Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Mécs László - A királyfi három bánata


???


"Gyere na, hisz íme, a Nap kisütött kint
fűt a tavasznak a láza
vége a télnek, a depinek, a lomb is zöld
és tele van a pláza
gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te
mennek már odabent, gyönyörűm
az előzetesek, nosza, jöszte!"
 
Varró Dániel: Mozi


????

"És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg)
magamba mind, mohón, elégítetlen
ha húsevő virág lehetne testem.

De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen."
 
Nemes Nagy Ágnes: A szomj.

???



– Négyes sebesség! – rikkantott az alőrmester.
– Akkor recsegni fog a sebességváltóm. Előbb egyesbe tegyél – mondta Valdemár, és meg se mozdult.
– Na jó, akkor egyes – egyezett bele Gepárd Géza. Kocogni kezdtek. Szürkevarjú Szeréna rikácsolt.
– Elég gyengén adod elő – mondta neki Gepárd Géza –, úgy szólsz, mint egy repedt fazék. A varjú megsértődött, már lebbentette is a szárnyát, hogy elröpüljön, de Medve Medárd közbeszólt: – Nagyon jól csinálod. Istenien. Még Bölömbika Balambéron és Szélkiáltó Szidónián is túlteszel.
 
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő - A bárányfelhő-bodorító

???????

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td style="padding-left: 10px; padding-right: 10px;" width="98%">"Harminckettő hogy telhetett?
Hogy múltak el napok, hetek?
Letelt,
s hitelt

nemigen ad már a jelen.

Nem voltam benne még jelen,
úgy múlt
a múlt,

annyi idő, hogy szinte sok.

De ért már más is, mint e sokk:
hold is,
nap is

pólyálta hűlő életem,

s amit nem tettem, terveztem
e lét
felét

leélve: őrzöm arcomat,

s eleddig nem zuhant sokat
csecsem
becse,

sőt, egy bocsom is van (de szép!),

beszélni is kezd majd ez év
telén
talán,

de hogy mi történt, mire volt jó

harminckét éven át e porhó,
havam,
hevem

hová gomolygott nyomtalan,

és ugyan hol, ha nyoma van,
szivek
szavak

mélyén mi ülepszik, mi lesz,

így fog eltelni, élni ez?
Vagy túl
a túl

bonyolult léten, túl ezen

egyszercsak majd megérkezem
s ittlétemet
átlátom ott?!"


</td> <td width="1%"> </td> </tr> <tr> <td colspan="3" style="padding-top: 20px; padding-bottom: 10px; padding-left: 15px;" width="100%"> </td></tr></tbody></table>
 
Tóth Krisztina: Porhó



???




"És akkor a bokorból a kuka után futott egy ici-pici kisgyerek, hogy kidobja a csokis papírját. Közben azt kérdezte: Építsek nektek egy csodaszép várat? Meg sem várta a választ, kis kezeivel lapátolni kezdte a homokot. Nem volt nála sem pénz, sem paripa, sem fegyver. És akkor csoda történt. Az égből szózat hallatszott, ami imígyen szólt: Ha nem lesztek olyanok, mint ez a gyermek nem mentek be az Isten Országába… Az én országom, nem evilágból való… Ti építsétek az Isten Országát, és hirdessétek annak igazságát, a többi mindet hozzákapjátok… "
 
Kovács László: Az ember komédiája

????

"A mezőnek én vagyok virága,
Kikeletnek zsenge ifju ága.
S égek érted belső fájdalommal,
Mely szivemből könyet és fohászt csal.
És fohászom illat a szelekben,
Gyenge harmat a könyű szememben.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebelemre szállj le, kis csapongó!"
 
Vörösmarty Mihály - Virág és pillangó


???


"Virágok zengenek, bimbóznak énekek.
Nem érzem csizmámon a sárkoloncot.
Befonnak rózsák, jerikói loncok,
Vas-reggelen szegfűre ébredek."
 
Rab Zsuzsa: Elkísérnek a virágénekek

????

"A szépség volt az álmom,
szépség a mágnesem.
Tán ott is megtaláltam,
ahol más senki sem.


Volt úgy, hogy életemben
tombolt a bú, a gond,
mégis nyomára leltem:
tüskék közt rózsa volt."
 
Füle Lajos: A szépség

???


"– És akkor most vége is a mesének, igaz?
– Igen.
– Ebben a mesében minden jóra fordult.
– Miért, baj?
– Dehogyis. Éppen az a jó benne… A valóságban is minden jóra fordul?
– A valóságban? Nem. Sajnos nem.
– Akkor ez egy nem igaz mese volt?
– Dehogynem. Azt jelenti, hogy mi mind a ketten nagyon-nagyon akarjuk, hogy a valóságban is jóra forduljon minden.
– Én is nagyon-nagyon akarom. Te mondtad, hogy nagyon-nagyon kell akarni. Akkor is, ha nem biztos, hogy sikerül. "

<HR>
 
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika


????

"Megjön a tavasz tarkasága:
fehér pöttyök és piros pontok,
virágos fák, tavaszi gondok,
tavaszi sírok ciprusága,
fehér virág hull barna sárba,
szelet mond az alkonyi pír is;
halálvágy száll a bús muzsákba,
mikor
zöld köntösét cifrázza Irisz."
 
Babits Mihály: Ballada Irisz fátyoláról


???


Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!
 
Buda Ferenc: Ne rejtőzz el

???



"A gyaloghíd alig dobbant lépései alatt.
Csendesen nyílt az ajtó. A tűzhelyen még parázs világított a déli tűzrakásból és amikor betette az ajtót, az öreg cölöplábak körül meg-megloccsant a víz s az ablakon beszivárgott a téli este.
Puskáját felakasztotta, kalapját mellé. Levetette a kopott ködment is, aztán tuskót tett a hunyorgó parázsra, mert úgy érezte: fázik. A parázs belemart a száraz fába, melyből zümmögő lángok lobbantak fel. De akkor már leült fekvőhelye végére és nézte a tüzet, a világosságot, mely betöltötte a kis szobát. "
 
Fekete István: Alkony

???

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]"Nem is kellett tűzrevaló után járni senkinek. Sütött a napocska úgy, hogy a fák már meg is sokallották. Leperzselődött, leégett róluk a levél. Nem bólingatott lágyan, szelíden, mint máskor: csörgött, csikorgott, hogy szomorúság volt hallani. [/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Lesült a rét, kiégtek a mezők, meghasadozott a föld, s a csillagfényes, tikkadt éjszakákon föl-fölsóhajtott az égre:
- Könyörülj rajtam, Tél apó, takargasd be sebeimet puha, fehér takaróval."
[/FONT]
 
Móra Ferenc: Tél Apó haragja


???

"Nem tétován, de biztos mozdulattal
lendül előre tervező keze,
míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal
a forró puszták zendülő szele.
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba
s pillantásával féltőn átkarolja
a frissen szántott szűzi földeket. "
 
Tűz Tamás: Szent István király

????

"Bölcsebb lettem s erősebb,
De a szivem merő seb,
Csodákért vívni kár -
Már hetyke ölre véled
Nem szállok én ki, Élet,
Jobb, hagyjuk abba már!"
 
Tóth Árpád: Gyopár

???

"Itt maradok veled. Hallak. Rád figyelek, de még
szégyenkezve és kissé tartózkodóan,
mint a virág, mely a februári nap simogatására nem mer
egészen kinyílni."
 
Szabó Lőrinc: A szelíd tanítvány

???

"Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csőrt csücsörít s fütyül bolondul,
a rügyek apró rajzfilmgyárak:
megrajzolják a millió levelet,
szuszog, dohog a vakondjárat,
megindul a forgalom odalent,
a nárcisz kis pöckét kinyomja,
a kapkodva vetkőző égre mereszti,
a vadrózsának tavalyi a rongya,
hullna már, de még nem ereszti,
dagad az akác nyakán az ér,
az éltető nedv lüktetve kering,
bámulok a kertben ösztövér,
apadó hitemmel, s megtelek megint
együgyű csodával, éltető nedvvel,
s kinövök a földből, mint a bokrok,
s motyogom, vén bolond, gyermeki hittel:
jól van, Isten, kapsz egy libacombot!
"
 
Csukás István : Isten megnyomja a tavasz-gombot


::::

"A hajad, a kezed, a lábad, a szoknyád,
A szemed, az álmod, a fogad, a nyelved,
A körmöd, a blúzod, a pettyes kabátod,
Szempillád, szájad, sértett nevetésed,
A kölnid, a cipőd, a melled, a csókod,
Unalmad, bánatod, mosolyod, magányod,
Életem, életed, halálom, halálod."
 
Márai Sándor: Tegezés

????


"S e férfiakat - mert szerettek volna -
barátaimnak képzelem azóta.
Még mindig bennem sajog a kudarcuk,
még mindig szégyenkezve látom arcuk.
S míg jobb szeretnék, hogyha nem is lennék,
engem máig lefegyverez az emlék,
az adósság, oktalan bűntudatban:
hogy adni akartak és én nem adtam
. "
 
Mezey Katalin: Ballada múlt idők szerelmeseiről

????

'Szemedben,
Hajnali fények,
És szellő lebben
Hajad éjseregében.
Karodba bújok,
Mint ki vigaszt keres,
A magányból való
Menekülésben,
S kereslek téged is,
Zavaros,
Széthullott magamban.'
 
Oldal tetejére