Pro Darwin Part 2

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Ma beszélgettem valakivel, aki kutatja és könyvet is írt evolúció-teremtés témakörben és említettem neki a mi kis bogaras beszélgetésünket... Üdvözöl, és tolmácsolom a kérdését: A véralvadás hogyan alakult ki apró lépések sorozatával amikor az első kb. 23 szakasznak nincs értelme a 24. nélkül. !!!
-
Kedves Frank
-
Csokolom a barátodat, és mond meg neki, hogy: a vérben levö vas reagál (a levegöben de a vizben is) az oxigénnel és "megrozsdásodik", és zsupsz kész van a véralvadás.
-
Mélytengeri rákok is felzabálják egymást, néha csak az egyik lábukat harapják le és utána meggyogyul, tehát a véralvadás mechanizmusa ösrégi a meduza-idöszakbol hordjuk magunkba.
-
Vagy gondolj arra, hogy bakteriumok, amik fonál alaku koloniát képeznek és elkezdi öket valamilyen állat eszegetni, már ezek rendelkeznek "lezáro mechanizmusokkal" ami megakadályozza, hogy a so, a tápanyag az oceánba feloldodjon és az egész sejtkolonia belepusztjon.
-
Az életbenmaradás mechanizmusa a legalapvetöbb életfunktiokhoz tartozik aminek a kialakulása valoszinü már a sejtszerü élet elött kifejlödött.
-
A véralvadás kémia és rögtön a keringésirendszer kialakulásánál egy elönyt jelentett, nem akkor adaptálodott, amikor az elödeink már a fákon ülltek.
-
A vér azért a keringési rendszerünk anyaga mert a vérzékenység és a thrombozisra valo hajlam problémáit optimálisan megoldja.
-
A vérzés csillapitás egy egyszerü folyamat, a vérsejtek odaragadnak a sebhelyhez és egymáshoz, ezzel lezárják a sebet. Ez nem különösebben stabil de arra jo, hogy a vér az érben maradjon.
-
A vér és a szétzuzott sejtek "streszfaktort" okoznak, ami ilyen megterhelésnél érthetö, ez meginditja a végérvényes lezárodást "fibrin-szálak" segitségével. Ez nem olyan nagyon kompikált hiszen a vérben mindenüt uszkálnak fehérjedarabok, amiböl a stresz hatására létrejött thrombi nevü enzym polymerizálás utján egy hálot szö. (Köztudott, hogy stress könyen vezet thrombozishoz)
-
Mit Mutattál meg? A metamorfózis a fejlődés alaptulajdonsága? Igen A legtöbb állat úgy fejlődik, hogy körbeköpködi önmagát véletlenül, a bábban előző szervezetének több mint a fele feloldódik véletlenül, majd ivaréretten szárnyakkal repülnek a nászra.
-
Amit leirtál az az egyedfejlödésnek egy szakaszokban lezajlo folyamata, más élölényekben ez folyamatosan vagy kevésbé "drámai" modon megy végbe.
-
Te például állandoan vedlesz és megválsz a régi börödtöl, folyamatosan kikakálod a belsö szerveid elhalt sejtjeit ami nem kevésbé csodálatos mindha egy csapásra tennéd.
-
Egy fa (növény) csak egyszer egy évben veszi elö a nemi szerveit rövid idöre, te bármelyik pillanatban hozzányulhatsz de elöször a pubertás korban, több mind 10 évvel a születésed után érkezel meg a metamorphozis azon szakaszához ahol kivirágzik körülötte mind a fejed teteje és "töltve" lesz.
-
A bebázozásnak az az oka, hogy egy folyamatos metamorphozis bizonyos felépitésü állatoknál egyszerüen fizikailag nem lehetséges. Ezeket a változásokat teljes- illetve nem teljes metamorphozis névvel illetjük.
-
Metamorphose_20_450.jpg
-
Na látod? Ezen van a lényeg, hogy "ahogy neki tetszik" A levéltetvek nemi életével eddig nem sokat foglalkoztam... mindig tanul az ember, de most lőttél egy öngólt..... Na bakker... ez hogy a csudában alakult ki apró változások révén... amit az egyed továbbörökít... ???????
-
Nem vagyok én pék, hogy igy szolitsál de azért megválaszolom. :D
-
A nöstény tetveknek nincs okvetlen szükségük egy "kanira" a szaporodáshoz, ök szüzmária modjára képesek akár 100 élö utodot is létrehozni.
-
A mi szélességi körünk területén legalább 800 különbözö fajta levéltetü találhato a legkülönbözöbb szinekben: zöld, sárga, piros és fekete. A "fehér szinü tetvek" azok a vedlés maradványai.
-
Tavasszal csak nöstények jönnek a világra - ez nem "betanult" dolog hanem a klima teszi. Ezek szüznemzéssel szakadatlanul élö nöstényeket produkálnak akik két hét mulva ugyancsak azt teszik.
-
Nyáron szárnyas levéltetük jönnek világra akik a széllel elcipeltetik magukat egy alkalmas helyre, pl. egy almafára. A szárnyak csak anyira jok, hogy elfujassák magukat a széllel, igazi repülésre nem alkalmasakk.
-
Csak összel jönnek létre valamenyi fajnál himnemü levéltetük. Ezek aztán megtermékenyitik a nöstényeket akik egy alkalmas helyen kemény telet átviselö tojásokat tojnak.
-
Valojában mászni sem tudnak ezek a levéltetük, a hangyák cipelik öket a növényekre, hogy ott megfejjék öket. A levéltetük édes folyadékot választanak ki magukbol amit a hangyákat rendszeresen leszopnak rolluk. Tehát ha a hangya a tetvek körül sürög forog ne reménykedjünk benne, hogy megeszi öket, arra csak a katicabogár és a lárvája jo.
-
Jo lenne ha egyszer és mindenkorra megjegyeznéd, hogy a mutátio nem igényel egy megokolást csupán a megmaradás.
Tehát ne tedd magad állandoan nevetségessé azáltal, hogy a mutatio okára kérdezel.
-
Én úgy hiszem, hogy a "gondolat" nem csak gyógyítani tudja a testet, hanem fejleszteni is...
A környezet kihívásaira nem a véletlen válaszol, hanem egyedek tömege... és irányítottan, belülről irányítva fejlődünk.... na de ezt én gondolom.....
-
Öszintén mondva semmit sem értek abbol amit mondasz. Miféle gondolatrol beszélsz?
-
A nö belenéz a tükörbe és elmegy egy sebészhez, megnöveszti a melleit egy szilikon zacskoval, leszivatja a háját a dereka körül, dagatra spriccelteti az ajkait, leborotválja a szört a lábárol, kiszinezi a pofiját puderral, csipesszel eltávolitja a szemöldökét, felragaszt két mü szempillát, belebujik egy tüsarku cipöbe, hogy magasabb legyen, a parokát már rég feltette a fejére mielött a körmeit meghosszabitotta volna, ráharap a mü fogsorra, most jön a szemüveg hogy lásson is valamit, megigazitja a lába között az intim piercinget, felemeli a karját és a hona alá locskol néhány csepp moschust, hogy ugy illatozzon mind a bölény.... igy befolyásoljuk a napjainkban a "Survival of the Fittest“, nem csoda, hogy azt képzeled a cserebogár feltett szándéka, hogy cserebogár legyen. :D
-
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Millatonna
-
Örülök, hogy jártas vagy az informatikában akkor tudnod kéne, hogy a Darwini ötletre épülö "evolutios algorithmus" primán müködik nemlineáris rendszerek szabályozására. Miért nem azután orientálodtál?
-
Az ember szeme csak sir, hogy a magyarnyelvü szakirodalom milyen gyér ezen a területen - és ennek megfelelöen az itteni forumtagok - milyen korlátolt ismeretekkel rendelkeznek a mathematika ezen a területén.
-
Nem akarok senkit megsérteni ezzel de miért van az, hogy csak a vallásos és ezoterikus témákat ápoltok. Valoszinüleg abban a reményben teszitek, hogy ugyis akad egy külföldre szakadt hazánkfia akinek a tollaival majd lehet villogni. Nézzetek az internetbe, a magyarnyelvü publikatiok téméja egyoldalu. Erdemes lenne csinálni egy felmérést hány oldal foglalkozik azzal, hogy "Jézus Magyar volt" és menyi az evolutioval, vagy nanotechnologiával?
-
Pedig nem vagyunk hülyék, itt briliroznak nyugaton magyar professzorok az anyanyelvünkön meg nö az ugar.
-
Jo, hagyjátok a biologiát, az élölények fejlödése egy többmilliard éves folyamat, vannak akik az utolso 70 esztendöre nem képesek visszatekinteni, ezért azt ajánlom foglalkozzatok a jelennel.
-
A jelen pedig "nano-technologia". Ha sikerül nektek megérteni egy picit ezt a mikroszkopikus világot, hogy hogyan jönnek létre "apro részekböl" maguktol "szerkenytyük" akkor nem lesztek vakok az evolutioselmélet felfogásához.
-
Talán jobb ha a egy darabig elövesszük a nanotechnologiát és erröl beszélgetünk itt a topikban. :D
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Frank
-
Még egy pár gondolat a barátod számára akinek nem fér a fejébe, hogy ez a "borzasztoan bonyolult rendszer" mind a véralvadás, hogyan tudott létrejönni Darwini szemszögböl, hiszen "egyetlen egy apro eltérés következetesen az orgazmus halálához vezetne." ahogy mondja. :D
-
Minden kétséget kizároan nehéz a vérzékenység és a thrombozis közötti ideális középértéket megtalálnia a szervezetnek és sok betegség léphet fel a rendszerben de a halál nem okvetlen szükségszerü.
-
Maga a tény, hogy számos ember vérbetegségben szenved és mégis képes gyereket világrahozni mutatja, hogy a tulélés és a szaporodás még sulyos esetekben is lehetséges és az ilyen gének hordozoi nem hallnak ki okvetlen.
-
Még komplex biokémiai változások esetén is vannak változási (javulási) lehetöségek. Igy megeshet, hogy az egyik érintett gén, az öröklödéshordozo megduplázodásakor meozis (a csirasejt érése) közben a herében vagy a petesejtben többszörözödik. Ilyesmi gyakran megesik.
-
De ez az uj gén egyáltalán nem életfontosságu, mert az originál a kiindulási feladatot átveszi.
Ez a gén minden további nélkül mutálhat ami uj fuktiokhoz vezethet vagy kibövitheti a funktiotartományt.

-
Tehát semmi pánik kedves bakker :D
 

Csillagözön

Állandó Tag
Állandó Tag
-
Kedves Frank
-
Csokolom a barátodat, és mond meg neki, hogy: a vérben levö vas reagál (a levegöben de a vizben is) az oxigénnel és "megrozsdásodik", és zsupsz kész van a véralvadás.
-
Mélytengeri rákok is felzabálják egymást, néha csak az egyik lábukat harapják le és utána meggyogyul, tehát a véralvadás mechanizmusa ösrégi a meduza-idöszakbol hordjuk magunkba.
-
Vagy gondolj arra, hogy bakteriumok, amik fonál alaku koloniát képeznek és elkezdi öket valamilyen állat eszegetni, már ezek rendelkeznek "lezáro mechanizmusokkal" ami megakadályozza, hogy a so, a tápanyag az oceánba feloldodjon és az egész sejtkolonia belepusztjon.
-
Az életbenmaradás mechanizmusa a legalapvetöbb életfunktiokhoz tartozik aminek a kialakulása valoszinü már a sejtszerü élet elött kifejlödött.
-
A véralvadás kémia és rögtön a keringésirendszer kialakulásánál egy elönyt jelentett, nem akkor adaptálodott, amikor az elödeink már a fákon ülltek.
-
A vér azért a keringési rendszerünk anyaga mert a vérzékenység és a thrombozisra valo hajlam problémáit optimálisan megoldja.
-
A vérzés csillapitás egy egyszerü folyamat, a vérsejtek odaragadnak a sebhelyhez és egymáshoz, ezzel lezárják a sebet. Ez nem különösebben stabil de arra jo, hogy a vér az érben maradjon.
-
A vér és a szétzuzott sejtek "streszfaktort" okoznak, ami ilyen megterhelésnél érthetö, ez meginditja a végérvényes lezárodást "fibrin-szálak" segitségével. Ez nem olyan nagyon kompikált hiszen a vérben mindenüt uszkálnak fehérjedarabok, amiböl a stresz hatására létrejött thrombi nevü enzym polymerizálás utján egy hálot szö. (Köztudott, hogy stress könyen vezet thrombozishoz)
-

-
Amit leirtál az az egyedfejlödésnek egy szakaszokban lezajlo folyamata, más élölényekben ez folyamatosan vagy kevésbé "drámai" modon megy végbe.
-
Te például állandoan vedlesz és megválsz a régi börödtöl, folyamatosan kikakálod a belsö szerveid elhalt sejtjeit ami nem kevésbé csodálatos mindha egy csapásra tennéd.
-
Egy fa (növény) csak egyszer egy évben veszi elö a nemi szerveit rövid idöre, te bármelyik pillanatban hozzányulhatsz de elöször a pubertás korban, több mind 10 évvel a születésed után érkezel meg a metamorphozis azon szakaszához ahol kivirágzik körülötte mind a fejed teteje és "töltve" lesz.
-
A bebázozásnak az az oka, hogy egy folyamatos metamorphozis bizonyos felépitésü állatoknál egyszerüen fizikailag nem lehetséges. Ezeket a változásokat teljes- illetve nem teljes metamorphozis névvel illetjük.
-
Csatolás megtekintése 1034386
-

-
Nem vagyok én pék, hogy igy szolitsál de azért megválaszolom. :D
-
A nöstény tetveknek nincs okvetlen szükségük egy "kanira" a szaporodáshoz, ök szüzmária modjára képesek akár 100 élö utodot is létrehozni.
-
A mi szélességi körünk területén legalább 800 különbözö fajta levéltetü találhato a legkülönbözöbb szinekben: zöld, sárga, piros és fekete. A "fehér szinü tetvek" azok a vedlés maradványai.
-
Tavasszal csak nöstények jönnek a világra - ez nem "betanult" dolog hanem a klima teszi. Ezek szüznemzéssel szakadatlanul élö nöstényeket produkálnak akik két hét mulva ugyancsak azt teszik.
-
Nyáron szárnyas levéltetük jönnek világra akik a széllel elcipeltetik magukat egy alkalmas helyre, pl. egy almafára. A szárnyak csak anyira jok, hogy elfujassák magukat a széllel, igazi repülésre nem alkalmasakk.
-
Csak összel jönnek létre valamenyi fajnál himnemü levéltetük. Ezek aztán megtermékenyitik a nöstényeket akik egy alkalmas helyen kemény telet átviselö tojásokat tojnak.
-
Valojában mászni sem tudnak ezek a levéltetük, a hangyák cipelik öket a növényekre, hogy ott megfejjék öket. A levéltetük édes folyadékot választanak ki magukbol amit a hangyákat rendszeresen leszopnak rolluk. Tehát ha a hangya a tetvek körül sürög forog ne reménykedjünk benne, hogy megeszi öket, arra csak a katicabogár és a lárvája jo.
-
Jo lenne ha egyszer és mindenkorra megjegyeznéd, hogy a mutátio nem igényel egy megokolást csupán a megmaradás.
Tehát ne tedd magad állandoan nevetségessé azáltal, hogy a mutatio okára kérdezel.
-

-
Öszintén mondva semmit sem értek abbol amit mondasz. Miféle gondolatrol beszélsz?
-
A nö belenéz a tükörbe és elmegy egy sebészhez, megnöveszti a melleit egy szilikon zacskoval, leszivatja a háját a dereka körül, dagatra spriccelteti az ajkait, leborotválja a szört a lábárol, kiszinezi a pofiját puderral, csipesszel eltávolitja a szemöldökét, felragaszt két mü szempillát, belebujik egy tüsarku cipöbe, hogy magasabb legyen, a parokát már rég feltette a fejére mielött a körmeit meghosszabitotta volna, ráharap a mü fogsorra, most jön a szemüveg hogy lásson is valamit, megigazitja a lába között az intim piercinget, felemeli a karját és a hona alá locskol néhány csepp moschust, hogy ugy illatozzon mind a bölény.... igy befolyásoljuk a napjainkban a "Survival of the Fittest“, nem csoda, hogy azt képzeled a cserebogár feltett szándéka, hogy cserebogár legyen. :D
-

Kedves Ernoe!

Régóta keresem a választ egy biológiai problémára, de azt hiszem, most talán megoldást fogok kapni általad. Hiszen a biológiában nagyon otthon vagy.

Biztosan hallottál már a tiszavirágról, a kérészről. " Szomorú a Tisza, mikor kivirágzik...." - Meg is énekelte a nép ezt a jelenséget.

Szóval, mikor eljön az ideje a születésüknek, akkor először a hímek jönnek a felszínre, és utolsó vedlésüket a parton hajtják végre. Itt talán annyi az érdekesség, hogy az egy időben elhullajtott petékből először a mélyebben víz alatt lévő területről jönnek ki,legutoljára pedig a legmagasabb szinten beágyazódott, azaz a legsekélyebb talajban lévők. Teszik mindezt azért, hogy egyszerre!!! érjenek a víz felszíne fölé.

Mikor felérnek, elkezdődik egy halotti tor. Ugyanis a madarak nekiállnak - repülnek - lakmározni.Mert ekkor még nem tudnak repülni a vedlés miatt. Mikor az utolsó vedlésük a parton befejeződik, akkor -akik megmaradtak- repülnek a víz fölé, kezdeni a párosodást. Igyekezniük kell, mert rágószervük nincs, enni nem tudnak, a feladatuk az, hogy max. három órán belül párosodjanak.

Ezt úgy tudják megtenni, hogy a leányzók a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. És - most jön a lényeg - azok csak később indulnak el, hogy mire feljönnek, addigra a fiúk befejezzék a Földre-születésüket. Nem lehet vacakolni, mert, mint írtam, max. három óra hosszat kapnak a természettől a párosodásra. Ha később jönnek egy-két órával a csajok, akkor már csak haldokló fiúkat találnak. Ha pedig hamarabb két-három órával, akkor ők dobják fel a szárnyukat a fiúk érkezése előtt.Ezek a randevúk mindig délután, estefelé történnek.

De, hogy a figura nagyobb legyen, azok az egyedek, melyek néhány száz méterrel feljebb vannak a folyón, és csak más,- vagy harmadnap jönnek fel, ott sem "engedik" el egymást a fiúk és a lányok. Egy napon jönnek fel. Ez a feljövetel időjárástól függő - hogy hogyan érzékelik? - és általában junius 15.-ig megtörténik.

Szóval: ki lehet a karmester, vagy hogyan beszélik meg a randevút?

Ennek a nyitját a biológusok még nem fejtették meg. Mert itt szinte percre pontosan kell ébredni, öltözni és átöltözni, és közben figyelni a másik nemet, hogy mikor indulhat az akció.

Válasz előtt érdemes alaposan átgondolni a "természet" által létrehozott folyamatot...
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Szóval: ki lehet a karmester, vagy hogyan beszélik meg a randevút? ..Ennek a nyitját a biológusok még nem fejtették meg. Mert itt szinte percre pontosan kell ébredni, öltözni és átöltözni, és közben figyelni a másik nemet, hogy mikor indulhat az akció.
-
Kedves Csillagözön
-
Akár milyen komplikáltnak is tünik a tiszavirág szerelmi élete a megvalositásához nincsen szükség természetfeletti segitségre.
-
A tiszavirág egy a több mind 3000 hozzá hasonlo légyfélek közül. Gyerekkoromban majdnem megsirattam öket a rövid életük miatt, nem tudtam, hogy a patkányok és sok más nagyobb állat mégkevesebb idövel rendelkezik.
-
A tiszavirág legalább egy évet él lárvaként, (a rokonai akár négy évet is eltöltenek) a vizben csak hát éppen a szexel megérkeznek a hetedik menyországba és aztán az örök élet helyett madár- és hal-eleség lesz belöllük. Vannak patkányok akiknek az élete - inklusive párzás - rövidebb mint három honap. A tiszavirágrol mondhatnánk, hogy inkább egy vizi-állat, tehát nem kell öket sajnálni. :D
-
Tulajdonképpen nem bábozodik be hanem csak egyszerüen "vedlik" és azt fajok szerint legalább 15-ször miközben a szárnyai egyre nagyobbak lesznek, apro pici lépésekben ahogy a Frank azt szereti.
-
A tiszavirág onnan tudja, hogy mikor kell pároznia amikor kitudja nyitni a szárnyait és rögtön él is ezzel a lehetöséggel. Kimászva a vizböl, az utolso vedlésnél levegövel töltí az emésztöszerveit, (kap egy "bélcsavarodást" ami elzárja a nyillásokat, ez magátol megy, ismerjük a tehénnél) ez a "tömlö" stabilizálja a testét és lehetövé teszi a szárazföldi életet egy csontváz nélkül. A pech csupán az, hogy többet nem tud enni és néhány orán vagy napon belül elpusztul. A szája is megváltozik az utolso fázisban, ezzel a szexualis probálkozások lehetöségei a felére redukálodnak
-
onlineImage.jpg

-
A képen egy szex-orgia utáni nagytakaritást látunk, ho-ekével gyüjtik össze a párzásban kimult egyedeket.
Ez a felvétel rögtön megadja a választ a kérdésed nagy részére.
-
Nem kell a legyeknek - ahogy mondod - "másodperces pontossággal egyidöben vedleniük" van elég kandidatus,
nem hal ki a faj ha valaki lekési a party-t, vagy tul korán jön.
:D
-
Ahogy a tyuktojásbol azonos körülmények között szinte egyidöben kellnek ki a csirkék ugyan ugy nem meglepö, hogy a légylárvák fejlödése is azonos tempoban zajlik le. Az egymással pározni tudo legyek, mind a folyo egy kis szakaszában fejlödtek ki, hasonloan mind az ikrek egy és ugyanazon anyában, egy és ugyanazon a méhlepényen. Az ikrek világrajövetele egymás után történik mert csak egy csatorna áll a rendelkezésükre, a légylárvák esetén nincs ilyen korlát. A fejlödésük ezen tulmenöen számtalan modon szinchronizált (hömérséklet, megvilágitás, feromonok) utján. A rajzás ha jol tudom délidöben zajlik le amikor a nap magasan áll.
-
Röviden, a tiszavirág lárvák legnagyobb többsége automatikusan olyanyira egyidöben fog szárnyra kellni, hogy a többség nem kési le a randevut. A születési idöeltolodások egy enyhe szorással rendelkezö gauss görbe szerint fognak lefutni ami azt jelenti, hogy 1 milliard lárvábol legalább 700 millio légy lesz aki nem passzolja el a találkozot.
-
A him legyek valoban elpusztulnak a párzást követö néhény perc után de a nöstények csak akkor ha a petéket lerakták, ez pedig ha jol tudom egy napot is igénybe vehet.
-
Ami tényleg meglepö, hogy a tojásrakás elött egy kicsit felfele röpülnek a folyásirányba aminek az a következménye, hogy ugyan oda teszik le a tolyásaikat ahonnan jöttek, a populatio sokáig ugyan azon a vizszakaszban marad. A tolyásrakásnál a viz visszaviszi öket a kiindulási helyre. De ez sem isteni csoda.
-
 

Csatolások

  • onlineImage.jpg
    onlineImage.jpg
    211.5 KB · Olvasás: 1

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Kedves Frank
-
Még egy pár gondolat a barátod számára akinek nem fér a fejébe, hogy ez a "borzasztoan bonyolult rendszer" mind a véralvadás, hogyan tudott létrejönni Darwini szemszögböl, hiszen "egyetlen egy apro eltérés következetesen az orgazmus halálához vezetne." ahogy mondja. :D
-
Minden kétséget kizároan nehéz a vérzékenység és a thrombozis közötti ideális középértéket megtalálnia a szervezetnek és sok betegség léphet fel a rendszerben de a halál nem okvetlen szükségszerü.

Látom rájöttél, hogy a vér alvadása nem azonos a száradással :D . Ha még egy kicsit tovább olvasol, még a gyógyulás beindítása is képbe kerül... meg az enzimek....

várj, segítek:"A tulajdonképpeni véralvadás feladata a fibrin létrehozása. Az ehhez szükséges tényezők a véralvadási faktorok. Ezek alkotják a véralvadási kaszkádot, egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert, amiben egyes összetevők kémiai reakciókkal aktiválják az utánuk következő összetevőket. Bármely szükséges összetevő hiányában, elégtelen mennyisége vagy működése következtében a vérzési idő több órásra nyúlik. Ez a betegség a vérzékenység, aminek több oka is lehet......"


Az is tetszett, hogy a kérészek párzását is délidőre csúsztattad (tetted át), hogy stimmeljen a mondóka a tyúktojás keltetésével... Ügyes :D!
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Látom rájöttél, hogy a vér alvadása nem azonos a száradással . Ha még egy kicsit tovább olvasol, még a gyógyulás beindítása is képbe kerül... meg az enzimek....

várj, segítek:"A tulajdonképpeni véralvadás feladata a fibrin létrehozása. Az ehhez szükséges tényezők a véralvadási faktorok. Ezek alkotják a véralvadási kaszkádot, egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert, amiben egyes összetevők kémiai reakciókkal aktiválják az utánuk következő összetevőket. Bármely szükséges összetevő hiányában, elégtelen mennyisége vagy működése következtében a vérzési idő több órásra nyúlik. Ez a betegség a vérzékenység, aminek több oka is lehet......"
-
Kedves Frank
-
Hányszor mondjam, nincs olyan, hogy "egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert" ez egy kreationista találmány. A vér a tulajdonságaival nem akkor jelent meg amikor már ott állt a kész ember ! Az emberi test tulajdonságai az egysejtü öseink tulajdonságainak a továbbvitele, átalakitása.
-
Egyébbként köszönöm, hogy belinkelted a magyar wikipédia szövegét. Látod inkább ezzel kéne foglalkozzam mind veletek.
-
A magyar wikipedia itt badarságokat ir.
-
En elfogom ezt a marhaságot "egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer",
tüntettetni belölle aztán folytatjuk. Mérget vehetsz rá. Ez egy skandál !!!
-
Az is tetszett, hogy a kérészek párzását is délidőre csúsztattad (tetted át), hogy stimmeljen a mondóka a tyúktojás keltetésével... Ügyes
-
Nem tudom, hogy butának nézitek a másikat vagy magad sem érted. Igazad van ha a feleséged késön jött volna a randira akkor ma talán nem ö lenne a feleséged. Ez igy igaz a legyeknél is. Csak ne felejtsed el, hogy sehol sincs elöirva, hogy a több millio házasodni akarobol melyiket vegyed el feleségül.
-
A rovallárvának az átalakulási idelye ugyan ugy mind a csirkének a keltetési idelye, vagy a terhesség hossza nem exakt de nem is össze vissza történik hanem egy érték, a középérték körül un. "normáleloszlást" követ. ez az a bizonyos Gauss-görbe.
-
Gauss_Kurve.jpg

-
Ha rápillantasz, akkor látod, hogy a legtöbb légy egyszerre fog kibulyni, a mü-vel jelölt idöben. Ez pont az összes légy vedlési idelyének a mathematikai középértéke. Lesznek akik késöbb és lesznek akik elöbb fognak kibulyni, de a többség ekörül a középérték körül jön a világra.
-
Mivel a lárvák állapotát a közös külsö tényezök erösen befolyásolják ezért a "szorás" (itt szigmának jelölve) kicsi, tehát a legyek többsége szinte egyazon idöben jön a világra. Ez a görbe alatti területböl leolvashato. A középértéktöl +/- szigma területen a lárvák majd 70%-a találhato. Tehát 1 millio légy esetén 700 000 szinte egyszerre jön világra.
-
(Newton azt gondolta, hogy az isten az aki arrol gondoskodik, hogy a középérték belegyen tartva. Söt azt is gondolta, hogy a planétákat néha meglöki, hogy ne lassuljanak le, felhuzza a naprendszert mind egy orát.) :D
-
 

TeeAh Millatoona

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem idézek, nem válaszolok: javítok.
Ernő pontatlanságai kiverték megint a biztosítékot :D.

Az a leírás, amit adott, nem a NŐről (és nem a túlélési stratégiáról), hanem a nagyüzemi libagyártásról szól (és ezúton kérek elnézést az anser anser domestica-tól). Sajnálom, hogy te csak ezzel az alfajjal találkoztál életedben. Van jó hírem: léteznek NŐK is, úgyhogy ne add fel a reményt... :D

Összekeverted (nem először, tehát nem véletlen!) a pézsmaszarvast a bölénnyel: hágjon meg mindkettő és akkor egy életre megtanulod a különbséget :D.

A tiszavirág nem légy, hanem kérészféle: rendszertani besorolásuk az alosztályig stimmel - mindkettő rovar - utána sajnos nem :D ....

Evolúciós algoritmus - egyrészt összekevered az evolúciós elméletet és az evolúciós algoritmust, másrészt azért gondolj bele: az evolúciós algoritmus egy emberi (alkotó) tevékenység eredménye...
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
A tiszavirág nem légy, hanem kérészféle: rendszertani besorolásuk az alosztályig stimmel - mindkettő rovar - utána sajnos nem
-
Kedves TeeAh Millatoona
-
A kérdésetek arra irányult, hogy "ki vezényli a tiszavirág párzását" a kellö precizitással.
-
Köszönöm, hogy kiigazitottál, én sajnos már nem emlékszem minden féle magyar szora mind "kérész", nekem a "tiszavirág" egy "egynapos-légy" (Eintagsfliege)
-
A légy szot csak ott használtam ahol összehasonlitással éltem. Akár hogy ellenkezel a születési idö, legyen az légy, kérész, csirke vagy ember mind normáleloszlást követ.
-
Mégvalamit: A him-kérészek azért döglenek meg néhány perc után mert ilyen gyorsan találnak maguknak egy partnert. A nöstény mégtovább él, addig amig nem tette le a tojásait.
-
Evolúciós algoritmus - egyrészt összekevered az evolúciós elméletet és az evolúciós algoritmust, másrészt azért gondolj bele: az evolúciós algoritmus egy emberi (alkotó) tevékenység eredménye...
-
Az evolutios algoritmust ugy lestük el a természettöl. Tulajdonéppen mindent.
-
A feltalálás, felfedezés az nem más mind a meglevön valo javitás a véletlen segitsége álltal. Az evolutios algoritmussal tudjuk automatizálni a felfedezéseket. Az evolutios algoritmus eredményei nem láthatok elöre, ha az eredmény nagyon használhatatlan akkor az ember megállitja a programmot (a generatio kihal).
-
A kutatás az egy szisztematikus javitása az ismereteinknek.
 

Csillagözön

Állandó Tag
Állandó Tag
-
Kedves Csillagözön
-
Akár milyen komplikáltnak is tünik a tiszavirág szerelmi élete a megvalositásához nincsen szükség természetfeletti segitségre.
-
A tiszavirág egy a több mind 3000 hozzá hasonlo légyfélek közül. Gyerekkoromban majdnem megsirattam öket a rövid életük miatt, nem tudtam, hogy a patkányok és sok más nagyobb állat mégkevesebb idövel rendelkezik.
-
A tiszavirág legalább egy évet él lárvaként, (a rokonai akár négy évet is eltöltenek) a vizben csak hát éppen a szexel megérkeznek a hetedik menyországba és aztán az örök élet helyett madár- és hal-eleség lesz belöllük. Vannak patkányok akiknek az élete - inklusive párzás - rövidebb mint három honap. A tiszavirágrol mondhatnánk, hogy inkább egy vizi-állat, tehát nem kell öket sajnálni. :D
-
Tulajdonképpen nem bábozodik be hanem csak egyszerüen "vedlik" és azt fajok szerint legalább 15-ször miközben a szárnyai egyre nagyobbak lesznek, apro pici lépésekben ahogy a Frank azt szereti.
-
A tiszavirág onnan tudja, hogy mikor kell pároznia amikor kitudja nyitni a szárnyait és rögtön él is ezzel a lehetöséggel. Kimászva a vizböl, az utolso vedlésnél levegövel töltí az emésztöszerveit, (kap egy "bélcsavarodást" ami elzárja a nyillásokat, ez magátol megy, ismerjük a tehénnél) ez a "tömlö" stabilizálja a testét és lehetövé teszi a szárazföldi életet egy csontváz nélkül. A pech csupán az, hogy többet nem tud enni és néhány orán vagy napon belül elpusztul. A szája is megváltozik az utolso fázisban, ezzel a szexualis probálkozások lehetöségei a felére redukálodnak
-

-
A képen egy szex-orgia utáni nagytakaritást látunk, ho-ekével gyüjtik össze a párzásban kimult egyedeket.
Ez a felvétel rögtön megadja a választ a kérdésed nagy részére.
-
Nem kell a legyeknek - ahogy mondod - "másodperces pontossággal egyidöben vedleniük" van elég kandidatus,
nem hal ki a faj ha valaki lekési a party-t, vagy tul korán jön.
:D
-
Ahogy a tyuktojásbol azonos körülmények között szinte egyidöben kellnek ki a csirkék ugyan ugy nem meglepö, hogy a légylárvák fejlödése is azonos tempoban zajlik le. Az egymással pározni tudo legyek, mind a folyo egy kis szakaszában fejlödtek ki, hasonloan mind az ikrek egy és ugyanazon anyában, egy és ugyanazon a méhlepényen. Az ikrek világrajövetele egymás után történik mert csak egy csatorna áll a rendelkezésükre, a légylárvák esetén nincs ilyen korlát. A fejlödésük ezen tulmenöen számtalan modon szinchronizált (hömérséklet, megvilágitás, feromonok) utján. A rajzás ha jol tudom délidöben zajlik le amikor a nap magasan áll.
-
Röviden, a tiszavirág lárvák legnagyobb többsége automatikusan olyanyira egyidöben fog szárnyra kellni, hogy a többség nem kési le a randevut. A születési idöeltolodások egy enyhe szorással rendelkezö gauss görbe szerint fognak lefutni ami azt jelenti, hogy 1 milliard lárvábol legalább 700 millio légy lesz aki nem passzolja el a találkozot.
-
A him legyek valoban elpusztulnak a párzást követö néhény perc után de a nöstények csak akkor ha a petéket lerakták, ez pedig ha jol tudom egy napot is igénybe vehet.
-
Ami tényleg meglepö, hogy a tojásrakás elött egy kicsit felfele röpülnek a folyásirányba aminek az a következménye, hogy ugyan oda teszik le a tolyásaikat ahonnan jöttek, a populatio sokáig ugyan azon a vizszakaszban marad. A tolyásrakásnál a viz visszaviszi öket a kiindulási helyre. De ez sem isteni csoda.
-

Ernoe!

Ezt írtam a hsz-em végére:

"...Válasz előtt érdemes alaposan átgondolni a "természet" által létrehozott folyamatot..."


De te megint átmentél pongyolába. Még egyszer: a leányzók csak akkor indulnak el, ha a fiúk elvégezték az utolsó vedlést, és a madarak jóllaktak belőlük, hogy ők - már mint a leányzók - minél többen megmaradjanak.

A meder mélységétől függően indulnak. Először a legmélyebben beágyazottak.Hogy egyszerre érjenek fel. És nem úgy indulnak el, hogy "vak tyúk is talál szemet", hanem pontos időben. Ha kedd és este hatkor jelennek meg a fiúk, akkor a leányok is kedd és este fél hét után. Érted már? Nem csak napot, de órát sem tévednek. A lárvák beágyazódása és a szinre lépés között pedig három év telik el!

Csak halkan teszem hozzá: Azok a kutatók sem tudták ezt a rejtélyt megfejteni, akik ezzel foglalkoznak....

Szóval ki a közvetítő a randevúk lebonyolításánál...?
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Csillagözön
-
Az a precizitás amiröl te beszélsz nem létezik a tiszavirág életében, mert a párzás idelye, a rovarok száma szemlátomást csak az idöjárástol, környezettöl és az ellenségeitöl függ.
-
Ha lenne egy "gondviselés" ami nekik segit akkor nem ilyen esetlenül viselkednének, nem zabálná öket fel senki ilyen mértékben. :D
-
A videoban egyértelmüen megmondja a szakértö, hogy a "robbanásszerü fellépésnek" evolutios okai vannak, aki ilyen lassan komotosan bujik ki a "ruhájábol" (vedlik még egy utolsot) a szex elött az a faj csak nagy álldozatok utján tud fenntmaradni.

-
[video=youtube;4lQrp50e5kc]http://www.youtube.com/watch?v=4lQrp50e5kc[/video]
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
-
Kedves Frank
-
Hányszor mondjam, nincs olyan, hogy "egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert" ez egy kreationista találmány. A vér a tulajdonságaival nem akkor jelent meg amikor már ott állt a kész ember ! Az emberi test tulajdonságai az egysejtü öseink tulajdonságainak a továbbvitele, átalakitása.

Kedves Ernő!

Én nem vagyok kutató, csak bedobtam egy frissen hallott témát hogy megszabadulj a pillangók nemi életétől, mert az egy kicsit beégett :D ! Annyira már ismerheted a gondolkodásmódomat, hogy tudd, nem feltételezem egy szakállas öregúr munkáját a véralvadás terén sem.... de fogd már fel, hogy nem véletlen ami és ahogy fejlődik.

[SUB]A magyar wikipedia itt badarságokat ir.
[/SUB]
[SUB]-[/SUB]

En elfogom ezt a marhaságot "egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer",
tüntettetni belölle aztán folytatjuk. Mérget vehetsz rá. Ez egy skandál !!!

Kivetethetsz egy szót a szerkesztőkkel, de ettől függetlenül leírnak egy rendszert aminek ha csak egy eleme is hiányozna a rendszer nem működne.

"Az egészséges szervezetben a folyamat a vér és a sérült érfal alatti szövetek érintkezésére is beindul (külső, vagy extrinzik rendszer).[SUP][6][/SUP] A szöveti faktor (Tissue factor, TF vagy III-as faktor) egy membránfehérje, amit az endothélium sejtjei csak az aktiválódás után bocsátanak ki. Komplexet képez a VII-es faktorral, ami aktiválja, ezáltal némi trombin képződik. Ezt a rakciót azonban a TFPI (Tissue Factor Pathway Inhibitor - szöveti faktor útvonal gátló)[SUP][7][/SUP] lelassítja. Ha elég trombin képződött, akkor működésbe lép a VIII-as és a IX-es faktor komplexe, ami szintén aktiválja a X-es faktort. Az aktív X-es faktor elhasítja a II-es faktort (protrombin), ezzel aktiválja (IIa, trombin). Helyszíne a vérlemezkék membránja, és csak kalcium jelenlétében játszódik le (IV-es faktor). Visszahat a VIII-as és a IX-es faktorok komplexére, aminek hatására még több X-es faktor aktiválódik, és ezzel tovább gyorsítja a folyamatot. Az aktív trombin létrejöttével lezárul az aktiválódási fázis.
Az aktív trombin alegységekre hasogatja a fibrinogént (I-es faktor), amik másodlagos kötésekkel fibrint hoznak létre. A monomerek közötti kovalens kötéseket a XIII-as faktor hozza létre, ezzel stabilizálja a fibrint. A fibrin behálózza a vérrögöt, ezzel - sebzések esetén - megerősíti a seb lezárását. A hálóba vörös vértestek is beakadnak.
A trombin emellett összehúzódásra készteti a vérlemezkék aktin-miozin vázát, ezzel összehúzza a seb széleit, és mechanikusan lezárja a sebet. Ez az összehúzódás és a PDGF (platelet-derived growth factor) az alvadékhoz vonzza a kötőszöveti sejteket, ezzel megkezdődik a seb gyógyulása."
"A véralvadást a sebgyógyulás követi. Kötőszövetet képző sejtek hálózzák be az alvadékot, és kötőszövetet építenek a seb helyén. A sérült sejtek elhalnak, alkotóelemeiket lebontják.
A vérrög lebontásáért főként a plazmin nevű fehérje a felelős, ami szintén bonyolult folyamatok révén jön létre inaktív előanyagából, a plazminogénből.
Az érrendszerben hibásan képződött vérrögök fibrinolízissel bomlanak le. Az egészséges szervezetben a véralvadás és a fibrinolízis között egyensúly áll fenn. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor spontán vérzés, vagy vérrögképződés indul be."

Drága Ernő, a folyamat első lépéseinek nincs értelme az utolsó lépések nélkül, ezért logikus magyarázat a fejlődésre csak az lehet, hogy a fejlődés nem véletlen!

Tudom-tudom az elődeink elődei... Ami a Te elképzelésedben úgy működik, hogy: kisétált a hal a vízből, majd a véletlen mutációval létrejött ELŐNYÖSEBB egyedek véletlenül erősebb mellúszókkal rendelkeztek... majd véletlenül pislogni is megtanultak, mert ugye kiszáradt szemmel nem lehet látni... mindaddig ment ez a sok véletlen amíg szárnyuk és csőrük nőtt ... de eközben véletlenül pont ezek az előnyösebb egyedek voltak azok akiknél a véletlenül kialakuló véralvadás is szuperált és fejlődött .....

Véletlenül nem zavar ez a sok véletlen ebben a véletlenül kialakult darwini mesében?
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Annyira már ismerheted a gondolkodásmódomat, hogy tudd, nem feltételezem egy szakállas öregúr munkáját a véralvadás terén sem.... de fogd már fel, hogy nem véletlen ami és ahogy fejlődik.
-
Kedves Frank
-
Természetesen nem csupán a véletlen müve a biologia hiszen ott vannak a természeti törvények, a fizika, kémiai stb. ami nélkül lábra se tudna állni egy szerencsétlen állat.
-
De jo, hogy a tiszavirágrol beszélünk, itt fényesen látni, hogy a nagy számok törvénye micsoda lehetöségeket nyujt az evolutio számára.
-
Hangsulyozom, a tiszavirág azért talál magának egy partnert mert sokan vannak és nem azért mert egy megbeszélt idöre letud vetközni a szexhez. Azt nagyon ügyetlenül teszi még egy feleség is hamarabb elkészül a szinházbamenéshez. Az utolo vedlés után sem fogod tudni elöre megmondani melyik tiszavirág melyikkel fog pározni. Egy kavalkád ami ott lejátszodik, az individuumnak a szerepe ott jelentéktelen, a tömeg ami ezt a jelenséget létrehozza, a faj és nem ez egyed fennmaradása ami biztositott.
-
Szinte meghato ahogy az állatka "papa" akar lenni, ahogy "felálldozza magát" a "fajtestvérei" érdekében. Nem csoda, hogy az ilyesmiböl pártprogadát lehet csinálni.
-
A keresztény vallás szimboluma nem egy ilyen "szex-éhes" élölény, hanem a hal aki a mély vizekben szeretkezik, szemérmesen. :D
-
Egy nagy tévedés, hogy a tiszavirág az utodaira gondol, a fejfenttartásra ahelyett, hogy nyugdijba menne a három éves megérdemelt vizben valo lubickolás után és ezért vetné magát az utolso erejével egy nöstényre. Jobban mondva ezért kapná magaalá a nöstény a nállánál gyengébb himet és cipelné amig kinem merül a gigolo. A szexuális hajtoerö nem akkor alakult ki az állatokban amikor kérészek lettek, nyulak, vagy majmok.
-
A szexualitás az "öröm" forrása, az egyesüléssel járo "kielégülés" ami már a sejthalmazok megjelenésénél jelen volt és tovább fejlödött.
-
Neked azért van problémád az evolutio megértésével mert nem veszed észre, hogy quantitás átmehet teljesen uj minöségbe. Teljesen uj tulajdonságok jöhetnek létre olyanok amiket elöre nem láthatunk, amiket a rendszert felépitö elemek hoznak részre holott ök maguk egyedül nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.
-
Az elemirészecskék a kapcsolataik révén hoznak részre atomokat amik egészen más világot teremtenek. A molekulák egymáshoz valo kötödése (viszonya és száma) ugyancsak egy uj világot hoz létre, ezek milliardjai már odáig mennek, hogy élönek nevezhetjük öket mert ugy a saját alkotorészeikkel mind a környezetükkel többszörössen visszacsatolt önszabályozo rendszereket tudnak létrehozni.
-
Az ultizáshoz legalább három emberre van szükség, hogy meglehessen rendezni egy labdarugo bajnokságot ahoz legalább 22-re. Ezek aztán további ujabb, soha nem látott organizatiokat, soha nem látott szabályszerüségekkel hoznak létre.
-
Nem mondhatod, hogy az embereket az ulti- vagy a sportegyesület miatt hozta volna létre egy természetfeletti erö. A rovarok nem azért másznak ki a gödörböl, hogy az utolso erejükkel egy utánuk jövö nemzedéket biztositsanak, felálldozzák magukat a közösségért.
-
Ezek fogalmak amiket mi emberek interpretálunk bele utolagosan a látottakba.
-
Drága Ernő, a folyamat első lépéseinek nincs értelme az utolsó lépések nélkül, ezért logikus magyarázat a fejlődésre csak az lehet, hogy a fejlődés nem véletlen!
-
Teljesen félreértelmezed a világot kedves Frank. Az elet egy rekurziv lépésekböl állo folyamat de az elején még nem lehet tudni hova vezet, rengeteg zsákutca van ezt mutatja a sok kihalt élölény. Mi csak az ideiglenes "gyöztesekkel" találkozunk de ebböl nem lehet azt a következtetést levonni, hogy elöre kifontolt szándékkel lettek volan létrehozva.
-
A logika összefüggésekkel foglalkozik, egy dolog ott áll minden relatio nélkül, egy dolog nem lehet se logikus sem nem egy örültség.
-
A második lépés vagy passzol az elsöhöz vagy nem, vagy közönbös. Ha nem passzol akkor az egyed kihal. Az még nem nagy probléma mert a négy variátiobol marad három ami tuléli a változást (eredeti, kedvezö és közönbös) A rekurziv kiegészitést folytathatod tovább most már egyre több variátioval és nem kell csodálkoznod, hogy beláthato idön belül megmarad egy a környezethez jol odaidomult ág.
-
Látod a tiszavirágnál, hogy az ivarérett egyedek többsége fellesz zabálva mielött pározni tudna, mondjuk a 85%-bol madár és haleleség lesz (a nagy "tervezés" nem a tiszavirág oldalán van) de mivel mindegyik többszáz (más fajta többezer) tojást tojik, az elölény ezen tipusa mégsem hall ki.
-
A vérzékeny emberek rizikosan élnek de nem halnak bel, szaporodni is tudnak. A másik extrémum is megfigyelhetö, az emberek 40%-ának thrombozisa van amig nem éri el a tüdöt addig semmi probléma, az evolutio kisérletezhet.
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Frank
-
K. Miller elmagyarázza neked mekkora szemfényvesztés a "nemredukálhato komplexitással valo érvelés".
Nem kell megijedni a döntö részek angolul hangzanak el.
-
[video=youtube;yD29p3EiTcg]http://www.youtube.com/watch?v=yD29p3EiTcg[/video]
 

Csillagözön

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Csillagözön
-
Az a precizitás amiröl te beszélsz nem létezik a tiszavirág életében, mert a párzás idelye, a rovarok száma szemlátomást csak az idöjárástol, környezettöl és az ellenségeitöl függ.
-
Ha lenne egy "gondviselés" ami nekik segit akkor nem ilyen esetlenül viselkednének, nem zabálná öket fel senki ilyen mértékben. :D
-
A videoban egyértelmüen megmondja a szakértö, hogy a "robbanásszerü fellépésnek" evolutios okai vannak, aki ilyen lassan komotosan bujik ki a "ruhájábol" (vedlik még egy utolsot) a szex elött az a faj csak nagy álldozatok utján tud fenntmaradni.

Ernoe!

Nem akarom ragozni a szitakötők nemi életét. Amit írsz, az nem való. Csak a hímek vedlenek, amit "odalent" megvárnak a csajok. Kérdezem, de ne írj rá semmit, mert csak a pongyola jön. A Másik: te is írod, hogy időjárás függő az egész buli. Amikor először írtam ezekről a találkákról, már akkor is kérdeztem, honnan tudják, hogy milyen idő van odafent?

Szóval ki juttatja el a meteorológiai intézet előrejelzését hozzájuk?

A megfejtésre ebből lehet következtetni....
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Kedves Ernő!

Te a lehetetlenről beszélsz. Azt feltételezed, hogy több előnyös változás ugyanazon egyedekben jelenik meg egyszerre és csak ezek örökítik tovább tulajdonságaikat. A szaglás, a látás, a hallás, a belső tulajdonságok.... és például a hosszabb csőr véletlenül tökéletesedik több egyedben, véletlenül azonos időben... Mindez lehetetlen, ha nincs egy belső mozgató erő ami a változásokat irányítja.

A hosszabb csőrű madár alkalmasabb a túlélésre... de több hosszabb csőrű madárnak kell lennie azonos időben, mert ugye a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásnál nincs idő kivárni, mire egy adott egyed génjei több generáció segítségével lassan elterjed az egész populációban... de véletlenül az összes többi tulajdonsága is optimális. Azt feltételezed, hogy a hosszabb csőrű egyed a jobb látás és x tulajdonság mellett véletlenül sem vérzékenyebb, lassabb... és nem rendelkezik semmi más negatív tulajdonsággal. Hiába lenne hoszabb csőrű, ha pl. a szárnyhossza rövidebb és nem tud olyan hatékonyan elmenekülni .... hiába jobb a szeme, ha csőre gyenge... De szerinted a körülményekre válaszoló előnyös mutáns az összes többi tulajdonsággal is előnyösen rendelkezik. Ernő, ez lehetetlen. A nagy számok és az idő közbeiktatásával csak kitolódik a lehetőségek tere, de nem ad logikus választ. Csak magyarázkodás és nem magyarázat. Olyan kérdésekre válaszolsz hárommondatos tömörséggel, amikre a témában jártas kutatók egy élet kutatómunkája után sem. Ez azért elgondolkodtató.
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem akarom ragozni a szitakötők nemi életét. Amit írsz, az nem való. Csak a hímek vedlenek, amit "odalent" megvárnak a csajok. Kérdezem, de ne írj rá semmit, mert csak a pongyola jön.
-
Kedves Csillagözön
-
Per pillanat te hordasz "pongyolát". A téma még mindig a tiszavirág és nem a "szitakötö" vagy te már továbbmentél?
-
Másodszor, én még nem láttam rovart amelyik együtt tudott volna nöni a páncéljával anélkül, hogy néha megvált volna a régitöl.
A tiszavirág-lárva majd 30-szor vedlik nek függetlenül attol, hogy melyik nemhez tartozik.

-
A csajok azért "várják meg" a himeket mert ketten eredményesebben lehet szexelni.
-
(Egyébbként vannak hamis-hártyásszárnyuak akik nem várnak a himekre és szüznemzéssel élöképes lárvákat hoznak a világra. A tiszavirág rokonai)
-
Másik: te is írod, hogy időjárás függő az egész buli. Amikor először írtam ezekről a találkákról, már akkor is kérdeztem, honnan tudják, hogy milyen idő van odafent? Szóval ki juttatja el a meteorológiai intézet előrejelzését hozzájuk?
-
Az aki a buzamagot és egyébb más növényt, a cserebogár lárvákat stb. is informálta, a Nap. Gondolom nem nagy titkot mondok neked azzal, hogy a föld képes felmelegedni napsütés hatására. Ezért mondja a bácsi a filmben, hogy a "folyo napos oldalán" zajlik le az eset. De te csak hiszel a menyei irányitásba.
-
En nem vagyok "bogarász" de eltudom képzelni, hogy ugy amint a zokni lehuzásnál, a vedlésnél is feromonok kerülhetnek a levegöbe amire a rovarok reagálnak. Nem lenne meglepö, a hangyák, darazsak, méhek, legyek kilométereken keresztül megéreznek szagokat. Gondolj csak a hullalégyre.
-
Egy tömbbházba meghallt egy néni, a szomszédok még 2 hét után sem vették észre de a legyek már néhány perc mulva ott voltak a zárt ablak ellenére.
-
Lenne nekem is egy kérdésem hozzád: áruld el nekem, hogy az ivarérett rovarok hány százaléka lesz felfalva mielött a szexuális örömökhöz tudna jutni?
-
Ebböl aztán lelehetne mérni milyen felelöségteljes a "menyei gondviselö"? Attol tartok, hogy a tojásrakástol a párzásig legalább 80-90%-a elpusztul a tiszavirág-rovaroknak. Es akkor még finom voltam. Számoljunk utána.
-
Továbbá, a himek azért halnak meg mert "korcsszülöttek", egy genetikus hiba történik nálluk. Vagy milyen gondviselö az aki egy táplálkozásra alkalmatlan felnöttet csinál?
-
A perfektio jol követhetö a Wikipedia irásábol:
"A kifejlett példányok amikor vedlenek, nem mindig sikeres a vedlés, sokszor emberi beavatkozásra van szükség." Mi a szösz? Kikell segiteni a joistent? :D
-
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
A hosszabb csőrű madár alkalmasabb a túlélésre... de több hosszabb csőrű madárnak kell lennie azonos időben, mert ugye a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásnál nincs idő kivárni, mire egy adott egyed génjei több generáció segítségével lassan elterjed az egész populációban... de véletlenül az összes többi tulajdonsága is optimális.
-
Kedves Frank
-
A környezeti változások nem minden esetben olyan nagyok, hogy a populatiobol az összes egyed életképtelenné váljon az uj szituatioba. Ha ez mégis megtörténne akkor az valoban az egész faj kihalását vonja magával. Ilyet már láttunk a földtörténelemben. Az alkalmazkodási idö tul kevés volt, a változás tul nagy.
-
Többnyire azonban a környezet lasabban változik mind egy alkalmas mutatio (egy "messiás") megjelenne. De ha nem akkor még mindig van az élölénynek egy csomo más lehetöség az irhályuk megmentésére. Például: elszalad az árviz, vulkán elöl, kivándorol a szárazság miatt, áttelel egy meleg barlangba, elmenekül a hideg elöl, vándormadár lesz belölle, vagy valai más modon reagál anélkül, hogy a géneinek amegváltozására várna.
-
Azt feltételezed, hogy a hosszabb csőrű egyed a jobb látás és x tulajdonság mellett véletlenül sem vérzékenyebb, lassabb... és nem rendelkezik semmi más negatív tulajdonsággal. Hiába lenne hoszabb csőrű, ha pl. a szárnyhossza rövidebb és nem tud olyan hatékonyan elmenekülni .... hiába jobb a szeme, ha csőre gyenge... De szerinted a körülményekre válaszoló előnyös mutáns az összes többi tulajdonsággal is előnyösen rendelkezik. Ernő, ez lehetetlen.
-
Itt ügye azt akarod kérdezni, hogy hogyan tesz szert egy egyed a különbözö individuumokban, létrejött (elönyös) mutátiokra? Ez ugy történik, hogy összeházasodnak és az utodok mindkét szülö tulajdonságát öröklik.
-
Te ugy a papitol mind a mamitol örökölhetsz valamit, a gyerekeidbe még belekerülnek a feleséged génei is, és igy tovább. Ahogy látod a genpoolban összegyülik az egyedek álltal összegyüjtött valamenyi genetikus változás.
-
A nagy számok és az idő közbeiktatásával csak kitolódik a lehetőségek tere, de nem ad logikus választ. Csak magyarázkodás és nem magyarázat.
-
Az evolutio trükje abban rejlik, hogy számos elönytelen mutatio (a tiszavirág végre tud repülni de eltünt a szája), számos kemény környezeti hatás (pokok, madarak, halak felzabálják öket) mégsem halnak ki mert szaporák. (nagy számok)
-
A nagy veszteségeket egy exponentiális szaporodási ütem gyorsan kitudja kompenzálni. Nézzd meg a földtörténeti szakaszokat, minden jégkorszaknál, vulkánkitörésnél, kontinensvándorlásnál a biologiai tömeg (ez kiszámithato elég jol) ugrásszerüen lecsökkent. Az elölények majdnem kihaltak, aztán jön az exopnentiális növekedés és ahogy látod ma 7 milliárd ember él a földön.
-
Az idöre szüksége van a generatiováltáshoz, a génpol feltöltödéséhez és más tényezö kialakulásáához. A Föld nagyon kietlenül nézne ki élölények nélkül.
-
Olyan kérdésekre válaszolsz hárommondatos tömörséggel, amikre a témában jártas kutatók egy élet kutatómunkája után sem. Ez azért elgondolkodtató.
-
Az evolutiokutatok a részletekkel foglalkoznak (az nagyon nehéz és sokat kell revidiálni) de az evolutio váza már 150 éve áll és egyre jobban megerösödik a részletek feltárásával.
-
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
symmetrie.jpg
-
Egy ismerösömmel beszélgettem tegnap és ö azt szerette volna tudni, hogy "mit szol" az evolutioselmélet ahoz, hogy az élölények valami modon mindig szimetrikusak? Honnan "tudja" a jobb karja az embernek, hogy már ugyan olyan hosszu mind a bal?
-
Elöszöris a kérdésfeltevést találtam helyesnek: Az "evolutiot nemértök" azt gondolják, hogy az evolutioselmélet majd megmondja nekünk, hogy a fejlödés egyik stádumát milyen ujabbnak kell követnie.
-
Ugy mind ahogy a Newtoni mechanikábol kiolvashatjuk hol lesz a test egy adott erötérben a következö pillanatban.
Az evolutios folyamatok nem ilyen determináltak, és ez az ami sok embernek egy nehézséget okoz.
-
Az evolutioselmélet nem mondja meg mi fog történni az elölénnyel a következö pillanatban, az evolutioselmélet nem egy orákel,
ö csak leirja, prokolt keszit arrol, hogy hogyan zajlott le ez a folyamat a természeti törvényekkel öszhangban.

-
A kreationizmus szeretne látni okvetlen egy célt egy akaratot és ezért mindig az utolso állapotot kikiálltja célnak. "Az univerzum célja az ember létrehozatala és ezt a nagymester döntötte el, stb. A nagymester célja, hogy emberszabásu majmok is legyenek, mert miért ne? A nagymester célja, hogy tetük, maláriát hordo szunyogok, betegséget keltö bakteriumok is legyenek, hogy legyen mivel sakkbatartson bennünket embereket?..."
-
Öszintén megmondva ez is egy válasznak tünik csak éppen ellentmond az összes emberi tapasztalatnak, mert egy szeszélyes földöntuli lényt és flexibilis természeti törvényeket (egyszer igy egyszer ugy) feltételez.
-
De vissza a kérdéshez: "Miért vagyunk szimmetrikusak és honnan tudják a sejtek, hogy miként kell nöniük a testünk egy adott helyén? Az ember kb. 200 kölönbözö sejtböl áll és mind ugyanazon génetikus koddal rendelkezik?
-
 
Oldal tetejére