Sportfelelős pajtás, ha térdighó lesz, akkor is megtartjuk a járőrversenyt?
Ha emlékszel ezekre, akkor már "öreg" vagy...
- Téma inditó Spanky
- Kezdés dátuma
Sportfelelős pajtás, ha térdighó lesz, akkor is megtartjuk a járőrversenyt?
Természetesen, mert a következő hétfőn már fel kell küldeni a jelentést róla a KB - hoz !
Semmilyen negativ kritikat nem szeretnenk itt olvasni Cinirol, aki nem szereti az tartozkodjon , aki kedveli az meg ugyis eljon megnezni.[/quote]
Igen, nagyon csíptük, nekem még a frizurám is hasonló "gomba" volt akkoriban, de most már a világért sem szeretnék hasonlítani rá. A számai is tetszettek, de a fiatalságom elmúltával kicsit másképp viszonyulok már hozzá. Sokkal jobban szeretem Máté Péter, Zorán, Koncz Zsuzsa, Tolcsvayék számait, bár azért van pár Cini szám, ami a mai napig is kedves számomra.
Igen, nagyon csíptük, nekem még a frizurám is hasonló "gomba" volt akkoriban, de most már a világért sem szeretnék hasonlítani rá. A számai is tetszettek, de a fiatalságom elmúltával kicsit másképp viszonyulok már hozzá. Sokkal jobban szeretem Máté Péter, Zorán, Koncz Zsuzsa, Tolcsvayék számait, bár azért van pár Cini szám, ami a mai napig is kedves számomra.
1970-ben forgattuk a Mezitláb a főúton cimű műsorát. A Szitányi Andris rendezte és a Gothár Péterrel ketten voltunk az első asszisztensek és bár ismertem a Cinit korábban is a Zoránon keresztűl, de a nagy ,,szerelem,, akkor kezdődött és azóta is tart, a körülményektől függetlenűl. Egyébként bármibe lefogadok itt senki nem tudja, hogy valójában mi is történt. Innen onnan ,,imformációk,,. A Cini egy lüke kislány, mert nem realizálta, hogy immár magyarhonban is kapitalizmus leledzik és létezik csődeljárás. Szimplán ennyi. Nos én ennek ellenére szeretem őt és szeretnék segiteni neki. Segiteni, emberileg, mert most van szüksége rá.
Innentől a dolog az én bussenissem. Köszönöm a megértéseteket.
Innentől a dolog az én bussenissem. Köszönöm a megértéseteket.
Szerintem hagyta mások által csőbehúzni magát, majd szépen egyedül maradt.
Sokkal többért mások még ejnye-bejnyét sem kaptak, sorolhatnánk a végtelenségig az eseteket, de könyörgöm: ne tegyük! Alkalmas személy volt, akin példát lehet statuálni és még emlékezetes is lesz a példa, hiszen mindenki ismeri.
Dicséretes a szándék (különösen így húsvét táján) kedves Pufi!Kívánom hogy sikeres legyen a busseniss,szerezzen örömet minden kedves Canadában élő honfitársunknak!
Kedves Pufi! Ez a hozzászólásod nagyon korrekt! Megértettem. Tiszteletben tartom.
Na most kapd el a történetet Alberth. Abban az évben kimaradtam a Táncdalfesztiválból, de utolsó pillanatban Pichler Juli a gyártásvezető azt mondta szarba vagyok segitsen ki. Ok mit kell csinálnom? Én lettem a reptéri fogadó. Kimentem a vállalati Volgával a reptérre és üdvözöltem a vendégművészt a TV nevében és elvittem a szállodába. Egyrészét a Gellértbe egyrészét az Interbe. Sok vendég volt, Joszip Kobzon, Conttista Batista, Joseph Laufer, meg a nyavalya tudja ki még, meg a Nicola di Barri.
3 balhém volt.
1 A Joszip Kobzon nem jött meg. Később telefonáltak a Gellértből, hogy ott van. Kiesett a pejslim. Rohanok oda. Hol voltál? Hát a barátom katona, pilóta és éppen jött ide Budaőrsre és elhozott. Na Tovaris ezt rakd össze. Közbe egy kis vulkánfiber böröndből kivett egy nyamvadt almát, amit nekem hozott mondta - azóta is azon gondolkodom, hogy milyen ,,rendes,, egyenesen a moszkvai dácsiája udvarából való az alma.
2. Az orom előtt elvittek egy gyönyörű nőt a mentősök. Concista Batista meg nem jött meg. Egy óra mulva hivom a Julit, Juli a Batista nem jött meg. Egy túrót Pufikám, a László Kórházba van. Őt vitték el a mentősök az orom előtt, mert spanyolba valami járvány volt és nem volt oltása.
3. Várom a Nicola di Barrit. Jön egy jóképű srác, már messziről ölelésre tartom a kezem Nicola... mire a pasi átmegy rajtam. Ő volt manadger. Jön egy isteni göndörhajú olasz amorodzó helló Nicola... int, hogy ő a karmester... S a végén jött a Nicola. Bepatyulálva, csak a két szeme látszott ki s amikor mondtam, hogy a TV... ledobta magáról a sálat, nekifutott és felugrott az ölembe mint egy baby. Csórikám, az hogy ronda volt egy dolog, de ragyás a feje és minden volt csak nem egy látvány. Másnap estig. De amikor elénekelte a Fák virágok fény cimű számot ő volt a világ legjobb képű faszija...
Albert köszi az apropót, ezt a történetemet Ti hallottátok először még senkinek nem meséltem, csak őriztem..
3 balhém volt.
1 A Joszip Kobzon nem jött meg. Később telefonáltak a Gellértből, hogy ott van. Kiesett a pejslim. Rohanok oda. Hol voltál? Hát a barátom katona, pilóta és éppen jött ide Budaőrsre és elhozott. Na Tovaris ezt rakd össze. Közbe egy kis vulkánfiber böröndből kivett egy nyamvadt almát, amit nekem hozott mondta - azóta is azon gondolkodom, hogy milyen ,,rendes,, egyenesen a moszkvai dácsiája udvarából való az alma.
2. Az orom előtt elvittek egy gyönyörű nőt a mentősök. Concista Batista meg nem jött meg. Egy óra mulva hivom a Julit, Juli a Batista nem jött meg. Egy túrót Pufikám, a László Kórházba van. Őt vitték el a mentősök az orom előtt, mert spanyolba valami járvány volt és nem volt oltása.
3. Várom a Nicola di Barrit. Jön egy jóképű srác, már messziről ölelésre tartom a kezem Nicola... mire a pasi átmegy rajtam. Ő volt manadger. Jön egy isteni göndörhajú olasz amorodzó helló Nicola... int, hogy ő a karmester... S a végén jött a Nicola. Bepatyulálva, csak a két szeme látszott ki s amikor mondtam, hogy a TV... ledobta magáról a sálat, nekifutott és felugrott az ölembe mint egy baby. Csórikám, az hogy ronda volt egy dolog, de ragyás a feje és minden volt csak nem egy látvány. Másnap estig. De amikor elénekelte a Fák virágok fény cimű számot ő volt a világ legjobb képű faszija...
Albert köszi az apropót, ezt a történetemet Ti hallottátok először még senkinek nem meséltem, csak őriztem..
I know how is to be young......
ismeritek?
ismeritek?
Nicola di Baritól a Szívem egy vándorcigány.
Pufi, ez marhajó volt! A történet is, meg ahogy elmondtad.
Tudom, a Cini-ügyre illene reagálnom, de én "érintett" vagyok a 3 díva (Koncz, Cini, Kovács Kati) hőskorában, és tudod, nekem Konczhoz húz a szívem. Egy nagy Koncz-őrület volt az életem. Ez nem kisebbíti a másik két nő érdemeit.
Tudom, a Cini-ügyre illene reagálnom, de én "érintett" vagyok a 3 díva (Koncz, Cini, Kovács Kati) hőskorában, és tudod, nekem Konczhoz húz a szívem. Egy nagy Koncz-őrület volt az életem. Ez nem kisebbíti a másik két nő érdemeit.
Szegény Cserháti Zsuzsa, nagy tehetség volt, de még annál is többre hívatott, amit elért. De ne feledkezzünk meg Harangozó Teriről /Mindenkinek van egy álma/, nagy kedvencem volt. Ott van Szűcs Judit, legjobb diszkóénekesünk. Vince Lillának is csodálatos a hangja. Egyszóval voltak még nagy énekesnők abban az időben. Bár ma úgy állnánk.
De az előző korosztály: Toldy Mária, Ambrus Kiry, Sárosi Kati, Kovács Erzsi...
Bizonyára ma is jól jönnének ilyen énekesnők....
De az előző korosztály: Toldy Mária, Ambrus Kiry, Sárosi Kati, Kovács Erzsi...
Bizonyára ma is jól jönnének ilyen énekesnők....
hg
Borzasztó, hogy mennyire ,,betaláltok,, nálam. Szinte minden beiráshoz van egy storym. Az hogy nem mesélek állandóan talán annak köszönhető, hogy nem szeretnék hivalkodni, de olyan jó újraélni a ,,régi szép időket,, s itt nincs kivel igazán megosztani valamit is, illetve nagyon kevesen vannak. Ezt azért még elngedem...
Éjjel mentem haza a Moulin Rougéból és elfogyott a cigim. Bekanyarodtam az Akácfa utcába és a Balaton nevű kocsmában vettem egy Marlborot - ez akkor nagy szó volt, 1971 - és elmentem pisilni. Mondanom sem kell, hogy bokáig érő pisivel volt tele a WC és téglák voltak lerakva és azokon lehetett elkcsázni a csészéig. Javában könnyebbülök, amikor valami félelmetes hang megszólal odabent. Alig vártam, hogy végezzek. Leültem a terem hátsó asztalánál és a szinpadon egy szőke, esetlen kislány cugoscipőben, nagymamám virágos kis réklijében és egy pliszirozott szoknyában ott állt a szinpadon és énekelt. Esze-veszetten jó volt. Mondom a pincérnek, tegye meg nekem azt a szivességet, hogy hozza ide ezt a kislány, szeretnék vele beszélni, meghivnám egy italra.
Közben azt még el kell mondanom, hogy ezidőtájt nekem mint a Moulin művészeti vezetőjének az is ,,dolgaim,, közé tartozott, hogy gondoskodjak helyettesekről az énekesek és az artisták helyett. Tehát ha valaki lebetegedett akkor legyen ki belépjen. Szóval kihozták a szőke kislányt. Bemutatkozom. Ő is. Cserháti Zsuzsa vagyok. Akkor hallottam először ezt a nevet. Amikor felajánlottam neki, hogy esetleg a Moulinban helyettesithet, elnevette magát. Én a Moulinba?
Aztán bejött próbára. A Vécsei Ernő zenekara kisért. 5 számot próbáltunk be. Zömmel angol és olasz számokat. A próba után a Vécsei odaintett: Honnan vetted ezt a csodát?
Ekkor a Németh Jóska, az Izsmán Nelly és a Kerényi Gabi énekeltek nálunk. Az Izsmán szerintem minden idők legjobb magyar táncdalénekes volt, csak eltemette az ,,éjszaka,,.
Mit ad Isten a Kerényi Gabi egy hétre rá lebetegedett. Na gyere Zsuzsikám. A jellmeztárból ruhát adtam neki, a virágostól meg virágot... Fantasztikus sikere volt. Akkor volt nagy sláger a Georga cimű dal, állva tapsolt a közönség. Na és ha szerencse, akkor jöjjön csőstől. A Németh Jóska is lerekedt és jött helyette a Szécsi Pali. Első este amikor a Szécsi meghallotta énekelni a Zsuzsát, rohant hozzám, hol vetted honnan van... Meslem Balaton.... WC.. téglák... cugos cipő.
Happy End. A Pali megfogta a kezét a Zsuzsinak és vitte magával. A Pali ekkor már beérkezett művész volt. Nem vállalt ORI haknit csak ha a Zsuzsi is mehetett. Két perc alatt a tetőre ért a Zsuzsa.
Amikor itt énekelt Torontóban élső este a koncerten azt mondta: Ölelek mindenkit, a boldogságom, hogy a nézőtéren ül a pótpapám. Ezt az ajándékot azóta is köszönöm... gyászomban is.
Borzasztó, hogy mennyire ,,betaláltok,, nálam. Szinte minden beiráshoz van egy storym. Az hogy nem mesélek állandóan talán annak köszönhető, hogy nem szeretnék hivalkodni, de olyan jó újraélni a ,,régi szép időket,, s itt nincs kivel igazán megosztani valamit is, illetve nagyon kevesen vannak. Ezt azért még elngedem...
Éjjel mentem haza a Moulin Rougéból és elfogyott a cigim. Bekanyarodtam az Akácfa utcába és a Balaton nevű kocsmában vettem egy Marlborot - ez akkor nagy szó volt, 1971 - és elmentem pisilni. Mondanom sem kell, hogy bokáig érő pisivel volt tele a WC és téglák voltak lerakva és azokon lehetett elkcsázni a csészéig. Javában könnyebbülök, amikor valami félelmetes hang megszólal odabent. Alig vártam, hogy végezzek. Leültem a terem hátsó asztalánál és a szinpadon egy szőke, esetlen kislány cugoscipőben, nagymamám virágos kis réklijében és egy pliszirozott szoknyában ott állt a szinpadon és énekelt. Esze-veszetten jó volt. Mondom a pincérnek, tegye meg nekem azt a szivességet, hogy hozza ide ezt a kislány, szeretnék vele beszélni, meghivnám egy italra.
Közben azt még el kell mondanom, hogy ezidőtájt nekem mint a Moulin művészeti vezetőjének az is ,,dolgaim,, közé tartozott, hogy gondoskodjak helyettesekről az énekesek és az artisták helyett. Tehát ha valaki lebetegedett akkor legyen ki belépjen. Szóval kihozták a szőke kislányt. Bemutatkozom. Ő is. Cserháti Zsuzsa vagyok. Akkor hallottam először ezt a nevet. Amikor felajánlottam neki, hogy esetleg a Moulinban helyettesithet, elnevette magát. Én a Moulinba?
Aztán bejött próbára. A Vécsei Ernő zenekara kisért. 5 számot próbáltunk be. Zömmel angol és olasz számokat. A próba után a Vécsei odaintett: Honnan vetted ezt a csodát?
Ekkor a Németh Jóska, az Izsmán Nelly és a Kerényi Gabi énekeltek nálunk. Az Izsmán szerintem minden idők legjobb magyar táncdalénekes volt, csak eltemette az ,,éjszaka,,.
Mit ad Isten a Kerényi Gabi egy hétre rá lebetegedett. Na gyere Zsuzsikám. A jellmeztárból ruhát adtam neki, a virágostól meg virágot... Fantasztikus sikere volt. Akkor volt nagy sláger a Georga cimű dal, állva tapsolt a közönség. Na és ha szerencse, akkor jöjjön csőstől. A Németh Jóska is lerekedt és jött helyette a Szécsi Pali. Első este amikor a Szécsi meghallotta énekelni a Zsuzsát, rohant hozzám, hol vetted honnan van... Meslem Balaton.... WC.. téglák... cugos cipő.
Happy End. A Pali megfogta a kezét a Zsuzsinak és vitte magával. A Pali ekkor már beérkezett művész volt. Nem vállalt ORI haknit csak ha a Zsuzsi is mehetett. Két perc alatt a tetőre ért a Zsuzsa.
Amikor itt énekelt Torontóban élső este a koncerten azt mondta: Ölelek mindenkit, a boldogságom, hogy a nézőtéren ül a pótpapám. Ezt az ajándékot azóta is köszönöm... gyászomban is.
tr
Tudjátok gyerekek én a sürűjében éltem és sok mindent láttam. Pl egy érdekes helyzet volt azt látni, hogy a sztárságot ki hogy élte meg. Amikor ott 60-as évek elején a beat hazai ébredése ,,átrendezte,, a show bussinesst érdekes dolgok történtek. Egyrészt hiányzott hozzá az a társadalmi háttér ami egy nyugati fiatalnak természetes volt, nekünk pedig egy kusza, néha érthetetlen világ.
Gondolom nem sokan emlékeztek egy Németh Lehelre, aki az én felfogásom szerint az utolsó stár volt Magyarországon. Ugyanis addig a sztárok teljes támogatottságot kaptak a közönségtől, a tiniktől a nyugdijas nagymamákig. A beattel azonban felbomlott az ,,egység,,. A fiatalok beatet hallgattak az idősebbek pedig a konzervativ tánczenét. S az elutasitás vagy az elfogadás sokkal élesebben elkülönült egymástól. Nos ebben a kontesztusban mondom a Lehel volt az utolsó sztár.
Kismotor Gépgyár műsoros estjén énekelt nagy sztárok között ő mint a gyár esztergályosa. Németh Marika megfogta a kezét és elvitte a Bágya Andráshoz, aki akkor a ,,király,, volt a rádióban. A Lehel ,,megszületett,,. Nagyon jó szinpadi jelenség volt, na meg a ,,mi fiunk,, és emellett volt egy kellemes baritonális tenor hangja. Pont táncdalra való.
Amikor először láttam a Holéczy Együttessel lépet fel. Ő zárta az első részt. A sztárok a második rész végén az erejük teljében lévő Vámosi-Záray házaspár voltak. A lehel verte a műsort. Különösen nagy tetszést aratott egy jódl száma. Pillanatok alatt a legnépszerűbb énekes lett. Vele majdnem egyidőben indult a Korda és a Koós Jani is, tehát nem volt különösen rossz társaságba. Kitűnően kezelte a sztárságot. Szerény maradt, nem kezdett el inni és különös gondot forditott a dalaira. Aztán valami furcsa dolog történt. Lehelnek volt valami rokona Németországban és hozott a Lehelnek egy Dinacord erősitő berendezést ami az első volt Magyarországon amelyikbe viszhangosito volt. S persze volt hozzá mikrofon is. Ez akkorát dobott még a Lehelen, hogy hihetetlen. Igen ám, de a többiek egyre jobban morogtak, hogy ez igy nem fair. Ők énekeltek sokszor ilyen plé dobozos hangszórókkal, mint amikkel bemondtá a Keletibe, hogy a vonat elment.. Az lett a vége, hogy a Lehel engedte, hogy a többiek is használják a cuccot, de amikor az egyik leejtette a mikrofont 20 forint használati dijat szedett a többiektől. Azok persze még ilyen áron is belementek az alkuba. Na ezt egy Rajk András nevű újságiró megirta a Magyar Nemzetben és a vége az, hogy letiltották a Lehelt. A legnépszerűbb magyar táncdalénekes nem énekelhetett. Elvett feleségül egy artistanőt, akinek volt egy létrás száma. A testvére fején fejen állt az asszony és a pasas elindult vele fel egy ketteslétrán és a másik oldalon lehozta. Na a Lehelt beállitották a két létra közé, mint aki tartja a létrát, a nyakába akasztották a mikrofont és amig az asszonyt vitte a fején a sógora, a Lehel énekelte, hogy Hold ragyog a Dunán... stb... Pillanatok alatt szétfutott a hir, hogy a Lehel a cirkuszban lép fel és hosszú sorok jelentek meg a cirkusz előtt. Szóval ez volt a hatvanas évek elejének a hangulata. S aztán kaptak egy párisi TV szereplési szerződést a számmal és én akkor találkoztam a Lehellel amikor Győrbe vacsoráztunk ahol ők csak megálltak és mentek tovább Párisba. Nagyon érdekes volt a Lehel, de akkor még nem gondoltam, hogy kinnmarad. Itt élt sokáig Montreálban és a rendszerváltáskor költözött haza Lakitelekre ahol nyitott egy kocsmát és nemsokára rá meghalt.
Ami a Cserhátit illeti szörnyű volt ami vele történt, de vannak önsors rontó emberek. A Zsuzsi közéjük tartozott. Elkezdett kontrolálhatatlanul inni. Elkezdett hizni és hihetetlenül meghizott. Akkora lett mint én. Amikor a Fortunában énekelt nem ismertem meg. Teljesen eldeformálódott. Nagyon nagy kár volt érte. Az életének abban az időszakában már a Szécsi is halott volt és nagyon egyedül volt. A szivemből egy darabot vitt magával.
Tudjátok gyerekek én a sürűjében éltem és sok mindent láttam. Pl egy érdekes helyzet volt azt látni, hogy a sztárságot ki hogy élte meg. Amikor ott 60-as évek elején a beat hazai ébredése ,,átrendezte,, a show bussinesst érdekes dolgok történtek. Egyrészt hiányzott hozzá az a társadalmi háttér ami egy nyugati fiatalnak természetes volt, nekünk pedig egy kusza, néha érthetetlen világ.
Gondolom nem sokan emlékeztek egy Németh Lehelre, aki az én felfogásom szerint az utolsó stár volt Magyarországon. Ugyanis addig a sztárok teljes támogatottságot kaptak a közönségtől, a tiniktől a nyugdijas nagymamákig. A beattel azonban felbomlott az ,,egység,,. A fiatalok beatet hallgattak az idősebbek pedig a konzervativ tánczenét. S az elutasitás vagy az elfogadás sokkal élesebben elkülönült egymástól. Nos ebben a kontesztusban mondom a Lehel volt az utolsó sztár.
Kismotor Gépgyár műsoros estjén énekelt nagy sztárok között ő mint a gyár esztergályosa. Németh Marika megfogta a kezét és elvitte a Bágya Andráshoz, aki akkor a ,,király,, volt a rádióban. A Lehel ,,megszületett,,. Nagyon jó szinpadi jelenség volt, na meg a ,,mi fiunk,, és emellett volt egy kellemes baritonális tenor hangja. Pont táncdalra való.
Amikor először láttam a Holéczy Együttessel lépet fel. Ő zárta az első részt. A sztárok a második rész végén az erejük teljében lévő Vámosi-Záray házaspár voltak. A lehel verte a műsort. Különösen nagy tetszést aratott egy jódl száma. Pillanatok alatt a legnépszerűbb énekes lett. Vele majdnem egyidőben indult a Korda és a Koós Jani is, tehát nem volt különösen rossz társaságba. Kitűnően kezelte a sztárságot. Szerény maradt, nem kezdett el inni és különös gondot forditott a dalaira. Aztán valami furcsa dolog történt. Lehelnek volt valami rokona Németországban és hozott a Lehelnek egy Dinacord erősitő berendezést ami az első volt Magyarországon amelyikbe viszhangosito volt. S persze volt hozzá mikrofon is. Ez akkorát dobott még a Lehelen, hogy hihetetlen. Igen ám, de a többiek egyre jobban morogtak, hogy ez igy nem fair. Ők énekeltek sokszor ilyen plé dobozos hangszórókkal, mint amikkel bemondtá a Keletibe, hogy a vonat elment.. Az lett a vége, hogy a Lehel engedte, hogy a többiek is használják a cuccot, de amikor az egyik leejtette a mikrofont 20 forint használati dijat szedett a többiektől. Azok persze még ilyen áron is belementek az alkuba. Na ezt egy Rajk András nevű újságiró megirta a Magyar Nemzetben és a vége az, hogy letiltották a Lehelt. A legnépszerűbb magyar táncdalénekes nem énekelhetett. Elvett feleségül egy artistanőt, akinek volt egy létrás száma. A testvére fején fejen állt az asszony és a pasas elindult vele fel egy ketteslétrán és a másik oldalon lehozta. Na a Lehelt beállitották a két létra közé, mint aki tartja a létrát, a nyakába akasztották a mikrofont és amig az asszonyt vitte a fején a sógora, a Lehel énekelte, hogy Hold ragyog a Dunán... stb... Pillanatok alatt szétfutott a hir, hogy a Lehel a cirkuszban lép fel és hosszú sorok jelentek meg a cirkusz előtt. Szóval ez volt a hatvanas évek elejének a hangulata. S aztán kaptak egy párisi TV szereplési szerződést a számmal és én akkor találkoztam a Lehellel amikor Győrbe vacsoráztunk ahol ők csak megálltak és mentek tovább Párisba. Nagyon érdekes volt a Lehel, de akkor még nem gondoltam, hogy kinnmarad. Itt élt sokáig Montreálban és a rendszerváltáskor költözött haza Lakitelekre ahol nyitott egy kocsmát és nemsokára rá meghalt.
Ami a Cserhátit illeti szörnyű volt ami vele történt, de vannak önsors rontó emberek. A Zsuzsi közéjük tartozott. Elkezdett kontrolálhatatlanul inni. Elkezdett hizni és hihetetlenül meghizott. Akkora lett mint én. Amikor a Fortunában énekelt nem ismertem meg. Teljesen eldeformálódott. Nagyon nagy kár volt érte. Az életének abban az időszakában már a Szécsi is halott volt és nagyon egyedül volt. A szivemből egy darabot vitt magával.
Hasonló témák
