Jelenleti iv II.

Örömmel, bánattal teljesen, gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig újongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret.

 
Az ember képtelen szeretet nélkül élni. Magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszti az élete, ha nem kap, nem talál szeretet, nem vehet benne részt, és ha a szeretet nem lehet a sajátja.”
II. János Pál pápa
 
Oldal tetejére