Minden kedves érdeklődőnek a hajdúszoboszlói konferencia anyagából.
6.10. Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel.
Ez elég érdekes megfogalmazásra sikeredett. Nem is értem, mit akar jelenteni. Különösen a gyermekekkel, tanulókkal rész. De a többi sem világos. Elmagyarázom a szülőknek (Hol, mikor - szaktanári-szülői értekezletet hívok össze? Az összes többi szaktanár is így tesz? Melyik szülő jön el annyiszor, ahány tanára van a gyermekének? Szülői értekezlet keretében sem jó, mert az az osztályfőnök és a szülő ügye.), mi van a PP-ban, ezt én hogyan alkalmazom, illetve melyik tananyagrészhez melyiket, tehát továbbképzést tartok nekik a mérés-értékelésről. Ez még hagyján, de a gyereknek is.
Amúgy nálunk év elején van ún. összevont szülői értekezlet az 5. évfolyamon, ahol az első fél órában minden tanár bemutatkozik, aki tanít az évfolyamon, elmondja, mik az elvárásai, erre-arra felhívja a figyelmet a tantárgy tanulásával kapcsolatban. Ha akarom, akkor ez akár jó is. Majd a következő tanfelügyeletemnél ezt válaszolom az interjúnál. Főként, ha ott is átpofozzák az indikátorok számát, hiszen ott sokkal több indikátor megfordult, mint a minősítésen. Ezt a tényt azóta is érdekesnek találom. Ráadásul a legnagyobb szaporulat az 1. kompetenciánál volt, ahol most nagy csökkenés van. És úgy volt nagy az indikátorszám, hogy nem szakos volt feltétlenül a tanfelügyelő, tehát az illető szaktárgy új eredményeiről, stb. honnan lett volna tudomása, s természetesen nem is kellett volna lennie.
Azt hiszem, most nem olvasom tovább, mert ha egy indikátorról ennyit tudtam írni, mennyit írnék a többi felrakott anyaggal kapcsolatosan.
Amit persze köszönünk Somi62-nek. Ugyanis az előbbi mondatom nem a felrakás vagy az anyag ellen volt, hanem az öniróniám lépett működésbe.
