Szép festmények, műalkotások
- Téma inditó hajlando
- Kezdés dátuma
- Státusza
Berény Róbert, Gordonkázó nő/Csellózó nő
Berény Róbert, Gordonkázó nő
Berény Róbert /1887-1953/ két olajképet is festett vászonra ebben a témában.
A Csellózó nőt /135x102 cm/ 1928-ban - a Magyar Nemzeti Galéria tul., míg
a lenti Csellózó nő-II. /152x102 cm/ 1937-es és magántulajdonban van.
A gordonkázó hölgyet egyébként Breuer Etának hívják, és Berény felesége volt. Gordonkaművésznek készült, de azt követően, hogy hozzáment Berényhez lényegében felhagyott a muzsikálással. Berény számos képén megörökítette - például ezen is:
Berény Róbert, Gordonkázó nő
Berény Róbert /1887-1953/ két olajképet is festett vászonra ebben a témában.
A Csellózó nőt /135x102 cm/ 1928-ban - a Magyar Nemzeti Galéria tul., míg
a lenti Csellózó nő-II. /152x102 cm/ 1937-es és magántulajdonban van.
A gordonkázó hölgyet egyébként Breuer Etának hívják, és Berény felesége volt. Gordonkaművésznek készült, de azt követően, hogy hozzáment Berényhez lényegében felhagyott a muzsikálással. Berény számos képén megörökítette - például ezen is:
Kádár Béla: Fúvósok
Kádár Béla: Fúvósok
Kádár Béla (1877-1956) Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, kétnyelvű (német és magyar) környezetben nőtt fel. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát. Húszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagy városaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz.
A II. világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett. 1949 után a művészeti közéletből kirekesztve, magányban halt meg.
Kádár Béla: Fúvósok
Kádár Béla (1877-1956) Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, kétnyelvű (német és magyar) környezetben nőtt fel. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát. Húszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagy városaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz.
A II. világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett. 1949 után a művészeti közéletből kirekesztve, magányban halt meg.
Rippl-Rónai József: Körtvélyesi kastély (1907)
Rippl-Rónai József: Körtvélyesi kastély (1907)
„A színharsogást nyilván mai kedélyállapotom követeli tőlem. Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban, s kertemben. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya, s a piros szimpla muskátli mellett a tiszte-fehér színű virágokat, de még jobban a chrómsárga cíniákat. Ennél a sárgánál melegebb,hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön,falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világos sárgát szeretem a legjobban. Az egyik oldalán csupa ablak műhelyem falai ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután természetesen odakerül a képeimre…” Rippl Rónai József-Emlékeim
Rippl-Rónai József: Körtvélyesi kastély (1907)
„A színharsogást nyilván mai kedélyállapotom követeli tőlem. Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban, s kertemben. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya, s a piros szimpla muskátli mellett a tiszte-fehér színű virágokat, de még jobban a chrómsárga cíniákat. Ennél a sárgánál melegebb,hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön,falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világos sárgát szeretem a legjobban. Az egyik oldalán csupa ablak műhelyem falai ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután természetesen odakerül a képeimre…” Rippl Rónai József-Emlékeim
Feszty Masa
Mikulás falun
Feszty Masa
Budapest, 1895 - 1979, Domaháza
<TABLE border=0 cellSpacing=5 cellPadding=5 width="100%"><TBODY><TR><TD class=null><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left><TBODY><TR><TD class=kepek><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD align=middle>
</TD></TR><TR><TD><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>
Festő. Művészeti tanulmányait szülei, Feszty Árpád és Jókai Róza irányításával kezdte, majd Budapesten és Münchenben tanult. Mesterei: Szablya-Frischauf Ferenc, Hoffmann. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát. 1916-tól Budapesten működött. Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában. 1924-től szerepelt kiállításokon. 1945-től főként vallási témájú képeket festett, melyek ma is számos katolikus templomban megtalálhatók. 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett csoportos tárlatokon, de műveit egyéni kiállításon nem mutathatta be. 1998-ban emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból az esztergomi Keresztény Múzeumban. Művei megtalálhatók legjelentősebb nemzeti gyűjteményeinkben és számos egyházi intézményben.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
)
Mikulás falun
Feszty Masa
Budapest, 1895 - 1979, Domaháza
<TABLE border=0 cellSpacing=5 cellPadding=5 width="100%"><TBODY><TR><TD class=null><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left><TBODY><TR><TD class=kepek><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY><TR><TD align=middle>
)
</TD></TR><TR><TD><TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>
Festő. Művészeti tanulmányait szülei, Feszty Árpád és Jókai Róza irányításával kezdte, majd Budapesten és Münchenben tanult. Mesterei: Szablya-Frischauf Ferenc, Hoffmann. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát. 1916-tól Budapesten működött. Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában. 1924-től szerepelt kiállításokon. 1945-től főként vallási témájú képeket festett, melyek ma is számos katolikus templomban megtalálhatók. 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett csoportos tárlatokon, de műveit egyéni kiállításon nem mutathatta be. 1998-ban emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból az esztergomi Keresztény Múzeumban. Művei megtalálhatók legjelentősebb nemzeti gyűjteményeinkben és számos egyházi intézményben.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Mucha Sziget védelme Zrínyi
A szecesszió festőjétől Alfons Muchatától a Szláv eposz
http://www.pricejb.pwp.blueyonder.co.uk/slav-epic/Gallery.htm
Alfons Mucha szláv eposz képsorozatában van ez a kép mely a Szigeti veszedelemnek állít emléket.
A képet 1914-ben festette.
A szecesszió festőjétől Alfons Muchatától a Szláv eposz
http://www.pricejb.pwp.blueyonder.co.uk/slav-epic/Gallery.htm
Alfons Mucha szláv eposz képsorozatában van ez a kép mely a Szigeti veszedelemnek állít emléket.
A képet 1914-ben festette.
- Státusza
Hasonló témák
