Sziasztok!
Most bukkantam rá a topicra. Találkoztam már jó pár emberrel, akit interneten szedtem össze. Azt kell mondanom, kivétel nélkül, mindenki más volt, mint amilyennek elképzeltem. Mintha az interneten hatványozottan igaz lenne, hogy először a legjobb arcukat mutatják. Vagy még olyan arcukat is, ami nincs.
Történt ez azután is, hogy 2 hétig beszéltünk webkamerán. Teljes összhang, napi több órás beszélgetések. Magam sem értettem a dolgot, de nagyon élveztem. És amikor megláttam, valahogy azt éreztem, hogy nem, mégsem. A sors fintora, hogy azóta, 1 éve együtt vagyunk.
Jó kapcsolat, most meg azt nem értem, hogy lehet az, hogy nem tetszett. Az összes barátom imádja és én is. Mint utóbb kiderült, ő is így volt velem. Azt mondta, khm, teltebb voltam, mint a kamerán. No de a két hét intenzív beszélgetés után valahogy úgy éreztem, kialakult egy fajta barátság és nem volt szívem megbántani. Aztán nagy nehezen mégis megmondtam neki, hogy ez nem fog menni. Mindenki hazament, majd egy hétig bírta, felhívott és mondta, hogy akárhogy is, de csak rám tud gondolni. És, mint mondtam, azóta együtt vagyunk. Barátilag találkozgattunk és szépen lassan megszerettem.
Ez az egész persze lehet, azért is volt, mert még másba voltam szerelmes és csak a figyelmemet akartam elterelni. Egyikőnk sem akart komoly kapcsolatot.
Merthogy sajnos a véleményem az, hogy nagy százalékban ezek az oldalak tényleg csak azoknak jók, akik szórakozni akarnak és minél több embert megismerni. Meg ott a pár szerencsés kivétel.
A sikersztorim ellenére is az egyik alapelvem, hogy társkereső oldalon és buliban nem akarok ismerkedni. Szerintem aki ilyen helyeken keres, már látott jó sok embert. Látta, milyen könnyen jön egyik után a másik. Később, ha valakivel komolyra fordul a dolog, majd jönnek a konfliktusok, megint jöhet az az érzés, hogy magányos, oldani kell a feszültséget valahogy. És ott a kínálkozó lehetőség, hogy ismét leugorjunk a klubba, vagy felmenjünk az oldalra, csevegni ezzel-azzal. Mégha nem is jön össze neki, mert lelki társat találni nagyon nehéz dolog, akkor is ott a tudat, hogy másokkal flörtölt. Ami nálam megmérgezi a kapcsolatot. Nem mondom, hogy ez szentírás, de az én barátaimnál mindig bejött. Szóval itt ez a könnyen jött, könnyen megy dolog.
A másik dolog talán krónikusan alacsony önbecsülésemből fakad, de talán ti is így vagytok vele. Ott az az érzés, hogy csak egy vagyok a sok közül. Az, aki épp válaszolt. És nem biztos, hogy az esete. Ez néha eszembejut, és jön a kérdés: ha máshol láttál volna, akkor megszólítottál volna? Azt mondja, persze, de mindketten tudjuk, hogy...NEM. Ezzel együtt tudok élni valahogy. De néha arra gondolok, mennyivel szebb lenne, ha együtt dolgozunk, vagy rendszeresen összefutunk valahol és lassan alakul ki egy barátságból. Ha nincs benne a kényszer, hogy találjon valakit, nem keresgél. Megvan magával elégedve, el van boldogan, és úgy mondja ki, hogy érdeklem. Én érdeklem! Szívesen töltené az idejét velem. Szerintem ez sokkal többet ér.
A társkereső oldal instant megoldás a magányra, az üresség kitöltésére, ugyanakkor valahogy nagyon személytelen.
Annak idején azért regisztráltam, mert vége lett a kapcsolatomnak, ami nagyon-nagyon rossz kapcsolat volt. De tényleg. Nem részletezem és tudom, hogy nem szép ilyet mondani, de ha csak két mondatban is leírnám, mi volt vele a gond, egyből mindenki megértené. Akkor belementem, mert nagyjából ennyire becsültem magam, erre megvolt az okom, de már túl vagyok rajta. Akkor még inkább sírságos volt, most már nevetséges.
Tényleg. Azóta tudom őt is a helyén kezelni. A lényeg viszont nem ez. Hanem regisztráltam egy oldalra és az volt a célom, hogy nem bonyolódok bele semmibe. Leginkább haverkodni akartam, de piros arccal bevallom, szórakozni is. Akkor kezdődött a suli hétvégenként egy másik városban. Nekem ez egyfajta kikapcsolódás volt, hogy minden hétvégére leszerveztem egy külföldi pasast és randiztam velük. Sok értékes és érdekes barátságra tettem szert, és sok érdekes tapasztalatra is. Mindegyikkel volt valami bibi, de a beszélgetések alatt kicsit betekinthettem a kultúrájukba. Viszont eszem ágában sem volt komolyan venni őket. Erre tökéletesen jó volt az oldal, a mai napig nem bánom azt az időszakot. Ha ez kell valakinek, áldásom rá. De ebben is és minden más esetben is csak nagyon-nagyon óvatosan!