Aludtam rá egyet,mert kicsit tömény a téma.
Oks,elfogadom,hogy a realitások embere vagy...
De szerinted mindenki ilyen???
Ezt úgy értem,hogy akkora számban fordul elő gond és baj,hogy lényegében a fantázia,az álmok maradtak mint kapaszkodók az emberek zömének..
Neked soha nem voltak álmaid-vágyaid???Mert szerintem igen!És ezek is a fantázia szüleményei..
Én más vagyok azért,mert fantáziálok,mert álmodozom:mert reménykedem valamiben aminek csupán 0,0001% esélye van,hogy megvalósuljon???Hmm??
Akkor engem most sajnálni kell,mert azt vallom talán mégis működhet a netszerelem is???
Ha van 1% reális esély arra,hogy egy netkapcsi happy end-del végződjön,akkor íme..
Nem akartam előhozni,de azt hiszem leírom miért gondolom így.
Kb 1 éve hugom,hosszas háború után beadta a gyerekelhelyezést élettársa ellen..
Elköltözött,nem kell részleteznem miért(ilyen a mai világ)..
Attól kezdve sokat jött hozzám és sokszor vígasztaltam..
Mondogattam neki,hogy üljön le és netezzen,addig is másra gondol,,mert nagyon zaklatott volt.
Most ne gondolj társkeresésre,itt szó sem volt ilyenről..
Zenét hallgatott,iwiwen és myvip-en kereste a régi barátait és osztálytársait.
Míg nem egy szép napon levél érkezett neki egy jóképű pasitól..
Hugom engem kért meg,hogy küldjem el a francba..
Írtam neki,egy szép szaftos levelet és biztos voltam benn,hogy többet nem látjuk:nem így lett.
A srác tántoríthatatlan volt és hugom is szép lassan érdeklődni kezdett iránta,a pasi levelei miatt:amik nagyon jók voltak szerintem mert mind olvastam..
Végül 3 hónap levelezés után randi lett...
És az eredmény:9 hónapja együtt vannak és dúl a Love..
Ma voltak itt Nálam és irigylem őket ahogy egymásra néznek..
Tehát kedves TH6777 mindig van kivétel...
Persze ezzel nem azt akarom mondani,hogy most csapjon bele mindenki a lecsóba oszt lesz ami lesz.
Az egyiknek sikerül-a másiknak meg nem..
Ha nem lettem volna a story szerves része,Én is azt mondanám,hogy hülyeség az egész..
De abban egyet kell értenem veled,hogy a társkeresők semmit nem érnek..
Oda szinte csak olyanok járnak,akik már vagy régen Kámaszutráztak,vagy nagyon depisek a magánytól..
Ezt is onnan tudom mert voltam ilyen oldalon:leszögezem,hogy nem pasit kerestem(de még csajt sem
)..csak megkértek rá..(ez is egy hosszú történet lenne,tudnék mesélni,miket nem láttam,olvastam ott.)
És amire még reagálnék.
Azért mert a netes love kötetségmentes még nem biztos,hogy az is marad..
Akad olyan is persze aki levelezik és utána mondjuk meglát egy pipit az utcán és levelező társa,meg nagy ívben le van sz..*..a,mert hát milyen könnyű is az,hogy nem lépek be...Hurrá..milyen simán ment és még magyarázkodnom sem kellett..
De,ha valaki ebben komolyan benne van,nem lesz vége azzal,hogy nem lép be,,,Én már csak tudom...
Valahol az eszem persze azt mondja,tökéletesen igazad van és Én is abba a 99%-ba tartozom aki elcseszte,,de hidd el,ez is olyan piszkosul nagy kín mintha az életben játszodott volna...
(De köszönöm szépen magamnak,mert ekkora marha vagyok)
...
Na,szóval nem akarok itt rinyálni a végére,csak elmondtam hogy látom és abban egyetérthetünk,hogy sehogy se jó...
Inkább hozok egy gondolatot,amit párnapja olvastam itt a ch-n.
Szép is a szerelem.....csak tartsa tőlem a távolságot.
