-Ma beszélgettem valakivel, aki kutatja és könyvet is írt evolúció-teremtés témakörben és említettem neki a mi kis bogaras beszélgetésünket... Üdvözöl, és tolmácsolom a kérdését: A véralvadás hogyan alakult ki apró lépések sorozatával amikor az első kb. 23 szakasznak nincs értelme a 24. nélkül. !!!
Kedves Frank
-
Csokolom a barátodat, és mond meg neki, hogy: a vérben levö vas reagál (a levegöben de a vizben is) az oxigénnel és "megrozsdásodik", és zsupsz kész van a véralvadás.
-
Mélytengeri rákok is felzabálják egymást, néha csak az egyik lábukat harapják le és utána meggyogyul, tehát a véralvadás mechanizmusa ösrégi a meduza-idöszakbol hordjuk magunkba.
-
Vagy gondolj arra, hogy bakteriumok, amik fonál alaku koloniát képeznek és elkezdi öket valamilyen állat eszegetni, már ezek rendelkeznek "lezáro mechanizmusokkal" ami megakadályozza, hogy a so, a tápanyag az oceánba feloldodjon és az egész sejtkolonia belepusztjon.
-
Az életbenmaradás mechanizmusa a legalapvetöbb életfunktiokhoz tartozik aminek a kialakulása valoszinü már a sejtszerü élet elött kifejlödött.
-
A véralvadás kémia és rögtön a keringésirendszer kialakulásánál egy elönyt jelentett, nem akkor adaptálodott, amikor az elödeink már a fákon ülltek.
-
A vér azért a keringési rendszerünk anyaga mert a vérzékenység és a thrombozisra valo hajlam problémáit optimálisan megoldja.
-
A vérzés csillapitás egy egyszerü folyamat, a vérsejtek odaragadnak a sebhelyhez és egymáshoz, ezzel lezárják a sebet. Ez nem különösebben stabil de arra jo, hogy a vér az érben maradjon.
-
A vér és a szétzuzott sejtek "streszfaktort" okoznak, ami ilyen megterhelésnél érthetö, ez meginditja a végérvényes lezárodást "fibrin-szálak" segitségével. Ez nem olyan nagyon kompikált hiszen a vérben mindenüt uszkálnak fehérjedarabok, amiböl a stresz hatására létrejött thrombi nevü enzym polymerizálás utján egy hálot szö. (Köztudott, hogy stress könyen vezet thrombozishoz)
-
-Mit Mutattál meg? A metamorfózis a fejlődés alaptulajdonsága? Igen A legtöbb állat úgy fejlődik, hogy körbeköpködi önmagát véletlenül, a bábban előző szervezetének több mint a fele feloldódik véletlenül, majd ivaréretten szárnyakkal repülnek a nászra.
Amit leirtál az az egyedfejlödésnek egy szakaszokban lezajlo folyamata, más élölényekben ez folyamatosan vagy kevésbé "drámai" modon megy végbe.
-
Te például állandoan vedlesz és megválsz a régi börödtöl, folyamatosan kikakálod a belsö szerveid elhalt sejtjeit ami nem kevésbé csodálatos mindha egy csapásra tennéd.
-
Egy fa (növény) csak egyszer egy évben veszi elö a nemi szerveit rövid idöre, te bármelyik pillanatban hozzányulhatsz de elöször a pubertás korban, több mind 10 évvel a születésed után érkezel meg a metamorphozis azon szakaszához ahol kivirágzik körülötte mind a fejed teteje és "töltve" lesz.
-
A bebázozásnak az az oka, hogy egy folyamatos metamorphozis bizonyos felépitésü állatoknál egyszerüen fizikailag nem lehetséges. Ezeket a változásokat teljes- illetve nem teljes metamorphozis névvel illetjük.
-
-
-Na látod? Ezen van a lényeg, hogy "ahogy neki tetszik" A levéltetvek nemi életével eddig nem sokat foglalkoztam... mindig tanul az ember, de most lőttél egy öngólt..... Na bakker... ez hogy a csudában alakult ki apró változások révén... amit az egyed továbbörökít... ???????
Nem vagyok én pék, hogy igy szolitsál de azért megválaszolom.
-
A nöstény tetveknek nincs okvetlen szükségük egy "kanira" a szaporodáshoz, ök szüzmária modjára képesek akár 100 élö utodot is létrehozni.
-
A mi szélességi körünk területén legalább 800 különbözö fajta levéltetü találhato a legkülönbözöbb szinekben: zöld, sárga, piros és fekete. A "fehér szinü tetvek" azok a vedlés maradványai.
-
Tavasszal csak nöstények jönnek a világra - ez nem "betanult" dolog hanem a klima teszi. Ezek szüznemzéssel szakadatlanul élö nöstényeket produkálnak akik két hét mulva ugyancsak azt teszik.
-
Nyáron szárnyas levéltetük jönnek világra akik a széllel elcipeltetik magukat egy alkalmas helyre, pl. egy almafára. A szárnyak csak anyira jok, hogy elfujassák magukat a széllel, igazi repülésre nem alkalmasakk.
-
Csak összel jönnek létre valamenyi fajnál himnemü levéltetük. Ezek aztán megtermékenyitik a nöstényeket akik egy alkalmas helyen kemény telet átviselö tojásokat tojnak.
-
Valojában mászni sem tudnak ezek a levéltetük, a hangyák cipelik öket a növényekre, hogy ott megfejjék öket. A levéltetük édes folyadékot választanak ki magukbol amit a hangyákat rendszeresen leszopnak rolluk. Tehát ha a hangya a tetvek körül sürög forog ne reménykedjünk benne, hogy megeszi öket, arra csak a katicabogár és a lárvája jo.
-
Jo lenne ha egyszer és mindenkorra megjegyeznéd, hogy a mutátio nem igényel egy megokolást csupán a megmaradás.
Tehát ne tedd magad állandoan nevetségessé azáltal, hogy a mutatio okára kérdezel.
-
-Én úgy hiszem, hogy a "gondolat" nem csak gyógyítani tudja a testet, hanem fejleszteni is...
A környezet kihívásaira nem a véletlen válaszol, hanem egyedek tömege... és irányítottan, belülről irányítva fejlődünk.... na de ezt én gondolom.....
Öszintén mondva semmit sem értek abbol amit mondasz. Miféle gondolatrol beszélsz?
-
A nö belenéz a tükörbe és elmegy egy sebészhez, megnöveszti a melleit egy szilikon zacskoval, leszivatja a háját a dereka körül, dagatra spriccelteti az ajkait, leborotválja a szört a lábárol, kiszinezi a pofiját puderral, csipesszel eltávolitja a szemöldökét, felragaszt két mü szempillát, belebujik egy tüsarku cipöbe, hogy magasabb legyen, a parokát már rég feltette a fejére mielött a körmeit meghosszabitotta volna, ráharap a mü fogsorra, most jön a szemüveg hogy lásson is valamit, megigazitja a lába között az intim piercinget, felemeli a karját és a hona alá locskol néhány csepp moschust, hogy ugy illatozzon mind a bölény.... igy befolyásoljuk a napjainkban a "Survival of the Fittest“, nem csoda, hogy azt képzeled a cserebogár feltett szándéka, hogy cserebogár legyen.
-