Husvét,- és minden ami vele kapcsolatos.

hmsi111

Állandó Tag
Trisztán (saját név) vagyok, szép és laza Locsoljak vagy menjek haza?






Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?






Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?






E húsvét ünnepnek
Második reggelén
Tudják azt már maguk,
Miért jöttem ide én.
Hamar hát ölembe
Százszorszép leányok,
Piros rózsavizem
Hadd öntözzem rátok.
Azt nyugodt szívvel
Innen távozhatok,
Emlékül néhány szép
Piros tojást kapok!






Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.






Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem,
Térdig jártam már a lábam,
Hogy öntözze, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.






Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág.
Nézz ki az ablakon milyen szép a világ.
Megöntözlek szépen, az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással.






Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Egy üveg rózsavizet vettem a kezembe.
Elindultam vele lányokat locsolni,
Lányokat locsolni, piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok, ha nem sajnáljátok,
Hogyha sajnáljátok,
licskes-lucskos legyen a szoknyátok!






Adjon a jó Isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.

Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.

Adjanak hát nékem
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.
 

hmsi111

Állandó Tag
Locsolóversek gyermekeknek

Locsolóversek gyermekeknek



Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.


Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.


Ákom-bákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.


Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.


Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdõn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengõ kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!


Zöld erdõben jártam,
Két õzikét láttam.
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!


Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem õket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra ide kérem.


Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyibôl áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztõl, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?


Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?


Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.


Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözõlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözõlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendõben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.


Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok.
Adjanak egy kalácsot,
Hogy harapjak nagyot!

***

Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Egy üveg rózsavizet veszek a kezembe.
Elindultam vele lányokat locsolni,
Lányokat locsolni, piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok, ha nem sajnáljátok,
Hogyha sajnáljátok,
licskes-lucskos legyen a szoknyátok!


Rigmust mondok,
Tojást várok,
Ha nem adnak,
Odébb állok.


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplô ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.


Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtôl a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendôre,
Ígérem, itt leszek jövôre.
S nem adok az illendôre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, fôre.
 

hmsi111

Állandó Tag
Locslóversek, amelyek még bírják a nyomdafestéket

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ.
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tojással.

Én kis kertészlegény vagyok,
Locsolkodni járogatok.
Ha nem adnak garast
Levágom a csupasz nyakú kakast!

Asztalon egy üveg dzsem
Engedje hogy locsol-jam.

Zöld erdõbe jártam,
Magas fára másztam.
Szétrepedt a nadrágom,
Kilátszott a tojásom.
Közte volt a locsoló,
Nem volt benne a dugó.
Szabad-e locsolni?

Én vagyok a húsvéti nyúl,
A fülem meg jól lekonyul.
Mert én vagyok a húsvéti nyúl!

Zöld erdõbe jártam,
Zöld levelet láttam.
Elszívtam!
Bejött!

Pajtában egy szürke ló
Én vagyok a locsoló!

Itt a tavasz ittam újra,
Locsolót vár minden … kislány.
Erdõ között susog a nád,
Had locsolom meg a … kezedet.
S hogy elhervadj azt nem hagyom,
Elõkapom … nagy locsolómat.

Kölnivíz az illat õre,
Nem használom olcsó nõre.
Ettõl a bõr el nem aszik,
Fõleg hogyha sokat … sétál.
Bõre ettõl nem lesz durva,
Ezt használja minden … kislány.


Sivatagban megy a teve,
Tele van a töke vele.
Nálam van a töke leve,
Megöntözhetlek-e vele?

Kezemben kölni,
Nem szoktam tökölni.
Szabad-e fröcsölni?

Bõrbõl van a locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én azt most elõvenném,
Nagy röhögés lenne!
De én ezt nem teszem,
Mert kezemben kölni.
Locsolni jöttem,
Nem pedig tökölni!

Zöld erdõben jártam,
Elszállott egy sirály,
Locsolkodni jöttem,
Hö, király!

Zöld a moha, zöld a páfrány,
Meglocsollak házisárkány!

Van nekem egy kis pacsulim,
Leloccsintom magát,
Ha egy kicsit mázlija van,
Szeretni a szagát.

Egy gondolat bánt engemet,
Elfeledtem versemet.

Szép idõ van jó idõ van,
Vigyorog az ég is,
Adjanak egy deci rumot,
Hadd vigyorgok én is!

Piros tojás fehér nyuszi,
De ez mind csak maszlag,
Gyere kislány meglocsollak,
Oszt utána … meglátjuk!

Zöld erdõben jártam,
Elfogott az imádat,
Ide szálltam rögvest hozzád,
Hogy meglássam … a lelked.

Éles sarok kezdõ törés,
Bordástengely reteszkötés,
Csapsurló s tangens roval,
Megjöttem a locsolóval.

Locsolni jöttem nem titkolom,
Szép szokás ez így gondolom,
Múljon vizemtõl a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom!
Ha a hatás múlik is esztendõre,
Ígérem én itt leszek jövõre.
S nem adok az illendõre,
Locsolok én nyakra fõre.


Nem tagadom lusta ember vagyok,
De a virágot kedvelem akár a nagyok.
De a virágok közül csak egyfajtát ismerek,
Mely azt mondja évi egy locsolást igényelek..
Itt van már az idõ nem késlekedem,
S ha szabad máris intézkedem.

Nem vagyok és liberális,
Ezért vagyok ideális.
Szabad-e locsolni?

Locsolhatok? Szomjas vagyok!

Sivatagban él a teve,
Locsolkodni jöttem, hehe!

Zúg a traktor, szánt az eke,
Elvtársnõ permetezhetek-e?

Öntözzük, öntözzük,
Hagy legyen frissecske,
Így lesz a leányból
Szép piros menyecske!

Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán,
Virulva viruljon,
Rózsapermet hulljon!

Ime itt a kölni,
Szabad-e locsolni?

Kinyílott az aranyesõ,
Én voltam ma a legelsõ,
Aki korán reggel,
Locsolkodni kelt fel.

Húsvét másnapját
Örömmel köszöntjük,
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük!

Zöld erdõben jártam,
Trágyadombot láttam,
Szivattam a levét,
Azzal állok elibéd.

Én vagyok a török,
Locsolkodni jövök,
Ha nem adtok piros tojást,
Mindent összetörök.

Adjon Isten jó reggelt,
Szoknyásoknak itt meg ott,
Megöntözöm mindahányat,
Most iziben és legott.
A fõkötõset cinvedérbõl,
A leánykát két tenyérbõl,
Érett asszonyt egyvégtébõl,
A vénasszonyt visszakézbõl.
Szabad-e locsolni?

Idegosztályon a helyem,
Meglocsollak kedves nejem!

Árok partján döglött ló,
Én vagyok a locsoló.
Szabad-e locsolni?

Én verset nem tudok,
Azt mondják a kicsik,
Én csak azért jöttem,
Hogy igyak egy kicsit.

Zöld erdõben jártam,
Berúgtam - oszt hánytam.
Szabad-e locsolni?

Lóg a bika töke,
Locsolhatok-e?

Galagonya túróval,
Itt állok a fúróval,
Szép virágszál lábadköze,
Többet ér mint Rába-köze!
Fel a szoknyát, le a bugyit,
Hadd locsolom meg a nyuszit!
Locsolhatok-e?


Trágya dombon döng a bögöly,
Meglocsollak meg ne dögölj!

Életadó vizet hoztam,
Rádöntöm az összeszt mosztan.

Itt a húsvét - szól a rigmus,
Jöjj el hozzánk kommunizmus.

Meglocsolom önt,
Ha még valamit önt.

Nem láttam még nyuszikát,
Adj nekem egy puszikát.
Szabad-e locsolni?

A Perinten jön a gõzõs,
Meglocsollak ahol szõrõs!

Itt vagyok, friss vagyok ,
Máris sorbaállok
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok!

Falu végén templom,
Locsoljak-e? Nemtom!

Egy éve volt húsvét,
Úgy emlékszem vissza,
Sok leányzó azóta is,
A kölnivizet szidja.
Gondoltam hát nem kell kölni,
Fulladjon más a szagától,
Ez a víz majd elpárolog,
Úgy bizony magától.
Akit ezzel meglocsolok,
Nem hervad el soha.
Szabad-e locsolni?

Zöld erdõben jártam,
Sok furcsa dolgot láttam,
Voltak ott illatfelhõben lebegõ leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások,
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan anak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietõs,
S furcsa bár a világ,
Elõttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak,
Ha ezen tettem megfelelne ee szép leánynak.

Itt e vödör benne víz,
Nem fog fájni,ne hisztizz!

Egy tök,két tök,
Nem tökölök,öntök!

Kossuth téren jártam,
Nagy tömeget láttam,
Nem akart oszolni,
Szabad-e locsolni?

Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudhatok.
Majd jönnek a nagyok,
S mondanak majd azok!

Nekem is van két tojásom,
Pirosra van festve,
Ha én azzal meglocsollak,
Elmehetsz majd GYES-re!

Az erdei kék ibolya,
Szép mint a lányok mosolya.
De mindkettõ tovább szépül,
Ettõl az illatos izétõl.
Látod még megvan a fele,
Megöntözhetlek-e vele?

Kék ibolya, rezeda,
Hejj te kislány, nézed a locsolódat, ugye szép?
Belõled is ilyen lesz,
Ha ezen illatos szesz,
Jól megöntöz … ilyenképp.

Én is sikerültebb leszek,
Hogyha még magamhoz veszek
Egy kis pohár borocskát,
Itt állok már elég régen,
Kérem hát a fizetségem,
Kisasszonka nyújtsa át!

Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?

Zöld erdõben jártam,
Barna medvét láttam,
Szereti a mézet,
Add ide a pénzet!

Zúg a traktor szánt az eke,
De büdös a trágya leve!
Azért kérdem idejébe,
Meglocsolhatlak-e véle?

Nem vagyok én nyuszi,
Kell nekem a puszi.
Gombold ki a blúzocskádat,
Hadd locsolom dombocskádat!

Én kis kertész legény vagyok,
Magam után szagot hagyok
Szabad-e locsolni?

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy nem hervadozzál.
Kerek erdõn jártam,
Piros tojást láttam.
Bárány húzta rengõ kocsin,
Mindjárt ide szállltam..
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora
Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyádból,
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belõle bár kettõt-kettõt kapunk,
Finom rózsavizzel szépen meglocsolunk.

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztõl majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel?

Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa:
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa?
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha elõjönne,
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nõne.

Zöld erdõben jártam,
Unicumot láttam,
Ha nem kapok belõle,
Nem locsolok jövõre!

Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok,
Ha nem adtok piros tojást,
Oda pipiskálok.

Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem.
Mint megannyian elõttem, s mögöttem.
Az életrõl szólnak e napok,
De életvizet sajnak sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végérõl nem feledhetem a kérdést,
De ide az bizony nem érdemel helyet.
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?

Verset kéne mondani mostan,
Persze rögtön itt, s nyomban.
Lenne benne nyúl, tojás,
Kölnivíz meg egyebek,
Hogy a hallgatók boldogak legyenek.
De ha már ezt felsoroltam,
A szót tovább minek is nyújtasam?
Felteszem inkább a kérdést,
S lezárom ezzel a kérést:
Szabad-e locsolni?
 

hmsi111

Állandó Tag
Versek fiataloknak

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi! Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három! Ó, tavasszal újult ékes liliomok,
Öntözésre méltó gyönyörû virágok!
Már eljött az idõ, hogy megújuljatok,
A Szentlélek Isten szálljon tireátok.
No, ti cimboráim, csuporra, vederre,
Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!
Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak,
Adjon egy pár hímest,
Szívembõl kívánom, kegyelem magának!


Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Fõképp a dolgos szülõk jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,
Fõképp békességet, egészséget és szeretetet! Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nõ.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtõ!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentõl azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?


Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámasásunk édes ünnepe.
Ünneplõ ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.



Humorosabb verziók
Egy tök, két tök, öntök.

Van nekem egy locsolóm,
Nem kölni van benne.
Ha én azt itt elõvenném,
Nagy sikoltás lenne!
Zöld a moha, zöld a páfrány,
Megöntözlek házisárkány!

Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!
 

Lilith

Állandó Tag
Húsvét

Locsolkodás
 

Csatolások

  • 563021_149421375183688_100003474790648_180154_1101194584_n.jpg
    563021_149421375183688_100003474790648_180154_1101194584_n.jpg
    122.5 KB · Olvasás: 27

ilyvo

Állandó Tag
tojásfestés

Közeleg a Húsvét, a nagytakarítások után, a sonka főzések, sütemény sütések, vendég, - és locsolóvárás ünnepe... Máig sok helyen hagyomány a családban, a tojások festése, díszítése, amibe a gyerekeket is be vonhatjuk. Örülni fognak neki! Így nem csak dekoratív tojásokkal díszithetjük az ünnepi asztalt, hanem egy közös családi programnak is kitűnő foglalatosság.

A tojások festéséhez felhasználhatjuk erre a boltokban beszerezhető tojásfestő festéket, de a kreatívabbak szebb, különlegesebb színeket kaphatnak, ha növényi festékeket használnak. Gyógyfüvek, fűszerek, gyökerek, gyümölcshéjak alkalmasak erre.

Néhány példa: almahéj, zöld dió levelének főzete a savanyú káposzta levével sárga színűt ad. A vöröshagyma (ha többet használunk, vörösesebb, kisebb mennyiség esetén szép mályva színt érhetünk el), lilahagyma héjából rozsdaszínt nyerünk. A lencse főzete kék színű. A csalánlevél, vagy petrezselyem főzetével zöldre festhetjük a tojásokat, a cékla levével lilásbordóra, míg a kutyatej gyökerével narancssárgára színezhetjük őket. A dió összepöndörödött héja pedig ragyogó barna színt ad a tojásoknak.

A módszer egyszerű: tegyük az anyagokat egy nagy lábos vízbe, forraljuk fel, majd főzzük meg benne a tojásokat, és hagyjuk a lében, amíg kihűl. Általában minél több természetes színezéket használunk, s minél hosszabb ideig áztatjuk a lében a tojásokat, annál sötétebb színt érünk el.

A festett tojásokat szalonna bőrrel, vajjal, vagy olajjal átitatott ronggyal töröljük aztán fényesre.
 

Tibuci

Állandó Tag
Minden kollégának Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!
HÚSVÉT JELKÉPEI - KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNOK Zene: Ernesto Cotazar Sentiments: http://youtu.be/nnbHDzqzQTw
A Húsvéti jelképek és szimbólumok jelentésének felelevenitése kellemes lágy zene kíséretében:
forrás: YouTube by ilona1945 szerkesztése és feltöltése- gratulálok nagyon szép megközelítése a mai fiatalok számára is az ünnepnek- üdvözlettel-T.
 

Georgina Bojana

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Legszebb, -boldogabb, -örömtelibb húsvéti ünnepem...

Mindegyikünknek vannak szép, még szebb, esetleg rosszabb emlékei erről az ünnepről. Most csakis a legszebb emlékeinkről írjunk.

  1. Miért?
    Jó olvasni azt, hogy ekkor, meg akkor egyikünk-másikunk miért és minek örült,miért volt boldog ezen a napon? Mitől lett még szebb az ekkor meg akkor történtek?
    Nagyon szeretnék sok érdekes, boldogságos, örömteli élményről, megtörtént ünnepi szokásokról, családi tradíciókról olvasni.
    Kérném, töltsük meg a topikot kedves, olvasmányos emlékeinkkel.
    Miért?
    Van közöttünk, aki egyedül éli meg ezt az ünnepet. Van akinek egyetlen "barátja" a számítógép. Akkor miért ne ajándékozzunk örömet, ha a monitoron keresztül, akkor úgy.

    *
    Elsőnek, mintegy kedv csinálónak leírom az egyik történetemet.:)
    Gyermek koromban minden húsvétkor kaptam a nyári fehér szandálomat, no és a betétes magas szárú cipőmet. Ki emlékszik azokra a betétes cipőkre? Az orránál és a sarkánál fekete lakk, a többi részén a cipő hófehér. Hófehér térdzoknival, vasalt ruhában, hajam felmasnizva - igazi "húsvéti királylánynak" éreztem magam.
    No így vártam a locsolókat.
    Nagyanyussal már előző napokban elkészítettük a hímes tojásokat. De nem ám holmi bolti festékkel, hanem olyan igazi régi módon. Vöröshagymának a héját kevés vízben megfőztük, az előzőleg keményre főtt tojásokra különböző módon tekertünk zsineget és úgy tettük a "vöröshagymás" lébe, ami ilyenkor festéknek minősült. Egy idő után a tojásokat kivettük, rácsra téve szárítottuk, majd a zsineget eltávolítva máris ott volt a minta. Szalonna bőrkéjével szépen bekentük, puha ruhával kifényesítettük. De volt olyan, hogy írókával rajzoltunk rá különféle, szép mintákat.
    Akkoriban még dívott a locsolkodás. Az utcabéli fiúk és azok apjai jöttek, kölnivel locsoltak, nagyanyus megkínálta őket a szokásos húsvéti tállal: sonkás krémmel töltött kemény tojással, körözöttes krémmel megkent, mindenféle szépen készített szendvicsekkel, aprósüteménnyel és az elmaradhatatlan beiglivel.
    Felcicomázva, maslival, új cipőben, hófehér zokniban nagy izgalommal vártam a locsolókat.
    Egyszer csak becsengetett az egyik osztálytársam, az édesapjával. Kezükben egy kosár, az letakarva egy terítővel. A terítő mozgott, én pedig úgy, de úgy megijedtem, felsikoltottam amikor a különös kosarat megláttam.
    A terítőcske lekerült a mocorgó valamiről. S, mi volt alatta? Egy aprócska cica. Máig sem felejtem el, szürke cica, hófehér "cipőcskével", a bajszánál, az orra két oldalán ott volt a két fehér foltocska. A fülecskéjén szintén ott a két fehér folt.



    Egyből beleszeretettem.
    Át is öleltem, a kezem között tartottam, el nem engedtem volna.
    Olyan, de olyan boldog voltam, nem érdekelt sem az új cipő, sem a masli, de még a vendégek sem. A cicám, a csakis nekem akkor megkapott, cicám volt az első.
    Nagyanyus egy dobozt is kibélelt puha takaróval, hogy majd a cica ott alszik.
    - Igen, igen! - bólogattam.
    Amikor azonban eljött a villanyoltás ideje, felkeltem csendben, - no a cica is - s mindketten egymás felé indultunk. Sejthetitek, mi okból. A cica hozzám, én pedig a cicáért indultam.
    Ott is aludt a paplanom alatt.
    Tudom, szinte hallom, hogy egészségtelen, meg pfuj, meg macska, meg mi egyebek...
    Nagyanyus reggel mosolyogva :) hajtotta fel a paplanomat, a lábamnál a cica egy kis résen kidugta a fejecskéjét és ott szuszogott.
    Olyan, de olyan boldog voltam azon a húsvéton, helyesebben már a húsvétot követő kedden reggel.
    Ez volt az egyik - a sok közül! - gyerekkori boldog ünnepem.
    *
    A másik?



    Szentendre, s minden, de minden virágba borult azon az ünnepen. Szerelmesek voltunk és még az ég is más kékben ragyogott, mi legalábbis úgy láttuk. A szívünk is muzsikált azon az ünnepen, a torkunkban éreztünk mindketten a varázslatos dobogást.
    Azóta is jártam már Szentendrén, de azt a régi lobogást, már nem éreztem, nem érzem.
    Az emlék viszont még mindig felforrósítja a szívem.
    *
    Bemelegítőnek ilyen, ehhez hasonló történeteket várok. Van ám helye itt a régi családi "reguláknak", szokásoknak, minden, de minden - ami örömteli.
    Megköszönném:dr_24:, ha minél többen és minél többet írnátok.

 
Oldal tetejére