Kedves Óvodapedagógusok!
A feladat óvodában nem két óra tervezése, hanem két foglalkozás/tevékenység terv.
Tevékenység lehet: mindennapi mozgás, játék, udvari tevékenység (télen akár madáretetés).
Az egyik legtartalmasabb, általam látott minősítésen a pedagógus a mintázás foglalkozáson túl játék tevékenységeket tervezett: egy témáról, egy időben, több helyszínen, többféle szabad játék, amelyekhez eszközöket, kiegészítőket biztosított, további ötleteket tervezett.
Ne feledjük a legkorszerűbb mindennapi mozgás javaslatot sem: az udvaron kezdeményezzük, mielőtt bejövünk ebédelni. (Étvágyuk is jobb lesz, aludni is jobban tudnak.)
Használjátok ki az óvoda csodálatos lehetőségeit a minősítéseknél, tanfelügyeleteknél is! És javaslom, hogy terjesszük ezt a szemléletet a kollégák közt, mindenki hasznára válik
[/QUOTE]
Kedves fecsike!
Az elsődleges feladatunk, hogy a gyermek jól érezze magát, és nagyon bízom benne, hogy azt mindenki tudja, ahogy Te is írtad az óvodában nem két órát tervezünk egy napra! Mi egyfolytában tevékenykedünk: játszunk, mesélünk, rajzolunk, éneklünk, mozgunk...., nem percre lebontva tervezzük meg, mint ahogy az útmutatók ezt elvárják tőlünk, de ebbe most nem kívánok belemenni.
Sok mindenben egyetértek veled, de...
A szabad játék lényege, hogy nem az óvodapedagógus tervezi meg és irányítja, hanem a gyerek!. Az általad felsorolt "többféle szabad játék": egy téma kooperatív tanulási módszerrel történő megvalósítása, feldolgozása volt, egy irányított tapasztalat szerzés (foglalkozás, játékba ágyazott tanulás), ami nem = a szabad-játékkal!
Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, a SZABAD játék, egy jól motivált gyermek pedig ott lesz az óvó néni kezdeményezése által irányított tevékenységen, mert szereti, mert érdekli... Egy ilyen tevékenység 10, de akár 20-30 perc is lehet. Ugyanabban a csoportban egy dupla tanfelügyelet esetén ezt meg kell szorozni 4-gyel. Természetesen a gyermeknek nem kötelező részt venni, de az idősebbek közül sokan ott lesznek, mert mind a két óvó nénit szeretik,....És akkor mikor játszik szabadon, amikor a saját ötleteit valósíthatja meg, problémáit dolgozza fel, élményeit éli újra, feszültségét vezeti le, próbálgatja saját egyéniségét...
És igen szükség van a friss levegőre, a felhőtlen SZABAD udvari játékra, mozgásra. Az óvó néninek az a feladata, hogy ezt a szabad játékot támogassa, biztosítsa a feltételeit, de ne irányítsa. Az általa betervezett témákat, projekteket, irányított tapasztalatszerzéseket pedig, ha lehet kötetlen szervezeti keretek között, korszerű és változatos tanulási módszerekkel valósítsa meg. Szerintem nap, mint nap arra törekszünk, hogy kihasználjuk az óvoda csodálatos gyermeki személyiségét fejlesztő lehetőségeit és minden nap új csodákkal ismertessük meg a csemetéinket.
A feladat óvodában nem két óra tervezése, hanem két foglalkozás/tevékenység terv.
Tevékenység lehet: mindennapi mozgás, játék, udvari tevékenység (télen akár madáretetés).
Az egyik legtartalmasabb, általam látott minősítésen a pedagógus a mintázás foglalkozáson túl játék tevékenységeket tervezett: egy témáról, egy időben, több helyszínen, többféle szabad játék, amelyekhez eszközöket, kiegészítőket biztosított, további ötleteket tervezett.
Ne feledjük a legkorszerűbb mindennapi mozgás javaslatot sem: az udvaron kezdeményezzük, mielőtt bejövünk ebédelni. (Étvágyuk is jobb lesz, aludni is jobban tudnak.)
Használjátok ki az óvoda csodálatos lehetőségeit a minősítéseknél, tanfelügyeleteknél is! És javaslom, hogy terjesszük ezt a szemléletet a kollégák közt, mindenki hasznára válik
Kedves fecsike!
Az elsődleges feladatunk, hogy a gyermek jól érezze magát, és nagyon bízom benne, hogy azt mindenki tudja, ahogy Te is írtad az óvodában nem két órát tervezünk egy napra! Mi egyfolytában tevékenykedünk: játszunk, mesélünk, rajzolunk, éneklünk, mozgunk...., nem percre lebontva tervezzük meg, mint ahogy az útmutatók ezt elvárják tőlünk, de ebbe most nem kívánok belemenni.
Sok mindenben egyetértek veled, de...
A szabad játék lényege, hogy nem az óvodapedagógus tervezi meg és irányítja, hanem a gyerek!. Az általad felsorolt "többféle szabad játék": egy téma kooperatív tanulási módszerrel történő megvalósítása, feldolgozása volt, egy irányított tapasztalat szerzés (foglalkozás, játékba ágyazott tanulás), ami nem = a szabad-játékkal!
Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, a SZABAD játék, egy jól motivált gyermek pedig ott lesz az óvó néni kezdeményezése által irányított tevékenységen, mert szereti, mert érdekli... Egy ilyen tevékenység 10, de akár 20-30 perc is lehet. Ugyanabban a csoportban egy dupla tanfelügyelet esetén ezt meg kell szorozni 4-gyel. Természetesen a gyermeknek nem kötelező részt venni, de az idősebbek közül sokan ott lesznek, mert mind a két óvó nénit szeretik,....És akkor mikor játszik szabadon, amikor a saját ötleteit valósíthatja meg, problémáit dolgozza fel, élményeit éli újra, feszültségét vezeti le, próbálgatja saját egyéniségét...
És igen szükség van a friss levegőre, a felhőtlen SZABAD udvari játékra, mozgásra. Az óvó néninek az a feladata, hogy ezt a szabad játékot támogassa, biztosítsa a feltételeit, de ne irányítsa. Az általa betervezett témákat, projekteket, irányított tapasztalatszerzéseket pedig, ha lehet kötetlen szervezeti keretek között, korszerű és változatos tanulási módszerekkel valósítsa meg. Szerintem nap, mint nap arra törekszünk, hogy kihasználjuk az óvoda csodálatos gyermeki személyiségét fejlesztő lehetőségeit és minden nap új csodákkal ismertessük meg a csemetéinket.
