtt Istvándi, egy Baranya-Somogy határán lévő párszáz fős kis falu, ahonnan lassacskán elfogytak a gyerekek. A falu már képtelen volt tovább fenntartani az iskolát, így bezárta, a 2 pedagógus munkaviszonya pedig megszüntetésre került. Mivel azonban a falu nem tudta az őket törvényesen megillető végkielégítést kifizetni, bírósághoz fordultak, és a pert meg is nyerték.
Nem tudom, hogy mi lett a vége a történetnek, mert egy jogerős ítélet is csak akkor ér valamit, ha van kin behajtani az összeget.

alcsút · 2024 Október 13

FLAMINGO írta:
Nyilván nem a rizs ellen szóltam, de szvsz a rizs termesztése kb majdnem annyira nem természetes, mint a narancsé.
Szerencsénk van, hogy a mi időjárási körülményeink mellett megterem nálunk is,

Miután évtizedeken át szidták a Rákosi rendszer mezőgazdasági erőltetett termelési politikáját.
Épp a rizstermelés mint nem őshonos.
Valamint mivel rengeteg rizsgátat láttam a szikes pusztában.
Utána néztem mennyire nem volt jó gondolat Rákosiéktól.
Évtizedekkel a hisztéria elmúlása után.
Olvasom nálunk is termeszthető pont beillik bizonyos területekre.
Mint írod a hőmérséklet megfelelő.
Rosszabb földekre pont jó.
És ma is van rizstermelés.
Ennyire általánosítottak a gyapot a narancs ostoba ötletéből.
A rizs nem az.

alcsút · 2024 Október 13

CasaLoma írta:
A falusi kisiskola nem csak előnyt jelenthet egy falunak, hanem csapdát is. Példa volt rá évekkel ezelőtt Istvándi, egy Baranya-Somogy határán lévő párszáz fős kis falu, ahonnan lassacskán elfogytak a gyerekek. A falu már képtelen volt tovább fenntartani az iskolát, így bezárta, a 2 pedagógus munkaviszonya pedig megszüntetésre került.

Egy-két negatív példa nem adhat okot általános államosításra.
Elvett oktatási feladat és elvett pénz!!
Megoldás: Oktatni kis faluban is kell a fenntartási ktg-t ott kell hagyni.
Megnézni miért nincs gyerek és ha mégis van, épp csak máshová járnak.
Akkor abban tenni, otthon járjanak.
Ha színvonalasabb oktatás kell: Abban kell lépni.
Egyébként épp a példád fordítottja gyakoribb.Van iskola van gyerek nincs pedagógus, azt kell odacsábítani.
Valaki írta német példa az utazó és cserepedagógusok.
Mert ott is gond a kevés pedagógus.
Cserélnek időnként települési iskolát a pedagógusok.

balacy · 2024 Október 13

CasaLoma írta:
Tanítók, tanárok, tornaterem, eszközök, és szakkörök mellett megemlíteném a nyelvoktatást is, ami a kislétszámú falusi iskolákban szinte természetes, hogy hiányzik.

Anno még a kommunizmusban a Pártházban, a politikai szakkörön felvetettük, hogy a falvak megszüntetése, "bedózerolása" milyen rossz döntés volt. Az előadónk levezette a megyei kis falvakon keresztül, hogy az a falu, ahol nincs iskola, bolt és munkalehetőség, orvos az életképtelen. Nincs jövője most sem azoknak a falvaknak, amik egy bizonyos létszám alatt vannak. 50-90%-nyi nyugdíjas, sem bolt, sem orvosi rendelő, gyakorlatilag semmi... Több kis falut látok, ami mondjuk negyven éve még elvolt, maximum közös TSZ és iskola, az egyéb szükségmegoldásokkal, az most már nyugdíjas telep lett, nyomor és nulla lehetőség... az én korosztályom, és a fiatalabbak elmenekültek.

Kondoros is erre a sorsra jut, csak kell hozzá egy generáció még. A számok ellen lehet hadakozni, de nem érdemes. Ahogy a képeket, leírásokat nézem, négyszámjegyű bevezető út van... ami nem feltétlen köti be a vérkeringésbe a falut.

Az egyéb oktatás mellé betenném a számtech (digitális kulturálatlanság) oktatást is. Itt énektanarat képeztek át erre a célra. Pedig aki ma már digit analfabéta, az nem sokra viszi.

Tesi? Sok helyen normális tornaterem sincs, a plusz pedig a foci lehetőség a falusi pályán... Itt sikeresen elmarták a tesitanárt

Azóta nincs nyári úszásoktatás, meg kézi, kosár edzés. Megkapják a kötelezőt és ennyi.

A másik véglettel pedig csak érintőlegesen foglalkoztunk: idősek. Igen, a faluknak van kötelessége ezen a téren is, törvényi. Azt hogyan teljesítik az erős kérdés. Gondozás és ápolás vonalon az szép, hogy nem kötelező önkormányzatilag megoldani, lehet más központúakkal is szerződést kötni. De azért más, ha helyi a szervezés, ahol ismer mindenki mindenkit, és nem valami "gyüttment" jön. Kis településen a kötelező étkeztetés is gond. Egy peremérték alatt a konyha sem túl gazdaságos, itt az ovi, iskola és az öregek együtt már müködőképessé teszik a dolgot. De 400 fős faluban? Pont annyian lopnak a közétkeztesből ha 200 adagot készítenek, mintha 50-et...

A többiről ne is beszéljünk. Egy autóbusz megálló kiépítése pont annyi akkor is, ha 400 fő, és alig használják, akkor is annyi, ha főút mellett van. A járda métere, az önkormányzati utak métere is annyi, ha kicsi, akkor is ha nagy a falu...

setni · 2024 Október 13

balacy írta:
Kondoros is erre a sorsra jut, csak kell hozzá egy generáció még. A számok ellen lehet hadakozni, de nem érdemes. Ahogy a képeket, leírásokat nézem, négyszámjegyű bevezető út van... ami nem feltétlen köti be a vérkeringésbe a falut.

Kondoros? Oda két számjegyű út vezet.

Beka Holt · 2024 Október 13

CasaLoma írta:
Tanítók, tanárok, tornaterem, eszközök, és szakkörök mellett megemlíteném a nyelvoktatást is, ami a kislétszámú falusi iskolákban szinte természetes, hogy hiányzik.
A városokban természetes dolog, hogy van úszásoktatás is az iskolásoknak, ahol a szemfüles tornatanárok felfigyelnek a tehetséges gyerekekre. Vajon mi lett volna Egerszegi Krisztinából, ha egy kis faluba születik és a helyi iskolába jár? Világklasszis úszó egészen biztosan nem.

A falusi kisiskola nem csak előnyt jelenthet egy falunak, hanem csapdát is. Példa volt rá évekkel ezelőtt Istvándi, egy Baranya-Somogy határán lévő párszáz fős kis falu, ahonnan lassacskán elfogytak a gyerekek. A falu már képtelen volt tovább fenntartani az iskolát, így bezárta, a 2 pedagógus munkaviszonya pedig megszüntetésre került. Mivel azonban a falu nem tudta az őket törvényesen megillető végkielégítést kifizetni, bírósághoz fordultak, és a pert meg is nyerték.
Nem tudom, hogy mi lett a vége a történetnek, mert egy jogerős ítélet is csak akkor ér valamit, ha van kin behajtani az összeget.

Azért van/volt olyan úszónk aki olyan településen született -Flaskay Mihály, Andornaktálya- és élt ahol nem volt úszásoktatás mégis szerzett néhány érmet világversenyen.

Hírek Ezen a magyar településen pénzt adnak az odaköltöző családoknak - nem is keveset

Ishmael

eddy56

balacy

setni

Ishmael

FLAMINGO

setni

FLAMINGO

Ishmael

CasaLoma

FLAMINGO

FLAMINGO

balacy

balacy

CasaLoma

alcsút

alcsút

balacy

setni

Beka Holt

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása