Az ifjú menyecske úgy dönt, meglepi a férjét. Elmegy a bútorboltba és vásárol egy szekrénysort. Hazaviszi, össze is rakja. Gyönyörködik a művében, amikor elmegy a ház előtt a troli, és a szekrénysor - se szó, se beszéd - összedől.
Elkeseredik, átcsönget a szomszéd ezermesterhez, hogy mindjárt hazaér az ura, jöjjön, segítsen neki összerakni a szekrénysort. Átmegy a szomszéd, összerakja a szekrényt, jön a troli, szekrény összedől.
A szomszéd ember újra nekilát, összerakja, majd így szól:
- Beállok a szekrénybe, hogy ha újra össze akarna dőlni, hát lássam belülről, hogy miért is teszi.
Így is tesz.
Az asszony vár, hogy jöjjön a troli, mikor betoppan a férj.
Összecsapja a kezét, felkiált:
- Jaj, de szép szekrénysor, de ügyes vagy, össze is raktad, milyen jól néz ki! - lelkendezik.
Elkezdi körbecsodálni, nyitogatni, s mikor az ominózus részhez ér és szembetalálja magát a szomszéddal.
- Hát maga meg mit keres itt??! - mered rá.
Mire a szomszéd:
- Tudom, nem fogja elhinni, de a trolira várok..