Jelenleti iv II.

A kis Wyn összekuporodva feküdt az ágyon és a sötétben hallgatta az ágyneműtartóból kiszűrődő hangokat. Már percek óta őrölte idegeit a motozás, olykor mintha valaki folytott hangon hümmögött volna, aztán surlódást, lapok könnyű hangját vélte hallani.

A maciját szorogatva végül rávette magát hogy fél kézzel lenyúljon (mert marha bátor gyerek volt) és lassan kihúzza a kérdéses fakkot, csak hogy egy pillanatra bele lessen és megtudja mi a fene rohangál, vagy mozog alatta

Gondolta talán csak egy egér...

Az ágyneműtartó résén át fény szűrődött ki, egy pillanatra elvakította és ahogy a kép kitisztult megpillantotta az odabennt kucorgó pizsamás, hálósipkás urat aki egy csiptetővel az orrán, zseblámpája fényénél belemerült valamelyik Agatha Christi regény tanulmányozásába. Aztán felpillantott, egyenesen a kíváncsiskodó lányra és úgy elámult, hogy a csíptető leesett az orráról.

- No de kérem!

Wyn megrezzent. Ez a fickó itt fekszik és még ki is kéri magának!

- Elnézést, mit keres az ágyneműtartómban? - tudakolta a mackóját fenyegetően egy kezébe markolva.
Plüssnek plüss, de fegyver alapon.

- Szabadságon lévő mumus vagyok! - közölte az illető, visszarakta orrára az okulárét és fontoskodva lapozott.

- Értem... de miért itt? - tudakolta Wyn, a mumus szemszögéből kissé rögeszmésen emelkedő hangszínnel.

- Miért? Hol legyek? Ez kérem egy roppant komfortos ágyneműtartó!

- Tudom mert az enyém -bólintott a lány. - Mégis meddig marad? - kérdezte némi gondolkodás után óvatosan mert vagy ő hibbant meg, vagy a beszélgetőpartnere.

- Holnap már munkába állok. Főállásban fogom rémiszgetni magát kisasszony. De addig is... lenne szives visszacsukni? - meglengette a könyvét - Még nem tudom ki a gyilkos.
- Öhm... rendben. Jó munkát holnapra!
- Meg lesz, meg lesz... maga tudhatja a legjobban, hogy a munkám a szenvedélyem. Meg persze a krimiregények.

Wyn elgondolkodott és kénytelen volt rábólintani erre a megállapításra.
- Akkor jó éjt!
- Önnek is! Viszlát holnap!

És ebben maradtak...

Utószó
A mumus pár hét múlva felfedezte a szekrényt. Jelenleg is ott lakik...

Régi blues serceg egy ócska lemezen
izzadt füst gomolyog a plafon felé
parázs csóktól született
s vége immár a szobámé

Nézem az illanó táncot
múlásból született röpke oldódás
a szaxofon sír
széles szájtól reszket fémteste

virsli ujjú néger öleli
s hangszerével gyászol a lelke
Talán a füstöt siratják ők is
vagy más illanó csodát

én mosolyod emlékét
alvó arcod békés vonalát
Röpke pillanatok, percek
míg a parázs kihúny

Aztán tokba teszem a lemezem
dolgom után megyek megint
a füstnek csak az íze marad
s bennem a remény kedvesem
hogy nem egy parázs álom csupán az életem...


Köszi hogy itt lehetek ^^

Elnézést,hogy rossz helyen gyűjtöttem a hozzászólást

Kották

Szia, konkrétan magyar nótára gondolsz?
hagyományos lakodalmas jellegűt?
Talán van valami konkrét amit szeretnél? Nekem elég sok van, ezért kellene, hogy mégis mire gondolsz.
Üdv.
AccordionStudent

Szia,
Szeretnék segíteni neked azzal, hogy a Google-ben ha beírod Solymári férfikórus , akkor itt nagyon sok nóta, dal szövegét találod meg. Szöveg alapján is találhatsz kedvencet, és igy már konkrétan rákereshetsz a kottára.
Üdv.

Szia,
Szeretnék segíteni neked azzal, hogy a Google-ben ha beírod Solymári férfikórus , akkor itt nagyon sok nóta, dal szövegét találod meg. Szöveg alapján is találhatsz kedvencet, és igy már konkrétan rákereshetsz a kottára.
Üdv.
<!-- / message -->

Még mindig kell pár hsz..