Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Zelk Zoltán: Az okos tücsök

Zelk Zoltán: Az okos tücsök

"Tücsük, húzd az én nótámat!"
-szól a margaréta.
"Azt húzzad, hogy virág vagyok
és nem sárgarépa..."
"Tücsök, az enyémet húzzad!"
-piros pipacs mondja.
"Az enyémet! Az enyémet!"
-kiáltozzák sorba...
Szegény tücsök látja már, hogy
a fele sem tréfa:
a végén még hajba kapnak
pipacs, margaréta.
Ezért így szól: "Nem húzhatom
nektek, szép virágok,
ma van a Hold neve napja,
neki muzsikálok..."

Garay János: A méhecske

Garay János: A méhecske

Mihelyt jókor reggel felszikkadt a harmat,
A méhecske többé nem ismer nyugalmat.
Repdes ide s tova virágról virágra.
Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra.
Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet,
S örül, ha egy kis mézrevalót lelhet.
Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban
"Sok kicsi, sokra megy"-dúdolja magában.

Gryllus Vilmos: Katica-dal

Domború hátam,
Pöttyös a szárnyam.
Baktat a fűben
Hat pici lábam.
Mászom a dombra
Szárnyamat bontva.
Ringat a szellő,
Ez csak a dolga.

Szállok az égen,
Nap süt a réten.
Hét kicsi pöttyöm
Csillan a fényben.
Ámde megállok,
Rád ha találok.
Nyújtsd fel az ujjad,
Arra leszállok.

Mókuska, mókuska, felmászott a fára.
Leesett, leesett, kitörött a lába.
Doktor bácsi, ne gyógyítsa meg,
huncut ez a mókus, megint fára megy.

A kisebbik fiam kissfolyamatosan mondja a nagyobbtól kisseltanult verseket, még csak két éves volt, a de a Bóbitát kívülről fújta. Most már kevésbé beteges, de ha megyünk a doktornénihez, mindeig elsüti ezt a verset, hatalmas nevetést kicsalva a rendelőben.

Lovas Gábor: Katica
Hol alszik a katica?
Erdőben, mezőben-
megpihen a levélen,
elbújik a fűben.

Egész nap csak repdesett,
fáradt már a szárnya-
megmossa a pettyeket
könnyű lesz az álma.

Ott alszik a katica,
erdőben, mezőben-
hintázika levélen,
álmodik a fűben.

Szalay Borbála:
Katicabogárka

Katica-,
katica-,
katicabogárka,
jaj de szép,
jaj de szép
rajtad a kabátka!
Olyan színű, mint a pipacs,
hét gomb is van rajta-
tán a szabó
piros pipacs
szirmaiból varrta.

N. László Endre:
Katica-hívogató

Hová repülsz, merre
szállsz,
meleg otthont, hol
találsz?
Réten hálsz,
erdőn hálsz,
meleg otthont nem
találsz.

Falevélen
vagy fűszálon
fogja le szemem
az álom.
Erre jöttem, erre szálltam,
örülök, hogy rád találtam.

Móra Ferenc: Az egyszeri szarka

Móra Ferenc: Az egyszeri szarka

Csörgött a sövényen
az egyszeri szarka,
illegett-billegett
sebesen a farka.
Jobbra illegette,
balra billegette,
a delelő napot
el-elnézegette.
Gondolta magában:
"De szép fényes holmi!
No, ezt már igazán
le kellene hozni.
Jó lenne tükörnek
a szarkaszobába,
beletekingetni
ünneplő ruhába."
Mikor ezt gondolta
az egyszeri szarka,
már az ól tetején
billegett a farka.
Noszogatja magát:
"Előre, előre,
szénás óltetőről
szalmás csűrtetőre.
Mindjárt elérem már" -
pislantott az égre,
s átugrik hetykén a
kazal tetejére.
Onnan szaporán
a kútágasra billen -
jaj, de szegény feje
hova menjen innen?
Az egyszeri szarka
jobbra-balra forog,
a nevető napra
fitymálva hunyorog.
S vissza a sövényre
lerepül csörögve:
"Nem szeretek nézni
rámátlan tükörbe."
Vén veréb a porban
mosogatja tollát,
szárnya mellé dugja
pápaszemes orrát.
"Csirip, csirip, csirip,
az egyszeri szarka
nagyot akart volna,
s nem bírta a farka."

Székely Éva-Gaál Éva: Házunk körül

Székely Éva-Gaál Éva: Házunk körül

Jól megrakva a szekér,
harangszóra ideér.
Szekér előtt fut a ló,
utána a kiscsikó.
Kinn a kertben sok virág,
tulipán és szarkaláb.
Sárga szirom, barna porzó,
nagyon szép a napraforgó.
Estefelé kolompolva
hazatér a tehéncsorda.
Idefordul Riska éppen,
sok tejet hoz a tőgyében.
Késő van már, Laci fárad,
kívánja a puha ágyat.
Fönn az égen mi ragyog?
A hold meg a csillagok.
Hát a disznó vajon hol van?
Benn röfög a disznóólban.
Nem ad tányérra, csuporra,
a vájúban túr az orra.
Laci reggel friss nagyon,
kitekint az ablakon:
beragyog a nap a résen,
átbújik a keritésen.
Édesanya felkelt régen,
ruha szárad a kötélen.
Tiszta, mint a liba szárnya,
hófehér a dunna, párna.
Hogy ne legyen semmi hiba,
csakugyan itt van a liba.
Füvet, gyomot eszeget,
talál éppen eleget.
Tanítgatja tyúkanyó
a csibéket, mi a jó.
Ide gyertek, ne oda!
Megy a csibeóvoda.
Jaj, de fél a cica, pedig
Bundi kutya csontot eszik.
A betörő be se mászhat,
Jól őrzi Bundi a házat.
Fészkére leszállt a gólya,
tátog két gólyafióka.
Várja már a vacsorát,
éhes a gólyacsalád.

Nyári tánc

Egy nagyon kedves mondókát hoztam:

Gyerekvers

Az a gyermek, aki rendes
az asztalnál mindig csendes,
csendben várja, míg enni kap,
az ételben nem válogat.
Nem csörömpöl kanalával,
ételt nem fog tíz ujjával,
egyenesen ül a széken,
Nem lakott jól? Kér még szépen.
A húst csak kenyérrel eszi,
a csontot tányérba teszi.
Magát torkig nem tömi,
a ha evett, megköszöni.

Evezünk a Balatonban
Egyik partról a másikra
De ha mélyről jön a hullám
Felborítja a vitorlám!

A szerzőt nem ismerem, a lányom most jár bölcsibe ott tanítják!

Zápor

Csepp,csepp,
Csepereg-
Villan,csattan,
Megered,
Záporfüggöny,zuhatag-
Fut a felhő,süt a nap.
Jött,ment-
Jól esett:
Fűnek,fának
Jólesett.

Zelk Zoltán

Megérett a cseresznye

Megérett a cseresznye
piroslik az ágon.
Ezer piros csengetyü
csilingel a fákon.

Megérett a cseresznye
szedik a kosárba.
Holnap reggel szekérrel
viszik a vásárba.

Jaj,de piros,jaj de szép,
az íze de édes!
Sül is már a tepsiben
a cseresznyerétes!

Zelk Zoltán
Rigófészek

Jókor kelve láttam én
láttam csodaszépet,
hogyan épít a rigó
ágak között fészket.

Alkonyatig meg sem áll,
kutatja a tájat,
füvet,mohát,sarat hord
vékony kórószárat.

Száll a hétfő,száll a kedd
csattog napok szárnya
mire elrepül a hét,
készen a kosárka.

Mint egy fonott kis kosár
olyan ez a fészek,
köszönöm,rigómadár,
köszönöm,hogy láthattam
ezt a csodaszépet!

Szüdi György

Megy a traktor

Megy a traktor vas a talpa
zörög,fénylik a csavarja,
egyet gondol meg is áll,
az útszélén rápipál.

Egyet pipál,kettőt lépked
táncra kéri az ekéket,
táncra kéri teheti
vascsizmája van neki!

Vas a csizma,vas a derék
vas a henger és a kerék.
Vaskereke csupa lánc
illik hozzá ez a tánc!

Illik neki miért ne járja,
még a nap is őt csodálja.
Őt csodálja,őt lesi
vascsizmája van neki!

Osvát Erzsébet

Pipacs

Piros selyem
sapkát visel,
barátkozik
mindenkivel.
Táncba megy a
kósza széllel,
súg búg sok sok
testvérével.

A pillangót
elaltatja,
mintha volna
édesanja.
Nézd csak,
nézd csak
szelíd szemét
szinte szinte repesd feléd.

Sarkady Sándor-NYÁRI ZIVATAR

NYÁRI ZIVATAR

Ziv,ziv,zivatar,
Nyári zápor mit akar?
Verebeket fürdetni,
Kukoricát sürgetni!

Sziasztok!

újoncként szeretnélek egy verssel üdvözölni titeket. Ezt eddig még csak Anyukámtól hallottam, és a gyerekeim nagyon szeretik:

Röfi coca, cseremalac
Hová döcögsz, meddig maradsz?

Elutazom Disznófőre,
Tüskésékhez szünidőre.

Pöfékelj csak Cocavonat,
Te viszed a csomagomat.

Falka-fülke takaros,
Az se baj, ha fapados.

Duci pocak, kis csülök,
Mindjárt be is csücsülök.


Üdv, torpenyul