Minden ami a szívednek kedves

[FONT=comic sans ms,sand]-Harriet Lerner- [/FONT]

A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.
Richard Bach

BARÁTSÁG:

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.
Kunitzer Szonja

AZ ERDŐ FOHÁSZA

Vándor!
Ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok
Tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon.
Én vagyok
Tornácod barátságos fedele, melynek
Árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok
A gerenda, mely házadat tartja.
Én vagyok
Asztalod lapja.
Én vagyok
Az ágy, amelybe fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok
Házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor!
Ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!



TURISTA TÍZPARANCSOLAT
Szeresd a természetet, és áhítattal lépj szentélyébe!
Turistamezben is kultúrember maradj!
Ne feledd, hogy turistához méltatlan magaviselettel a tu­ris­ta­ság ügyének ártasz!
Ne élj vissza a vendégjoggal, és tiszteld mások vagyonát!
Turistaútról le ne térj, tilos területen engedély nélkül ne járj!
Légy vidám, de ne lármás: az erdőben ne a turisták, hanem a madarak énekeljenek!
Tartsd tisztán a forrásokat, patakokat, pihenőket, és a hul­la­dé­kot rejtsd el!
Égő tárgyat el ne dobj, erdőben tüzet ne rakj!
Kíméld az erdő vadjait, gyümölcsfákról még virágot se sza­kíts!
Becsüld turistatársadat s bajban el ne hagyd, mert az becs­te­lenség!

SZÍVEM legkedvesebb zuga.

Ez a pár sor egy gyöngyszemtől,egy cuppanós puszival.

H.WENKE: ...és megtermté a Jóisten az óvónőt


Amikor a Jóisten az óvónőt termtette,már hatodik napja túlórázott.Ekkor megjelent egy angyal és azt mondta:
- "uram,már olyan régóta dolgozik ezen a figurán!"
- "Láttad a megrendelésen a speciális kívánságokat?Könnyen kezelhető legyen,de ne legyen műanyagból.Álljon 160 mozgatható részből,az idegeik drótkötélből legyenek,az ölében egyszerre legalább 10 gyerek kapjon helyet,és mégis elférjen egy óvodai kisszéken.A háta olyan széles legyen,hogy minden terhet elbírjon és az életét nagyérszt előre hajtott tartásban,tudja leélni.Szavai mindent begyógyítsanak,legyen az egy dudor a homlokon,vagy lelki fájdalom.És hat pár keze kell,hogy legyen!"
Az angyal megcsóválta a fejét és azt mondta:
- "Hat pár kéz,az nem fog menni!"
- "A hat pár kéz az nem okoz fejtörést,"- válaszolta az Úr,- de a három szempár,amellyel az óvónőnek rendelkeznie kell,az annál inkább!"
- "Ezek mind az alapmodellhez tartoznak?"-kérdezte az angyal.
A Jóisten bólintott.
- "Egy pár,amelyen a csukott ajtón is átlát,miközben azt kérdezi:Mit csináltok ti ott?-pedig már régen tudja,hogy mi történt.
Egy másik szempárnak a tarkón kell lennie,hogy azt is lássa,amit nem szabad látnia,de tudnia kell róla.Természetesen két szemnek elől is kell lennie,amellyel szigorúan néz rá a rakoncátlankodó gyerekre,de közben a szemei szavak nélkül is azt mondják:megértelek és így is nagyon szeretlek!"
- "Óh Uram!-mondja az angyal és gyengéden megérinti a karját,- menjen aludni,majd holnap folytatja!"
- "Nem tehetem,közel állok hozzá,hogy valami olyat alkossak,ami egy kicsit rám hasonlít!Már majdnem elértem,hogy önmagát gyógyítsa,ha beteg,hogy 30 gyereknek tudjon örömet szerezni egyetlen picurka születésnapi tortával,hogy rá tudjon venni egy hatévest az ebéd előtti kézmosásra,hogy meg tudja győzni a háromévest arról,hogy a gyurma nem ehető,hogy a lábait elsősorban járásra termtettem és nem mások megrugdosására."
Az angyal kőrbe járta az óvónő modellt:
- "Túl lágy."-sóhajtotta.
- "De szívós"-mondta az Úr határozottan.-"Te nem is hiszed,hogy egy óvónő mennyit kibír és mennyit teljesít!"
- "És gondolkodni tud?"
- "Nem csak gondolkodni,hanem döntéseket hozni és kompromisszumokat kötni is képes"-mondta az Úr.- "És felejteni..."
Végül az angyal előre hajol és újjával megérintette a modell arcát.
- "Itt egy vízfolt van"-mondta."Megmondom Önnek,hogy túl sok mindent próbál bele tenni ebbe az egy alakba!"
- "Az nem vízfolt,könnycsepp."
- "Az meg minek?"
- "A könnyei hullnak,ha örül,ha gyászt,fájdalmat vagy elhagyatottságot érez."
- "Ön egy zseni Uram!"-mondta az angyal.
A Jóisten távolba révedő tekintettel csak annyit felelt:
- "A könnyek?-az rajta a túlfolyó..."

[FONT=comic sans ms,sand][FONT=comic sans ms,sand][/FONT][/FONT]TÓTH BEÁTA MÁRIA: Szökött napsugár

Az égről megszökött egy napsugár
Hogy táncolva költözzön szívembe,
S melege, ahogy testem járja át
Felszárított minden könnycseppet
Melyek hosszú ideje visszafojtva
Éltek szívemen, szememen.
S helyükbe új reményt ültetett,
Hajtásain álmok nyíltak
Álmok, melyek édesek.
Mint az a mosoly, az a szó
Mely az égről lecsalta a napsugarat,
És a boldogság szárnyain hozzámszállva,
Nálam lelte új otthonát.

Az élet fonala

Nevetni tanít, s érezni,
Életet álmodni, s leélni,
Reményt adni, s lelni,
Igazán élni.
Bízni a jövőben,
Emlékezni a jóra,
Átlépni a múltat
Egy igaz szóra.
Remélni, hogy
Nem felejtünk,
Remélni azt, hogy
Majd boldogok leszünk.

Fücsök Andrea

Jó éjt, szép álmokat!

Szép napot !

"És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” (Márai Sándor: Füves könyv - Az igényről)

“Az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog életre.” (Széchenyi István)

Puskás Kolozsvári Frederik:

ÜZENET

Élj a pillanatnak mindig
csak az itt és most a fontos
a múlt rég elmúlt már
a jövő oly messze még
s a holnapok lassan tegnappá válnak,
ha nem a mostban élsz.
Élj és örülj az életednek
örülj a természetnek,
a mindenségnek,
a határtalan szeretetnek,
mely téged is elborít.
Érezd át,
légy boldog,
szűnjön meg minden más,
töltsön el a hála érzése,
csak ma szeress és tisztelj
mindent ami él.
Ok nélkül
ne félj,
nincs halál,
csak változás,
semmi sem tűnik el
csak átalakul.
Megújul
újra meg újra,
engedd hogy elérjen
a változás szele
és repülj vele ,
hisz te is szél vagy.

A természet dícsérete

Kedves, zengő madárhangot hall fülem,
Itt ülök a nyugodt folyóparton, s ez kedves nekem.
Egy repülő suhan át a végtelen, kék égen,
Gondolataimat, szívemet csöndben fölemelem.
Lágy szellő fodrozódik, lengedezik a folyó felszínen.
Fecskék oltják szomjukat, s tovaröppenek hirtelen.
Zöldellő olajfák, fűzfák hajolnak méltóságosan,
Hirdetik a természet dicséretét igazságosan.
Végig a gáton tengernyi, ezer tarka virág,
Csirkék, gyöngytyúkok legelésznek csisszegve ideát.
Fel-felröppen itt is, ott is egy-egy kedves pillangó,
Meg-megérinti lelkemet; az ember milyen mulandó!
Hallgatom a nyárfák leveleinek beszédét,
Megértem a tőlük jövő szeretet üzenetét.
Gólyakerepelés hangzik fel valahol messze,
Vajon mi hajtja őket újra ide meg ide?
Méhikék zümmögnek, mondják a maguk zenéjét,
Tücskök ciripelnek a kövér fűben szerteszét.
Gyönyörű, fekete-kék szitakötő cikázik ide-oda,
Utána nézek simogatva, s már el is röppent tova.
Szememmel végigpásztázom a bölcs folyó felszínét,
Néha fel-felbucskázik egy hal, szétnéz.
Ezernyi béka pattyog sorba, a vízbe,
Megunják, újra jönnek napozni a fénybe.
Most virágzik a bambusznád fénylő kalásza,
Csoportokban állnak, hisz össze vannak tartozva!
Csodálom és szeretem a természet csendjét,
Milyen jó lenne, ha az emberek ugyanezt tennék!
Megértenék a harmonikus szépséget, összetartozást,
Szívükben nem volna békétlenség, vad acsarkodás!
Olyan egyszerű, csak ki kellene nyitni szívüket,
Példát venni arról, hogy a Teremtés mily fölséges!

/Szikszai I./