-Természetesen (ismét) örömmel kisegítelek a tudatlanságodból kedves ernoe, mert tudod a sejtek nem örök életűek és bizony elhalnak, elbomlanak. Hozzávetőleg 7-10 éves ciklusokban a testünk összes sejtje lecserélődik, így lehetséges hogy egy élet alatt, hozzávetőleg ugyan azon tömeg mellett 10'000 trillió sejtosztódás megy végbe.
-
Köszönöm hogy a kérdést megkerülve ismét valami 10 éves, általános iskolás mentális szintjén mozgó ellenvetést hoztál fel. Remélem válaszommal hozzájárulhattam testi lelki fejlődésedhez és/vagy fel/leépülésedhez ahogy éppen azt szeretnéd.
Kedves Aeren
-
Pontosan erröl van szo, 7-10 év kell amig az összes sejt kicserélödik, tehát egy ujabb generatio létrejön.
Egy ujszölött nem lehet a megtermékenyitett petesejt 100. generatioja.
-
-Az anyagból nem magyarázható az emberi személyiség. Bocs. Éppen olyan dolog ez mint az az elmés ötleted hogy az élettelen anyag élő struktúrákba szervezi önmagát csak úgy spontán.
Az anyag strukturákat hoz létre amik addig soha nem látott tulajdonságokkal rendelkeznek. (minden féle bácsi nélkül)
Soha nem látott mert amig a struktura nem létezett addig a tulajdonsága sem volt.
-
Vegyünk két különbözö atomot amik a környezetük hatására (teljesen véletlen thermikus hatás következtében, Brown-mozgás) egymás közelébe kerül, az egyik elekromos tere jobban vonza a mellette levö atom elektronját mind a másik atommag akkor egy polár-kötés jön létre.
-
Rövidre fogva, két szobahömérsékleten gázállapotu anyagbol (hidrogén, oxygén) viz lesz.
A viz olyan tulajdonsággal rendelkezik amivel a két gáz nem rendelkezett.
-
A viz csepfolyos, tengereket, oceánokat, esöt, havat, jeget, folyokat, vizeséseket képes létrehozni ami ugyancsak más tulajdonsággal rendelkezik mind egy pohár viz. Képes szilárd állapotba átmenni ha a környezete kevés energiával rendelkezik (hideg van). Attol függöen, hogy milyen tempoban hül le, képes különbözö formákat felvenni. Komplikált mind egy hopehely, rendezett mínd egy jégkristály, cseppet tud alkotni ami egy zárt territorium mind egy élö sejt, a viz képes egy kapillárisban felkapaszkodni, feltétele a növényeknek, a mamutfának, a hidrogén-hid a legkülönbözöbb anyagokat képes "összeragasztani", csodálatos anyagi kapcsolatokat produkálni amik nélküle elképzelhetetlenek lennének.....
-
Orákig lehetne sorolni, mi minden uj dolog, uj tulajdonság köszönhetö ennek a két atomnak a "barátsága" folytán, amivel a részek egyenként nem rendelkeznek.
-
Most vegyél egy szén atomot ami sokkal több elektronnal rendelkezik, az ABC levestészta L betüjénél több szimetriát mutat, a szénhidrogén kötések kémiai és strukturális elrendezödésének a száma szinte a végtelenre növekszik. Vegyél egy nagyitot és nézzd meg a börödet. Nyitott láncok, és zárt gyürük sokasága jöhet létre. Elég ha a különbbség egy ici pici, a környezetükkel valo hatás, a fizikai kémiai tulajdonság orjási mértében variál. Ehez nem kell emberi közbeavatkozás.
-
Amit még okvetlen figyelembe kell vennünk, hogy az egyszerü összetevökböl állo de mégis ezerarcu viz a tulajdonságait a környezetével valo kölcsönhatás utján kapja.
Ha a környezete nem ad neki energiát akkor szilárd, ha sokat ad akkor pára... ha mozgásba hozza öt a szél tengerpartokat mos.....
-
-Ha nem vagy tisztában a sugárzás jellemzőivel akkor csapj fel egy általános iskolás könyvet kedves ernoe. Nincsen olyan hogy "fény" csak elektromágneses hullámok.
-Az hogy ezt egy olyan embernek kell elmagyarázni aki állítólag kutatásokkal foglalkozik, már enyhén szólva is röhejes. Mi lesz a következő ernoe. Azt mondod hogy a hangok azok nem légrezgésekből állnak hanem egy mágikus fogalomból ami nem társul semmilyen fizikai jelenséghez és csak úgy referálunk rá hogy "hang"?
Nem vagyok az anyanyelvünk nagy mestere de nem hiszem, hogy az optikábol elüzték volna a nyelvészek a fény fogalmát. Csak nem kezdünk el azon vitatkozni, hogy egy és ugyanazon dolgot hányféle képen lehet megnevezni. Mondhattam volna fény helyett photont vagy egy még nagyobb kategoriát, bozont is.
-
Miért fitogtatod, hogy a legelemibb összefüggéseket nem érted meg? Kérlek maradjunk tárgyilagosak, nem akarom a stilusodat átvenni.
-
Természetes, hogy a fogalmaink, söt a gondolkodásunk biologiai, de azért továbbra is fényképezögépröl, fénytörésröl, fényvisszaverödésröl beszélünk. Hol a probléma?
-
-Magyarán a génjeid hoztak létre MINDENT amivel a fényt képes vagy felfogni, interpretálni, értelmezni. Abba már bele se menjünk hogy te magad is a génjeid folyománya vagy.
Kedves Aeren, te tul sokat tulajdonitasz a géneinknek és még arra sem vagy hajlando megmondani melyik génre gondolsz, rendelkezünk egy csomoval.
-
A gének résztvesznek a sejtek felépitésében de még többezer más dolog van aminek a hiánya nélkül nem jöhetne létre egy sejt, nemhogy a szem.
-
A látás müködésében pedig egyáltalán nem játszanak aktiv szerepet a gének. (Hacsak nem a szemed szinére célzol)
-
A fény szétbontja a rhosopsint, ami egy biokémiai folyamat. Ez receptor-potentiált hoz létre, amik impulzusokat gerjesztenek az utánakapcsolt neuronokban, ez hozza létre a látás érzetét a vizuális cortexben.
-
Nyugodjek bekeben...
