Magyarokrol kulfoldiek

liloka8 · 2007 Május 24

válasz

Nagyon szép ,amit írtál ,Pitypalaty,szép a vers is ,annak aki érzi ,érti a mondanivalóját.Igazad van,valóban "nyelvében él a nemzet",GYöngyi és Bubu,valóban ,az ,aki elment ,akinek el kellett hagynia szülőföldjét,magával vitte és szívében őrzi hazáját.Én ,aki itthon maradtam, Wass Albert szavaival hiszem és vallom,hogy "...sem Magyarország (sem más ország)....nem hazája annak ,akit ehhez a földhöz(Erdély)s ehhez a néphez hozzákötött az Isten.Ehhez a furcsa- szomorú ,kedves földhöz s ehhez a furcsa, szomorú-kedves néphez, ehhez a makacs ,ehhez az elvadult erdélyi néphez."....Az,hogy beszélünk, emlékezünk múltunkra és nem felejtünk bármelyik sarkán éljünk is a nagyvilágnak,még nem jelent politizálást.Együtt érzek azokkal ,akik messze vannak,szeretem őket és imádkozom értük,hogy megmaradjanak embernek az embertelenségbenés igaz magyarnak.Ehhez adjon erőt a jó Isten mindenkinek ,bárhol is él.

magyarhunor · 2007 Július 12

[FONT=&quot]IDEGENEK VÉLEMÉNYE A MAGYAROKRÓL[/FONT][FONT=&quot]
[/FONT][FONT=&quot]
Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk. Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelkedő szellemiségei.

IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja:

"A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911):

"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról:

"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):

"A magyarok "becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.):

"A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége".

LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt:

"gens hungarorum videlicet christiana..." azaz "a Magyar Nemzet nyilvánvalóan keresztény".


[/FONT]

magyarhunor · 2007 Július 12

csocsike írta:
Index

A magyarok szilveszterkor a hazájukra gondolnak, szívesen beszélgetnek a kutyájukkal, szeretnek az utcán csókolozni és Trianonon siránkozni - vélik azok a Magyarországon tanuló külföldi diákok, akik jelentkeztek arra az esszépályázatra, amelyet a Balassi Bálint Intézet írt ki.

"A magyart akár elefántnak is nevezhetjük, minthogy ennek az állatnak állítólag igen nagy az emlékezőtehetsége. Úgy is mondhatjuk: a magyar Európa elefántja. Ezek a vastag bőrűek még évtizedek múlva sem felejtik el, ha valaki rosszul vagy éppenséggel jól bánik velük" - derül ki egy külföldi diák véleményéből, mely sok más írás mellett a Balassi Bálint Intézet "(M)Ilyenek a magyarok?" című pályázatára érkezett. A főként Magyarországon tanuló külföldi diákoknak szóló pályázatra húsz mű érkezett angol vagy magyar nyelven. A pályázatra főként orosz, német, lengyel, szerb diákok jelentkeztek, de volt köztük kínai is. Az első díjat a lengyel Tomasz Wolbrecht nyerte - írja a Magyar Hírlap.

"Mit tegyen szegény külföldi?"

Egy másik diák szerint "szilveszterkor, éjfélkor az emberek világszerte mulatoznak, és eszükbe sem jut a hazájuk, a magyar elkomolyodik, és himnuszt énekel". Mint azt Bori István, az intézet tanára, a zsűri egyik tagja a napilapnak elmondta, az többeknek is feltűnt, hogy a magyarok nagyon erősen kötődnek a múltjukhoz, és nemzeti ünnepeiket az utcán, zászlóval és kokárdával ünneplik. Az egyik pályázó szerint a magyarok mindmáig nem bocsátják meg a trianoni békeszerződést, s gyakran a külföldieknek is panaszkodnak arról, hogy Erdély vagy a Felvidék már nem Magyarországhoz tartozik. Az esszé szerzője szerint: "Hát mit tegyen szegény külföldi? Úgy viselkedik, mintha nagyon sajnálná, bár semmi köze hozzá."

"Nem fogsz éhen halni náluk"

Bori István szerint az írásokban jól felismerhetők az eddig is ismert magyarsztereotípiák. A legtöbb pályázatban szerepel, hogy a magyarok pesszimisták, búskomorak vagy mondjuk udvariatlanok a közlekedésben. Sokan említették a magyar tudósokat, a Nobel-díjasokat és persze a tipikus ételeket, a gulyást, a kolbászt vagy a paprikát. "A magyarok nagyon vendégszeretők, soha nem fogsz éhen halni náluk, inkább meg fogsz hízni".

Az esszékben azonban számos sajátos és egyéni megfigyelés is szerepel. Az egyik pályázó azt írta: "A tipikus magyar nagyszerű szerető. Amikor csak lehetséges, kifejezi a szerelmét. A magyar szerelmesek tudják, hogy rövid az élet, a szerelem pedig a legértékesebb dolog, tehát nem szokták vesztegetni az időt, és csókolóznak" - a szerző szerint főként az utcán, az útkereszteződésben és a metróba jövet-menet, különösen a Moszkva téren, mert ott a leghosszabb a mozgólépcső.

"Mosolyogva beszél a külföldivel magyarul"

Arra a kérdésre, hogy milyenek a magyarok a külföldiekkel az egyik pályázó úgy válaszolt: "A tipikus magyar azt hiszi magáról, hogy nem európai. Még nem szokta meg, hogy századok óta Európa közepén él. A magyar még mindig azt hiszi, új tag ebben a társaságban, ezért mindenkihez kedves és barátságos." A lakosság idegennyelv-tudásának színvonalát ismerve ez azonban elég sajátos módon működik a gyakorlatban: "Amikor egy magyar egy külföldivel találkozik, nagyon segítőkész, állandóan mosolyog, beszélget vele, természetesen magyarul."

Mint a Magyar Hírlap cikkéből kiderül, több pályaműben is megjelent, hogy a nyugdíjasok szeretnek beszélgetni a kutyájukkal. Az egyik pályázó ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy kissé irigy is ezért az ebekre, hiszen ők legalább értenek magyarul, bezzeg neki még sokat kell tanulnia.
_________________

IDEGENEK VÉLEMÉNYE A MAGYAROKRÓL<o></o>
<o> </o>
Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja:

"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

- 2 -<o></o>

<o

> </o

>
Régi bajor krónikából, a Lech-parti verség után (955) az ebersburgi erősségbe hurcolt ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvett dolgokról (Szalay László- Mg. Tört.):

"Eberhard gróf kiválogatván magának illetőségét, az arany nyakláncokból, melyekkel nyakukat ékesítik s az arany csengettyűkből, melyek ruházatjuk alját beszegzik, három font aranyat templomi ékességek készítésére ajándékozott."

GARDEZI perzsa író, 1050. körül:

"A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők."

TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában:

"A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek."

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról:

"Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."

DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete:

"Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!"

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:

"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

BONFINI (1425-1502):

"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja:

"Magyarország a kereszténység védőbástyája."

Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban:

"Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve."

- 2 -<o></o>

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben:

"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője:

"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."

MONTESQIEU (1648-1755):

"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."
JULES MICHELET (1798-1874):

"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."

EDUARD SAYOUS (1842-1898):

"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

Az angol G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja:

"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879):

"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben:

"?Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája."

VICTOR HUGO (1802-1885):

"Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."

BISMARCK német kancellár (1815-1898):

"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."

Isten áldd meg a magyart!

Pufi · 2007 Július 13

csak a datum miatt

Pufi · 2007 Július 13

c

Most, hogy jo erosen visszaolvastam, kicsit szomorú vagyok. Elsősorban azért mert megint azt éreztem, hogy mi milyen mázlisták vagyunk, illetve voltunk, mert nekünk volt hazánk, nekik meg nem. Kiknek? Hát határontúli magyaroknak. Igy igaz - gondolhatnánk - s például ez már elég ok arra, hogy valaki Erdélyből elindul és kiköt mondjuk Vancouverben, és siratja Pestet mert a fia a nagy utazás közben ott megállt. Szidja immár a fiát is mert december 4-én nem szavazta meg, hogy a mama is mehessen immár Vancouverből Pestre, mert ugye ott az igazi. Szemrehányás, szemrehányás... De kinek és miért? Van e ma valaki Magyarországon akit hibáztatni lehetne a Trianonért? Ugye hogy nincs. Ezt még a kommunisták nyakába sem varhatjuk. De amikor elolvastam Illyés Elemér Erdély története cimű könyvét akkor sok minden kiderült. Pl hogy kerültek a románok Erdélybe. Az erdélyi magyar nemesség hozta be őket Moldvából, Regátból az Olt vidékéről, MERT KELLETT A CHEAP LABOR. Aztán egyszercsak többen lettek mint azoknak az ősei akik ma is bűnbakokat keresnek. Elgondolkodott már valaki azon, hogy 1920 ban Magyarország lakósságának csak a 47%-a volt magyar? Szembenéztünk már azzal, hogy mi miben hibáztunk vagy csak úgy vagdalódzunk mint most itt. Eszébe jutott e itt valakinek, hogy milyen lehetett a románnak Erdélyben amikor ugyaolyan erőszakosan magyaritották el az oláhokat mint később ők tették forditva? Nem kéne leszokni erről a bűnbakkeresésről?
S még valami, valami miatt mi is eljöttünk a hazából. Valami azért történt ott, hogy eljöttünk, még akkor is ha akad köztünk ,,kalandvágyból,, idejött magyar is. Azért volt idő amikor Szabadkán egy mennyország volt ahhoz képest ami ,,otthon,, volt. Volt idő amikor Jugoszláviából szabadon lehetett nzugaton munkát vállalni és mi ha már Hegyeshalom felé néztünk is gyanusak lettünk. Akkor miért nem akartatok Magzarországra jönni, Rákosi paradicsomát élvezni? De kérdezhetném azt is, hogy a nagy székely öntudat miért - évszazadok óta -csak egy autonómiában testesül meg, azaz szó sincs az óhazához való tartozásról.
Ez a kábulatot kiváltó liliomillatos nyavalygás már már megmosolyogni való. Mellet verve magyarságra hivatkozni a legkönnyebb. Akár otthon, akár itt úgy élni hogy ne hozzak szégyent arra a népre akihez tartozom genetikailag semmi több mint erény. Az ember pedig induvidium, akár lokálpatrióta, akár világpolgár. Amit felmutat, az számit, az az anyakönyvi kivonata.
Én igy gondolom.

ferdo · 2007 Augusztus 24

Gyongyi54 írta:
Szerintem az ember hazaja a sziveben van.

Kedves Gyöngyi .
Ez egy nagyon szép gondolat, mert például én Szlovákiát nem tekintem hazámnak. Ott ahol a magyarságom miatt lenéznek , k....a magyarnak tartanak és állandóan a Duna másik oldalára küldenek , ott nekem nincsen a hazám. Nekem csak szülöföldem van és ez a Felvidék , még pontossaban az Aranykert , Tündér Ilona szigete a Csalloköz.

Elisa · 2007 Augusztus 25

Kedves Ferdo,
pedig éppen ott van szülöfölded és egyben hazád is. Magabiztosnak és öntudatosnak kell maradnunk hisz nincsen miért szégyenkeznünk. Ha öseidet szeretnéd meglátogatni csak ki kell menned a temetöbe, viszont azoknak kik téged a Duna másik oldalára küldenének ugyanazért el kell távolabbra utazniuk.
Tegyük fel mégis átmennél a Dunán...nem azt mondanád minden látogatásodkor, hogy „ megyek haza“?

nagyarpad · 2007 Szeptember 9

Hat kedves Pufi ez van.De ami elmult az nem meg jon vissza.A baj csak az hogy a mostani politikusokat sem meg folalkoztatja a magyar nemzet ami nem csak az ami a hatarokon belul van.A magyar politikusok reszerol en inkabb egy bizonyos foku ellensegeskedest latok a hatarokon tuli mgyarok ellen.

Hakima · 2007 Szeptember 10

Europába hány népcsoport van?Frankok,Germánok,Szlávok,Skandináv és Mediterán és Van Magyar hm.Sehova se férünk be aszem.Vagy igen?Mindig kihasználta a népet valaki.Csoda hogy ennyi megmaradt.Mégegyszer átb...k aszem semmim nem marad még az also gatyám se.

ziran · 2007 Szeptember 13

Hakima írta:
Europába hány népcsoport van?Frankok,Germánok,Szlávok,Skandináv és Mediterán és Van Magyar hm.Sehova se férünk be aszem.Vagy igen?Mindig kihasználta a népet valaki.Csoda hogy ennyi megmaradt.Mégegyszer átb...k aszem semmim nem marad még az also gatyám se.

Ez így igaz, de az a szomorú helyzet, hogy csak abból lehet hülyét csináűlni aki hagyja magát...

Csabius · 2007 Október 3

Ha megengedtek egy észrevételt: most értem haza Ulmból, az ottani kórházban dolgoztam, mint csereorvos (jellemző történet, hogy jött létre ez a "csereorvos" program: állítólag a két akkori főorvos valami konferencia zárónapján, férészeg állapotban találta ki, mert mindegyiknek a másik "csapatából" tetszett valamelyik doktornő...), és érdekes volt az ulmi kollégák véleménye rólunk: nem nagyon értették, miért is vagyunk általában pesszimisták és borulátók, hiszen:
1. olyan gyönyörűek és okosak a magyar (doktor)nők.
2. a magyar férfiak meg prímán főznek (szerintem nem rossz a német kaja sem, csak kevés fűszert tesznek bele

)
3. és különben is, mi lakunk Európa legjobb éghajlatú és egyik legszebb tájékán.
Elgondolkodtató, hogy ők - a saját bevallásuk szerint - kevesebb dologgal is boldogok...

földönkívüli · 2007 Október 20

vicces...

siriusB · 2007 Október 20

Csabius írta:
Ha megengedtek egy észrevételt: most értem haza Ulmból, az ottani kórházban dolgoztam, mint csereorvos (jellemző történet, hogy jött létre ez a "csereorvos" program: állítólag a két akkori főorvos valami konferencia zárónapján, férészeg állapotban találta ki, mert mindegyiknek a másik "csapatából" tetszett valamelyik doktornő...), és érdekes volt az ulmi kollégák véleménye rólunk: nem nagyon értették, miért is vagyunk általában pesszimisták és borulátók, hiszen:
1. olyan gyönyörűek és okosak a magyar (doktor)nők.
2. a magyar férfiak meg prímán főznek (szerintem nem rossz a német kaja sem, csak kevés fűszert tesznek bele )
3. és különben is, mi lakunk Európa legjobb éghajlatú és egyik legszebb tájékán.
Elgondolkodtató, hogy ők - a saját bevallásuk szerint - kevesebb dologgal is boldogok...

Talán ez azért, mert nem kívül keresik, hanem bennük van...
Miért van ez így? Az már egy másik kérdés, ezer válasz van rá.

mikimilla · 2007 Október 27

a magyar embernek vereben van a pesszimizmus,tisztelet a kiveteleknek

afca · 2007 November 11

<TABLE class=tborder id=post117767 cellSpacing=1 cellPadding=6 width="100%" align=center border=0><TBODY><TR><TD class=alt2 style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-BOTTOM: 0px; PADDING-TOP: 0px"><TABLE cellSpacing=6 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD noWrap>incognito
</TD><TD width="100%"> </TD><TD vAlign=top noWrap>Üzenet: n/a

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD class=alt1 id=td_post_117767>Egy amerikai statisztika szerint a magyarok a vilag legjobb szeretoi...
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Az Amerikaiak már sok hülyeséget kitalálltak.Az ő statisztikáikra igazán nem kell adni.A Magyarokról ,,rólunk,,meg annyi a legnagyobb nemzet ,,voltunk,, vagyunk Európa közepén.Mi találltunk fel rengeteg mindent,,töltőtoll,telefon stb,,vannak szépszámban Nobel dijasaink is.Na erről csinálljanak Amerikában statisztikát.Ja és úgy szerintem a világon minden ember tud szeretni mint a Magyar

Spanky · 2007 November 11

afca írta:
<TABLE class=tborder id=post117767 cellSpacing=1 cellPadding=6 width="100%" align=center border=0><TBODY><TR><TD class=alt2 style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-BOTTOM: 0px; PADDING-TOP: 0px"><TABLE cellSpacing=6 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD noWrap>incognito

</TD><TD width="100%"></TD><TD vAlign=top noWrap>Üzenet: n/a

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD class=alt1 id=td_post_117767>Egy amerikai statisztika szerint a magyarok a vilag legjobb szeretoi...

</TD></TR></TBODY></TABLE>
Az Amerikaiak már sok hülyeséget kitalálltak.Az ő statisztikáikra igazán nem kell adni.A Magyarokról ,,rólunk,,meg annyi a legnagyobb nemzet ,,voltunk,, vagyunk Európa közepén.Mi találltunk fel rengeteg mindent,,töltőtoll,telefon stb,,vannak szépszámban Nobel dijasaink is.Na erről csinálljanak Amerikában statisztikát.Ja és úgy szerintem a világon minden ember tud szeretni mint a Magyar

Nem a toltotollat, hanem a golyostollat. Nem "Mi" hanem a Biro testverek.
Angliaban patentolta majd Argentinaban (ahova vandoroltak) gyartotta.

A toltotollat az amerikai Lewis Edson Waterman talalta fel majd 1899-ben nyitott Montreal-ban gyarat.

Telefon;
Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az elsőt 1876-ban, az amerikai Massachusetts államban. Ezt azonban az utóbbi időben többen megkérdőjelezték, és úgy tűnik, hogy az olasz Antonio Meucci még 1849-ben épített telefont – az amerikai Kongresszus 2001 szeptemberében hivatalosan Meuccinak nyilvánította az elsőséget.
Rajtuk kívül voltak még sokan mások, akik rendkívül fontosak voltak a telefon kifejlesztésében. Az alapokat Morse találmánya, a távíró fektette le, ez volt ugyanis az első, elektromos jeleket továbbító hálózat. 1854-ben egy francia távíró, Charles Borseul felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton továbbítani. Ebben az időszakban kísérletezett még a már említetteken kívül Johann Philipp Reis és Elisha Gray – végül „győztesen” Bell került ki és az ő csapata építette meg a telefont, ami végül Bostonból indulva (1876) meghódította a világot.
Nem sokkal később, 1878-ban feltalálták a szénporos mikrofont, mely jelentősen javított a hangfelvétel minőségén.
1888-ban Almon Strowger feltalálta és megépítette az első automata telefonközpontot.

Na csak enyit, hogy az amerikaiak milyen sok hulyeseget talalnak ki.

SOLI77 · 2008 Május 24

A statisztikák mindig változnak.Mivel a magyarok nem őszinték ezért magas a statisztikánk.Statisztika szerint amerikaiak többet szeretkeznek.Miért?A magyar Közvéleménybe ez tabuként ivodott be De nem beszélnek rola őszintén.Még a partnerek sem és ez baj.Itt is tabu. Pedig valahol beszélni kell róla.Erre a pornó óldal nem alkalmas.
:555:kiss

gödipista · 2008 Május 24

A magyarok szeretkeznek a legtöbbet! Elkútuk, elkúrtuk!

b.p. · 2008 Május 24

gödipista írta:
A magyarok szeretkeznek a legtöbbet! Elkútuk, elkúrtuk!

El? Meg? Nem mindegy!

TihiTodor · 2008 Május 25

Szerintem jobb meg, mint el. Ennek ellenére néha előfordul. De mindenképpen vagy-vagy!
Ha el-, akkor kizárt utána a meg-.
Ha meg-, akkor meg siker, tehát semmi esetre sem el-.:-D:-D:-D

Magyarokrol kulfoldiek

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák