Szép festmények, műalkotások
- Téma inditó hajlando
- Kezdés dátuma
- Státusza
Claude Monet. Houses at Argenteuil. 1891
Claude Monet: Le bain
Tisztelgés a Nőnap alkalmából
<object width="420" height="315"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/nUDIoN-_Hxs?version=3&hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/nUDIoN-_Hxs?version=3&hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" width="420" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>
Szép összeállítás 500 év képzőműveszeti alkotásaiból a Nónap alkalmából
<object width="420" height="315"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/nUDIoN-_Hxs?version=3&hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/nUDIoN-_Hxs?version=3&hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" width="420" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>
Szép összeállítás 500 év képzőműveszeti alkotásaiból a Nónap alkalmából
Jan Statman - Womans Day
A native of New York City, Statman is a graduate of Hunter College of the City of New York where she studied with such Twentieth Century American masters as Robert Motherwell, William Baziotes and Richard Lippold as well as with her father, Saul Berliner. She is listed in Who's Who in American Art, Who’s Who’s Who of American Women, Who’s Who in the Arts, Who’s Who in America, Dictionary of International Biography, and numerous other biographical references.
Womans Day
</SPAN>
A native of New York City, Statman is a graduate of Hunter College of the City of New York where she studied with such Twentieth Century American masters as Robert Motherwell, William Baziotes and Richard Lippold as well as with her father, Saul Berliner. She is listed in Who's Who in American Art, Who’s Who’s Who of American Women, Who’s Who in the Arts, Who’s Who in America, Dictionary of International Biography, and numerous other biographical references.
Womans Day
Arcimboldo, Giuseppe - Spring
Arcimboldo, Giuseppe - Spring, 1563, oil on wood, Real Academia de Bellas Artes de San Fernando, Madrid<O
</O
A manierizmus (az olasz maniera 'modor') a reneszánsz kései szakaszával egyidõs, abból önállósult stílusirányzat; Európában a 16. sz. közepétõl a 17. sz. elsõ harmadáig érvényesült. Legfeltûnõbb stílusjegye a reneszánsz klasszikus nyugalmának, harmóniájának a megbomlása. A barokkhoz közelíti az, hogy a kompozíciók mozgalmassá, keresetté, sokszor rafináltan bonyolulttá lettek. A nagy méretek, a látványszerûség, a reprezentatív pompa kezdett eluralkodni, másfelõl a kihívóan vakmerõnek, a túlhajtottnak a kultusza divatozott. A barokktól viszont elkülönítette sajátos világszemlélete.
A manierizmus - hasonlóan a "reneszánsz második korszakának" eszményeihez - mindenütt a mesterségbeli tudást, a formai virtuozitást helyezte elõtérbe, kialakultak a mûvészeti akadémiák, s ezekben fõként a nagy reneszánsz mesterek technikájának elméletét és gyakorlatát tanították. A reneszánsz individualizmus eredményeként megnõtt a mûvészek önérzete - ám ez esetenként kétségbeesésbe, vallásos buzgalomba fordulhatott át. Az új, a meglepõ, a különös hajszolása, a rejtett értelmek képszerû ábrázolása (emblematika) a manierizmus jellemzõ jegyei. Az erotika elöntötte a mûvészeteket, mindig kihívó, izgató, keresett megjelenítésben. A groteszk mozzanatok, helyzetek, események sûrû ábrázolása szintén jellemzõ e stílusra.
Giuseppe Arcimboldo (1530-1593)
Arcimboldo, Giuseppe - Spring, 1563, oil on wood, Real Academia de Bellas Artes de San Fernando, Madrid<O
</O
B
bezuhov
Vendég
Ellopták Csontváry Szerelmesek találkozása című festményét
Ellopták a legdrágább magyar festményt - számolt be az MTI péntek este az eseményről.
Csontváry Szerelmesek találkozását egy magántulajdonostól lopták el
március 15-én. 2006 decemberében vette 230 millióért.
Csontváry, Színyei Merse és Mednyánszky festményeit lopták el egy magángyűjtőtől március 15-én.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listája szerint Csontváry 2006. decemberében 230 millió forintért elkelt
Szerelmesek találkozásán kívül a Vadregényes táj, a Csavargó és a Holdsütés is eltűnt,
ezek több tízmillió forintot érnek. Az utóbbi három kép szerepelt katalógusokban és kiállításokon is, jól dokumentáltak.
Csontváry 1902 körül készült képet soha nem állították ki, soha nem árverezték
és reprodukálva is csak egy részlete volt, fekete-fehér felvételen, Lehel Ferenc 1931-ben megjelent
Csontváry-monográfiájában. Elárverezése előtt a Csontváry-kutatás nem tudott a kép hollétéről,
bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Egy olyan családtól került árverésre,
amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset.
(forrás: artportal.hu)
(arra kérek bárki erre tévedőt tegye má' ki a képet is, engem e technikai bonyolultság meghalad. kösz, bezuhov)
Ellopták a legdrágább magyar festményt - számolt be az MTI péntek este az eseményről.
március 15-én. 2006 decemberében vette 230 millióért.
Csontváry, Színyei Merse és Mednyánszky festményeit lopták el egy magángyűjtőtől március 15-én.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listája szerint Csontváry 2006. decemberében 230 millió forintért elkelt
Szerelmesek találkozásán kívül a Vadregényes táj, a Csavargó és a Holdsütés is eltűnt,
ezek több tízmillió forintot érnek. Az utóbbi három kép szerepelt katalógusokban és kiállításokon is, jól dokumentáltak.
Csontváry 1902 körül készült képet soha nem állították ki, soha nem árverezték
és reprodukálva is csak egy részlete volt, fekete-fehér felvételen, Lehel Ferenc 1931-ben megjelent
Csontváry-monográfiájában. Elárverezése előtt a Csontváry-kutatás nem tudott a kép hollétéről,
bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Egy olyan családtól került árverésre,
amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset.
(forrás: artportal.hu)
(arra kérek bárki erre tévedőt tegye má' ki a képet is, engem e technikai bonyolultság meghalad. kösz, bezuhov)
Csontváry kép
Az ellopott kép
Szerelmesek találkozása vagy más néven Randevú (1902)
Ellopták Csontváry Szerelmesek találkozása című festményét
Ellopták a legdrágább magyar festményt - számolt be az MTI péntek este az eseményről.
Csontváry Szerelmesek találkozását egy magántulajdonostól lopták el
március 15-én. 2006 decemberében vette 230 millióért.
Csontváry, Színyei Merse és Mednyánszky festményeit lopták el egy magángyűjtőtől március 15-én.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listája szerint Csontváry 2006. decemberében 230 millió forintért elkelt
Szerelmesek találkozásán kívül a Vadregényes táj, a Csavargó és a Holdsütés is eltűnt,
ezek több tízmillió forintot érnek. Az utóbbi három kép szerepelt katalógusokban és kiállításokon is, jól dokumentáltak.
Csontváry 1902 körül készült képet soha nem állították ki, soha nem árverezték
és reprodukálva is csak egy részlete volt, fekete-fehér felvételen, Lehel Ferenc 1931-ben megjelent
Csontváry-monográfiájában. Elárverezése előtt a Csontváry-kutatás nem tudott a kép hollétéről,
bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Egy olyan családtól került árverésre,
amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset.
(forrás: artportal.hu)
(arra kérek bárki erre tévedőt tegye má' ki a képet is, engem e technikai bonyolultság meghalad. kösz, bezuhov)
Az ellopott kép
Szerelmesek találkozása vagy más néven Randevú (1902)
Csatolások
-
csontvary-szerelmesek-talalkozasa.jpg
- Státusza
Hasonló témák
