Diogenes-44
Kitiltott (BANned)
Aerensiniac!
A hívő nem kutatja, hogy van -e isten, a hívő hittel vallja, hogy van. Ettől hívő. Persze itt a valódi hívőkről beszélek, nem pedig azokról, akik néha hisznek egy kicsit, aztán nem, mindig az aktuális hangulatuk szerint. Tehát nem a templombajáró vasárnapi hívőkről és a fizetett hívőkről (papok) beszélek.
A valódi hívő számára nem kétséges és nem bizonyítandó isten létezése.
Azt is számtalanszor elmondtam már, hogy az ateizmus nem hit!!! Semmi köze ehhez az elmevírushoz. Az ateizmus az embert, a földi világot tekinti valós létezőnek és nem holmi istent, vagy más mesehőst. Hiába próbálod a vallást és az ateizmust azonos platformra helyezni, mindig tévedés sül ki belőle, úgy mint most.
Ha azt a pontot keresed a hozzászólásaimban, ahol isten létét egy pillanatra is elfogadom, akkor hiába kutatsz. Isten és más mesebeli lények nem léteznek, csupán a képzeletben és a bibliában, amelyről magad is elmondtad, hogy zagyvaság.
A sámánokról azt írod, hogy a közösség azért az ámításért, hogy tudnak beszélni a nemlétező szellemekkel, eltartotta őket. Nos, én is erről beszéltem. Ez volt a fizetség a hókusz-pókuszokért. Ez pontos mása a papok jelenlegi státusának. A közösséggel fizettetik ki a fenntartásukat, ami nem is lenne baj, ha a nyáj adná össze a pénzt a fényűző életre: autó, ingyen lakás, biztos munka, állami, önkormányzati és egyházi pénz, valamint amit a hívektől bezsebelnek adományokból, stólapénzből, keresztelő, szentelés, esküvő, temetés, egyházadó, stb. címen.
A halállal való riogatást te falsnak minősíted, mintha nem hallottál volna a pokol kénköves lángjairól, az örök kárhozatról, az utossó ítéletről stb. Szerinted is hülyeség? Akkor egyetértünk. De az az állításod, hogy az egyház nem riogat a halállal és a pokollal, csupán mellébeszélés.
"Foszd meg a keresztényt a pokoltól való félelemtől és megszűnik kereszténynek lenni." /Diderot/
Az ima témakörében egy idézet:
"Mikor menekül meg a fuldokló? Ha imára kulcsolja a kezét, vagy ha Isten helyett segít magán és kiúszik a partra?" /Renard/
" Egyetlen olyan élet-halál szituációt mutass ahol az egyének az erkölcsön vacillálnak. Ez teljesen és 100%osan abszurd kijelentés." - írod.
Nos, természetesen ott, abban a pillanatban általában nem morális kérdés, ám mondjuk Auschwitz esetében az volt. Ott lett volna idő a náciknak "erkölcsi kérdéseken vacilálni" ám ők HITTEK a maguk igazában. XXII. Pius is csinálhatott volna erkölcsi kérdést a koncentrációs táborok foglyainak megmentéséből, de ő mélyen hallgatott, pedig Sztálin, Roosevelt és Churchill is kérte, hogy szólaljon meg. Isten földi helytartója azonban kollaborált a fasisztákkal, amit remélem az emberiség sosem bocsát meg a hazug egyháznak.
A kijelentésem tehát nem abszurd, még ha te és elvbarátaid azt is állítják. A gyilkosság igenis morális kérdés elsősorban.
"Továbbra sem veszed figyelembe hogy nem mindig az áldozat halálával végződik az összecsapás." - írod.
Ezt a kérdést számtalanszor kiveséztük. Az én példám nem egy majdan megtörténő gyilkosságra, hanem egy befejezett emberölésre vonatkozik. Ott miért a gyilkos akarata volt az erősebb az élni akaró áldozaténál és a bűnt elvető istenénél?
Persze, szólj,m ha nem akarod megérteni, mert akkor nem teszem fel ismét. Nem akarlak visszavonulásra kényszeríteni, mint tettem azt többször.
"... ez egy egyszerű természeti jelenség. Az marad életben aki életképesebb" - írod. Ez nagyon durva mondat volt. Ezek szerint a gyermekgyilkost fel lehet menteni, hiszen erősebb volt mint az áldozat? Vagy aki idős, védtelen embereket gyilkol, vagy nőket erőszakol meg, azt elintézhetjük azzal, hogy a természetjog szerint ő életképesebb, tehát megtehet bármit?
Nagyon furcsa világban élsz te és a hozzád hasonlóan gondolkodók. Írtátok már, hogy a háborúban lehet, sőt kell gyilkolni, mert akkor más szabályok vannak, mont meg ez a természettörvény és életképesség -duma...
Hát, boldog vagyok, hogy még hozzád hasonló embert sem ismerek a környezetemben. Van ugyan két házzal távolabb egy neonáci elveket valló szomszéd, de még ő sem mond olyat, hogy az életképesebb marad életben.
Egy okos, értelmes egyetemi professzor és egy agresszív vadbarom harcából ez utóbbi kerül ki győztesen. Mégis tudom, hogy a természeti törvények ez esetben nem erkölcsösek.
