Kedves Frank
-
Most a 3.746. hozzászolásnál vagyunk. Ha visszamégy kb. 500 lépést ugy a #3294 - #3296 hozzászoláshoz ott kezdtünk el (az ördög tudja hanyadszor) arrol beszélni, hogy miért nem büzlik a madárkaki, amivel a dolog hogy ugy mondjam magát magyarázza.
-
A tollakat a kéntartalmu, mérgezö aminosavaknak a rövid uton valo kiválásztása eredményezte. (Nem a hosszu emésztöszerveken keresztül.)
-
Ha ott nem találsz felelet a kérdésre akkor nekirugaszkodom mégegyszer.
Bélgázok, a bélbe jutott táplálék szénhidrát- és cellulózetartalmának erjedése, valamint fehérjéjének bomlása folytán keletkezett gázok. A B.-at szénsav, nitrogén, kénhidrogén és metán alkotja.
Kén-hidrogén: A kéntartalmú szénvegyületek (fehérjék) rothadásakor képződik, így tehát pöcegödörben, záptojásban, stb. A keletkezés pillanatában hidrogén és kén egymással elég könnyen egyesülnek.
Kedves Ernő,
Megtettem amit kértél, és rengeteget tanultam. Rájöttem, hogy az irodában dolgozó férfiaknak miért kell többet borotválkozniuk. Az elmélet amit közreadtál, mindent megvilágosított a számomra. Az irodában dolgozó férfiak, a munkaidő alatt nem mernek szellenteni, ki kell, hogy izzadják. Természetesen ennek egyenes következménye, hogy gyorsabban nő a szörzet és gyakrabban kell forgatni a borotvát. A hölgyeket pedig, még jobban sujtja a biológi és az illem, ezért epilálnak. kissMost már értem, hogy a BullDog miért rövidszőrű. Ernő, meg akarsz ölni? :``:
A kénvegyületek mérgezöek, ezt megtanultuk az evolutios folyamatokon keresztül, ezért undorito a számunkra a záptojás. A madarak ugy szabadulnak meg ezektöl a mérgezö vegyületektöl, hogy "kiizzadják" az aminosavakat.
A halakban ez még "pikkejekként" jelent meg, két másik "funktios-változás" következtében pedig szép szines tollak lettek a kiizzadt méregböl.
Értem én az evolúciót:
Röviden a madarak nem a kakival szabadulnak meg a mérgezö aminosavaktol hanem kiizzadják öket amiböl szines tollak lesznek. Mivel a nöstények tojást tolynak és ehez aminosavakra van szükség (záptojás büdös) ezért a nöstények tollazata kevésbé "szép". (A nöstény fácán vagy kacsa egyszerü tollazatu, mig a tojást nem tolyo him madár az összes "energiáját a tollakba fektetheti." )
Ez a kis fekete, ez az illedelmesebb.
A keratin amiböl a madártoll (emlösállatok haja, körm és karma, a patko, szarv, sündiszno tüskéje, a páncélos állatok páncélja, a bálnák szakála, halak és hüllök pikeje...) áll ezekböl a ként tartalmazo aminosavakbol épül fel. Hogy ugy mondjam a kaka büzléséhez "nem marad elég" kéntartalmu aminosav cystein és methionin.
Kedves Ernő, szeretném megtudni, hogy egy hüllőből miért lett madár, ha a pikkely és a toll ugyanúgy képződik?
Ha a tudósok az izzadó hüllőkről tartanak előadásokat, szerintem a darwini elméletnek itt a végórája.