Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

tibya

Állandó Tag
Állandó Tag
...amit te keresel, azt nem az érzelmek semlegesítésével lehet megtalálni....hiszen az érzelmek olyanok, mint a festékek, amiket a művész felvisz a vászonra...bár önmagukban nem érnek semmit, mégis a végén összeállnak valamivé, aminek már van "értelme"...hordoz mondanivalót, elgondolkodtat, megérint, gyönyörködtet, elkápráztat, vagy taszít...az érzelmek adják emberi mivoltunk színeit...ezek nélkül az ÉLET sivár lenne és fakó...így miért akarod őket semlegesíteni???...

Igen, ezekkel csak egy baj van, hogy nem a miénk. Feljönnek a tudatalattinkból és mi csak azonosulunk velük.
Minden gondolat társul egyfajta fizikai(testi) érzéssel. A gondolat megcsinálja a maga testi fájdalmát és, ha sokáig éljük meg ezt a gondolatot, abból lesz a betegség.
De élhetünk szabadon, fájdalom, betegség nélkül is.
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
De nem a multbeli esemenyek parlata a program, ami a jelenben tudattalanul meghatarozhat?

A múltbéli eseményekkel a tudat nem foglalkozik, mindig csak az eddig elért dolgok összetett információival melyek közvetlen kapcsolatban vannak a jelenben kialakult helyzettel. Ha ez nem így lenne, akkor a múltbéli események összefolynának a jelen eseményeivel, másképpen hallucinálnánk, mivel minél régebbi egy-egy esetlegesen lélekben lezárt esemény, annál inkább nem illik bele a jelenbe.
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Valahol, valamikor olvastam, hogy az együttérzés gigantikus súlyt nyom a latban, amikor odakerülünk, ahova .... úgy, ahogy .... akként, amiként .... jaaa, mert az nem számít, csak az, ami nem az ....
(emlékeimben él, mikor valaki így beszélt/írt, oly' annyira ment az agyamra, hogy szavakat szükségeltetett, fáradtságos melóval keresgélnem, a nem tetszésemet kifejezendőleg)

Igen az együttérzés is képes külön utakat bejárni függően attól hogy eddig mit éltünk át és abban segít ha maga az érzés egyszer kiteljesedik, valószínű már nem kell átélnünk magát a szóban forgó eseményt (egyszóval lecsúszunk róla).
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia drága hannám!kiss

Tegnap hallgattam meg a Tamás által feltett videóban Gregg Bradon előadását,és ami különösen megragadta a figyelmem,hogy az ember minden pillanatban "más",mert döntése által tud más személyiséggé lenni---mert akkor azok és olyanok voltunk...
Mindig felfedez az ember valamit!!:pkiss

Ez így van, az ember a jelen minden egyes pillanatában döntések állítja saját magát és mivel nem a lehetősségeit használja ki, így időt ad az én felébredésének. Persze kinek mi a fontosabb?! ;)
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem a tudatalatti egy bonyolult használati eszköz (egy összetett program) amely a Mostban működik és a Jelenedért felelős, de semmilyen múltbéli információt nem tárol, viszont kezeli azt. Szerintem a múltbéli események mind a lélekben tárolódik, illetve azt teszi ki.

Legyen szép napod! :p

Ha nem tárolja,akkor hogyan kezeli azt?
Amit nem tudok,azt kezelni sem tudom.;)

Elméletileg a karmánk tárolódik a lélek-ruhában.Ezt viszont nem tudom megerősiteni,mert még villanások sem jöttek az elmúlt életeimből.:)

Ez pont olyan, ha mi mentálisan össze vagyunk kötve, akkor tudatosan miért nem beszélgetünk?! :wink:
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok,

Jó régen nem írtam már ide, csak olvasgattalak benneteket, valahogy nem volt "erőm" ide írni, úgy éreztem, hogy felesleges lenne..., az elmúlt időben azt hiszem sok mindent megtanultam, elengedni olyan pillanatokat, melyek már nem a jelent képzik, nem azonosulni dolgokkal, olyan gondolatokkal, melyekhez érzelmek vannak párosítva oly módon, melyet az elme irányít, hogy a nyugalmad elveszítsd, s érzem, hogy kezdek "szépen" haladni, nem vagyok azon, hogy figyelem és lesem, jelen vagyok vagy sem, csak próbálom engedni a pillanatot, s mikor csak úgy engedem és elengedem az azonosulást pár pillanatra, akkor érzem, hogy megnyílik mindenem, beindulnak a csakráim és forróságos energia önt el mindenhol. Mostanában, na jó, az elmúlt pár hónapban, kicsit talán érzékenyebb is vagyok, de pozitívan még többet, napi szinten többször is, mikor csak "belebambulok" az égbe, vagy túl nézek a gondolataimon, mikor csak úgy a bennem levő érzés, a boldogság, a szeretet csak úgy egyszerűen előjön, és mosolygok, miközben könnybe lábad a szemem, olyan nem is tudom milyen állapot, nem lehet megnevezni, sem megfogni..., csak úgy magától jön, lüktet belül és csak úgy történik, ilyenkor is érzem, hogy jelen vagyok, mert mindenféle gondolatnélkülivé válok, tisztává és csak ez a mélyről jövő érzés van velem. A Kedvesem kiváló tanítóm minden téren, tőle nagyon sokat tanulok és rengeteget kapok. Olyan hálás vagyok mindenért, a bennem levő kérdések is már apadnak, már kezdik elveszíteni fontosságukat, és egyfajta közömbösségbe kerülök, a gondolatok, a kérdések, a magyarázat gyártások által, s már 2 hete próbálok nem tervezni előre, bár még van 1-2 dolog, aminél nehezebb változtatni, de egész jó, a "nem tervezés" :D Szóval úgy érzem, hogy haladok, vagyis inkább most kezdek éledezni, kezdek lüktetni és ez jó. Úgy érzem, kezdek szépen és lassan leállni, felhagyni teljesen a "kereséssel", ideértve a kérdéseket, magyarázatokat, mert már ezek elveszítették jelentőségüket és bár egy pillanatra még félre billenek, de utána egyből sikerül is elengedni a pillanatot, úgy értem, hogy azelőtt agyaltam rajta napokat, heteket, most már max. csak fél órát, és utána rájövök, hogy engem ez nem érdekel, nincsen erőm ehhez, és válik magától lassacskán köddé ez az egész, miközben engedem el.

Kedves Berni!

A világ annyi, amennyit beletöltesz! Ha elengeded a körülötted lévő dolgokat, pont akkor kerülsz te a figyelem középpontjába, de ahol elengeded a dolgokat, ott tudnod kell hogy nem csak te létezel és ugyanolyan fontos az is hogy még idejében visszatérj a jelenbe, mert ott lehetsz igazán önmagad. kiss
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Van egy tömör,velős mondásunk:
Ember tervez, Isten végez!kiss

Ha ez így lenne akkor én már sok mindent elterveztem volna, de akkor nekünk egyáltalán mi a szerepünk. Gondolod ha ez így lenne, akkor a világ olyan lenne mint most és kellene az a sok szenvedés?
Én inkább azt mondom.: Ember tervez, Isten dicsér! :D
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem a tudatalatti egy bonyolult használati eszköz (egy összetett program) amely a Mostban működik és a Jelenedért felelős, de semmilyen múltbéli információt nem tárol, viszont kezeli azt. Szerintem a múltbéli események mind a lélekben tárolódik, illetve azt teszi ki.

Legyen szép napod! :p

Boni iránymutatása kellene, mint egy falat kenyér kiss De ezt most nem egészen értem Soma, vagy hát lehet, hogy igen, csak még nem fogtam fel... :D Hogy mondjam, volt egy löket bennem, ami elindított az úton, majd idővel vissza csúsztam és csapdába kerültem és éles figyelemmel mérlegeltem, jelen vagyok vagy nem, ment a párbeszéd önmagammal, gondolat a gondolattal, aztán pár hónapja elegem lett, hogy ez már nem mókás, hogy jelen vagyok vagy sem, éjjel nappal figyelem, erőfeszítéssel, majd fogtam és elengedtem, legalábbis úgy érzem, mert nem figyeltem árgus szemekkel, hogy Bernike melyik időben van éppenséggel jelen, mivel erőfeszítéssel ezeket nem lehet figyelni..., aztán próbáltam sodródni az élettel, csak hát van egy olyan munkahelyem, hogy éjjel nappal pörgetem magam azokon a dolgokon és nem szeretném kinyírbálni önmagam, hogy beivódik a gondolataimba, a munkahelyi dolog, meg az ott levő problémák, amik beivódtak és ezek kihatással voltak és vannak még mindig rám, nem tudok ellazulni, csak akkor, mikor a párommal vagyok, mert akkor nem gondolok a munkahelyre, stb..., és amióta ott dolgozom érzem magamon, hogy negatív lettem bizonyos téren hozzáállásilag és hát olyan elmebeli aktivitással rendelkezem ennek köszönhetően, hogy úgy érzem csapdába kerültem megint, csak más milyenbe, mert ilyenben még nem voltam ezelőtt... Na ezért is írtam a fentebbi dolgokat be, hogy szeretném elengedni, nem kattogni, pörgetni magam, csak természetessé válni ismét és laza lenni, spontán, ne kelljen tervezni és társaik.

Tudod miért jó a spontán tervezés? Mert a megvalósulásuk által erősíted önmagad. Nem minden spontán tervezés egyforma, mert ha tudatában vagy a dolognak az azért van, mert érzed hogy többre vagy hivatott, ezáltal több mindent szeretnél belevinni a világba. kiss
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Üdv Berni....:)....kiss

csak lazán, és gyermekien.....nincs miért bele avatkozni a történésekbe...hisz nincs semmi, ami ellen tenned kéne, ha tudod minden csupán csak megtapasztalhatósága a létezés gondolati tárházának...akkor azt is tudod ebből nincs hová elérni...mindent tudsz már, amit tudnod kell...újra és újra körbe-körbe forog a színpad...hisz ugyan annak a gondolati tárháznak használod (a valóság megalkotásához) a kellékeit...ha ezt is tudod....akkor nincs más dolgod, mint túllépni rajta...az élet Te magad vagy....az aki minden valóság létre álmodója....ha ezt is tudod....akkor nincs más dolgod mint felébredni belőle...ahhoz pedig csak egyetlen egy dolgot kell tenni...megérkezni és észre venni minden pillanatban lényed igaz természetét...a lényed csendjéből áradó, határtalan belső nyugalmat....ahol minden tiszta...mentes mindenféle én-kép kifejezéséről szóló gondolattól...mindentől, ami Berninek látná magát....Berni gondolatok összessége....Berninek, hogy önmaga legyen nem kell több gondolat, így Bona se adhat mást....csak újra megmutathatja...milyen Berni igaz valója....ahhoz pedig lazának kell, lenni, könnyednek, vidámnak....itt és most el kell engedni, azt, hogy Berni fog változni, vagy Berninek kéne változni....Berninek mindegy milyen ruhát vesz fel...mert az aki valójában vagy....határtalan és nem tudod gondolatok közé szorítani....nem tudod egyetlen egy ruhába se belepréselni....így engedd el azt, hogy változást hozz létre....csupán csak engedd, hogy a változás megszülessen benned....csak engedd a csendnek, hogy csend legyen benned....a többi magától történik....Berni nem kell hozzá....:)...sőt Bona sekiss

Kedves Berni!

Bonaona-t olvasva az jutott az eszembe, hogy előbb önmagad magán dolgaidat kellene előbb megoldanod, majd csak aztán foglalkozni a külsőséges dolgokkal (beleértve a munkahelyi személyes dolgaidat is). Míg nem állsz készen lelkileg hogy magadon keresztül továbbjuss, ne foglalkozz más dolgokkal, egyszerűen tedd félre őket egy időre, mert két felé nem lehet szakadni és ezzel másoknak is ártasz, mert egy új szisztémát alakítasz ki magadból amit a környezeted negatívként él meg és azt hiszi hogy hozzád kell hogy igazodjon. így csak elveszíted fontosságodat.
Előbb önmagadhoz igazodj és csak ezután várd el magadtól a külsőséges dolgokat, hidd el az még rá ér, csak te maximalizálod túl az időkorlátokat.

További szép estét!
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Jaj de köszönöm Boni kiss Úgy kellett ez a fajta "iránymutatásod" már régen írtam neked és ide is és most olyan jól jött, amit mondtál nekem, köszönöm kissAz észrevétellel vannak problémáim, nem tudom hogyan kell észrevenni, meg az elengedés is, hogy elengedem én, de honnan tudom, hogy teljesen elengedtem nem csak az elme hiteti el velem? :D

Nem! Az a gond, hogy egyszerre elakarod engedni a dolgokat miközben a tenni akarás vágya él benned. :p
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Sokan hisznek abban, hogy az egó nem más, mint az én. A spirituális tanítások azonban picit másképpen, árnyaltabban értelmezik az egót, mint mondjuk a pszichológia, vagy a köznyelv. Spirituális aspektusból az Én alatt isteni eredetű, tiszta, elpusztíthatatlan, sérthetetlen, halhatatlan és fejlődőképes tudatközpontot értünk. Az Én egy magasabb rendű intelligenciának a kifejeződése, ezért sokszor nagy kezdőbetűvel írják, vagy olyan jelzőket tesznek el, mint „felső”, „felettes”, „isteni”. Amit az Én nyújt az ember számára: a valóság, a megismerés, a határtalanság, a szabadság, a lelki öröm, a béke, a csend és más rokonprincípiumok.
Viszont, az egó korántsem azonos a valódi énünkkel, hanem csupán annak a mintájára az elménkben születő kép, így énképről beszélünk. Az egó mindig korlátolt, határok közé szorított és torz. Nem a valóságot mutatja, hanem mindent valamilyennek próbál beállítani. Az érzelmeinket és a gondolatainkat manipulálva
szinte bármit elhitethet velünk. Ebben rejlenek az igazi veszélye. Az egó mindig kivetít valamit: vagy a múlttal foglalkozik, vagy a jövővel, de semmiképpen sem a jelennel. Az egó üzemanyaga az érzelmi és gondolati energia. Amikor az ember megittasul az igazságától, amikor gőgös, lenéző, sznob, hatalomvágyó, erőszakos, dühös, gonosz, illetve amikor kishitű, elnyomható, elfojtós, meghunyászkodó, szorongó, félénk, irigy, gyenge, akkor tudhatja, hogy az egója dolgozik benne. Az ilyen és ehhez hasonló tulajdonságok miatt van szükség az egó vadhajtásainak a mentesítésre. Ehhez érettség, elszántság és belátás szükséges. Ahogyan az egó felségterülete csökken, úgy fog az én hatásköre bővülni és növekedni, mígnem a tökéletes belső harmónia állapotába nem kerülünk.
/Száraz György/

;)

Én egy mondattal úgy mondanám, hogy az ego nem más, mint a saját spirituális fejlődésünk hite általi jelenbeli negatív kivetülése a világra. :D
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
A tudatosság az, amikor a saját életedet éled. Más szóval, éntudatodat már nem az elméddel való azonosulásból származtatod.
Amíg az elméddel azonosulsz, addig életedet folyamatosan az egó működteti. Vagyis életedet a beléd nevelt szokások, reakciók, félelmeid irányítják.

Szerintem van olyan ego is, ami nem sért meg senkit, például mikor megvilágosodsz valamiben és közben tudod hogy a többiek még álmukat alusszák. :D
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Csillagvirág!

Bocsáss meg,ha nem jól látom,de én úgy érzékelem,hogy te az elme által tudott dolgokat magyarázod,és itt jön a kérdésem:
Érzed a testedben azt a nyugtató,"bizsergető" szeretet energiát,ami erővel tölt fel,és azt szeretnéd átadni embertársaid felé,hogy ők is éljék meg??
Látod-e mindenkiben azt a "részt",ami maga a Mindenség?

Emberek vagyunk,néha felülkerekedik az egó,ami elfátyolozza egy időre az igazságot,de a lényeg,hogy érezzük ezek hamis mivoltát,és dönthetünk...akár azonnal iskiss.

Nagyon érzem, Éva!( az ego valahol szükséges zsákutcának látszik mégis).

Szerintem az ego azért látszik zsákutcának, mert pontosan olyan dolgokat takar el a figyelem elől, amikről jobb ha nem tudjuk (egyenlőre).
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Csillagvirág!

Bocsáss meg,ha nem jól látom,de én úgy érzékelem,hogy te az elme által tudott dolgokat magyarázod,és itt jön a kérdésem:
Érzed a testedben azt a nyugtató,"bizsergető" szeretet energiát,ami erővel tölt fel,és azt szeretnéd átadni embertársaid felé,hogy ők is éljék meg??
Látod-e mindenkiben azt a "részt",ami maga a Mindenség?

Emberek vagyunk,néha felülkerekedik az egó,ami elfátyolozza egy időre az igazságot,de a lényeg,hogy érezzük ezek hamis mivoltát,és dönthetünk...akár azonnal iskiss.

Csatolás megtekintése 993403

Az Én beteljesületlen személyes történet, tele vágyakkal és félelmekkel
és bukásokkal és abbéli reményekkel,
hogy meg nem valósított, nem kielégítő énképe megleli majd a végső beteljesülést,
amely egy jövőbeni történeten alapul.

És soha nem érsz oda! Soha nem érsz oda, mert a jövőért élsz,
amely gondolatforma csupán.
Ez a gondolatok csapdájában eltöltött élet másik aspektusa:
egész énképeddel a gondolatok csapdájában vergődsz,
és azt reméled, hogy egy ponton megtalálod majd önmagad,
tökéletes önmagad,
vagy hogy “a végén minden megoldódik majd”.

A csoda az, hogy már ebben a pillanatban kibontakozóban van a megoldás.
Máris olyan, amilyennek ebben a pillanatban lennie kell.
Máris elérkeztél a szentséghez, ebben a minutumban.
Azért vagyunk hát itt,
hogy megtaláljuk magunkban a gondolatnál mélyebb dimenziót.
Ennek semmi köze az időhöz. Most az a kérdés, hogy magadat keresed-e,
amikor megpróbálsz hozzátenni valamit ahhoz, aki vagy.

Légy óvatos, nehogy más gondolatformák lépjenek azonnal a régiek helyére,
például előfordulhat, hogy húsz éven át folyamatosan a pénzt hajtottad,
és most azt mondod:
oké, elajándékozom a BMW-met.
Most biciklit veszek, mert spirituális életet élek,
és csak ennek megfelelő ruhákat hordok, mindegy, milyet.
Bringán járok, és nézem a másik embert, aki még mindig olyan tudattalan,
hogy BMW-je van, és azt gondolom:
“Mennyivel felette állok a spiritualitásommal.”
És amit ekkor cipelsz, az még a BMW-gondolatformánál is nehezebb gondolatforma.
Énképed még nehezebbé vált, és lehet, hogy a BMW-s ember énképe könnyebb, mint a bringásé.


Figyeljünk hát oda, hogyan vált és választ magának elménk másik történetet,
és mindig azért, hogy így vagy úgy, de többnek érezze magát.
Ezért az összehasonlítással operál.
Mert ez egy gondolat: azt gondolom, hogy van egy képem arról,
aki vagyok,
és ezt össze kell hasonlítanom azzal, amit a másik ember énjéről gondolok.
Képeket, mentális elképzeléseket aggatok hát először magamra,
majd másokra is.
És utána összehasonlítom őket.
“Hm, rendben, spirituálisabb vagyok ennél, vagy ő spirituálisabb nálam,
de ő már régebben él így.”


A tudás a másik, amit csak úgy mellékesen előrántasz hatalmas készletedből, elejtesz egy-két dolgot,
és a másik ember csak álmélkodik, és nem tudja, ki is vagy.
Nyilvánvaló, hogy többet tudsz nála.
Ettől aztán hű, de jól érzed magad!
Így működik ez kis dolgokon keresztül,
amelyek folyamatosan növelik ezt a mindig nagyon bizonytalan énképet.
Így ez válik tetteid hajtóerejévé.

Tudjátok mi a legfantasztikusabb a Spiritualizmus világában? -Az, amikor már eljutottál arra a tudatszintre, hogy a nehezen megszerzett lelki kincseidet a világ javára fordítod. Na ez a feltétel nélküli szeretet! ;)
 

Progressor

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazad van, de amit a tudat játékai közben kapok azokat tudom megtapasztalni, hisz képekben és filmekben élünk amit a tudatosság adni akar azt észleljük csak megkiss

--------------------------------------------------------
Tudatosság szint
Mire jó a magasabb tudatosság?
Kezdjük három döbbenetes információval.
(Mielőtt halálra röhögnéd magad a következő információkon, nézz utána a legfrissebb kvantum fizikai kutatásoknak és kísérleteknek.
1. Ha valaki dolgozik a személyes tudatosságának növelésén, ez hatással van olyan emberekre is, akik nem teszik ezt.
Képzeld el, beülsz egy kávézóba a barátaiddal, hogy megvitassatok néhány problémát magasabb tudatossági szinten, magasabb tudatosságú szempontok szerint, és pusztán ez a tény hatással van az utca túl oldalán lévő kocsmában mulatozó emberekre is. Történik valami a szívükben, amiről még ők maguk sem tudják, mi az. Mintha egy kis szellő csapná meg a fejüket. Van aki leteszi ott helyben a poharat, és van aki odamegy felsegíteni egy asztal alá beesett társát. És az aki épp az öklét rázza egy másik emberre, egyet-kettőt morog még, aztán teljesen elcsitul. Jól hangzik, nem? Képzeld el mi lenne, ha ezt a dolgot már az iskolában megtanulnák a gyerekek? Milyen hatással lenne a világra?
2. Magasabb tudatosság nem csak azt jelenti, hogy képesek vagyunk dolgokat több nézőpontból, esetleg magasabb rendű szempontok szerint megvizsgálni és értelmezni, hanem azt is, hogy sokkal jobban tudatában vagyunk lényünknek, saját képességeinknek, Önmagunknak is.
Magas tudatossági szinten lévő embernek a szervezete megsokszorozza az öngyógyító képességét. A test minden sejtje harmóniára törekszik, és igyekszik kijavítani minden belső hibát.
3. És a legdöbbenetesebb. A tudatosság legmagasabb szintjein élő embereknek elég csak a közelébe kerülni, pusztán a jelenlétükkel képesek gyógyulást kiváltani másokból. Illetve segíteni másokat abban, hogy beindíthassák saját öngyógyító folyamataikat.
A legnagyobb probléma
A magasabb tudatossággal az a legnagyobb probléma, hogy teljesen útjában áll a még több profitra és a még több hatalomra vágyóknak. A magasabb tudatosságú emberek meglátják mindennek a fonákját. Emiatt sokszor nehezebben tudnak boldogulni az életben is. Egyszerűen nem hajlandóak olyan munkát végezni, ami közvetve vagy közvetlenül megkárosít másokat vagy tönkreteszi az emberi környezetet. Másfajta munkából, vagy szolgálatból viszont kevés van....
A tudatlanságot sok esetben pontosan az oktatási rendszer fokozza.
Sokszor a legtanultabb emberek kerülnek a legmesszebbre a megoldásoktól, és tartanak tőle vissza tömegeket is.....
Egy friss diplomásnak sokszor akkora Egója van, hogy legalább 15-20 évig kell az Életnek osztania a pofonokat, mire az alázatosság ösvényére találva sikerül vissza venni az arcából, és elindulhat a helyben topogásból is.
Sokszor fordul elő, hogy az orvos tudja a legkevesebbet a gyógyításról, a tanár tudja a legkevesebbet a tanításról, az ügyvéd áll a legmesszebb az igazságtól és a biztonsági őr az, aki a legnagyobb veszélyt jelenti a vagyonra.
Néhány kérdés
Te mire gondolnál, ha egy szép napon kiderülne, hogy a gondolataid nem csak rád, de másokra is hatással van?
Te milyen szavakat használnál, ha egy szép napon kiderülne, hogy a szavak élesebb sebeket képesek ejteni a legélesebb kardnál?
Milyen szavakat használnál akkor, ha kiderülne, hogy szavakkal gyógyítani is képes vagy?
Milyen embereknek a társaságát keresnéd akkor, ha egy szép napon kiderülne, hogy az emberi agy képes más agyakkal összekapcsolódni és saját teljesítményét sokszorosan meghaladni?.
Te milyen célokat tűznél ki az életedben, ha egy szép napon kiderülne, hogy a társadalmak egyetlen problémája az alacsony tudatosságú szintre kényszeríttet emberben gyökerezik?
Mit tennél ha kiderülne, hogy a magasabb tudatosság oktatása a legegyszerűbb dolog a világon?
Te milyen vállalkozásba kezdenél, ami összhangban van a magasabb tudatossággal, a fenntartható Élet alapelveivel, és még tisztességes profitot is eredményez?
Milyen könyveket olvasnál, ha egy szép napon kiderülne, hogy a megfelelő szavak minden egyes sejtedre hatással vannak?
Milyen kérdéseket tennél fel, ha egy szép napon kiderülne, hogy a kérdéseknek sokkal nagyobb átalakító ereje van, mint a válaszoknak?
Olyan emberekkel vennéd körbe magad, akik mindenre okos tojás módon tudják a válaszokat, vagy olyanokkal, akik alázattal keresik azokat?

Szívből köszönöm eme sorokat, főleg a mögöttük rejlő kérdéseket!
Ez jó betekintő arra, hogy fogadjuk el a változásokat és a vele járó kockázatokat. Én így válaszoltam a kérdésekre. :p
 
O

oliyboty

Vendég
Lao Ce - Tao Te King (hangoskönyv)

[video=youtube;czQoRDklyaU]http://www.youtube.com/watch?v=czQoRDklyaU[/video]
 
Oldal tetejére