"...Köztudott, hogy a kora avar kori hosszú fülű; kengyelek és a lándzsacsúcsok egy csoportja rozsda nélkül kerül eő a földből; eredeti felületük tökéletesen maradt meg...." régészeti kérdések!
Sikerült a kérdéses csornai KORONA rejtélyét közelebb hozni
Csorna (Győr-Sopron megye) A Téglagyár agyaggödrében, a város közvetlen délnyugati határában 1887-ben találták észak–déli tájolású, 180 cm mély sírban, női csontváz koponyáján a Magyarországon eddig egyetlen hiteles hun diadémot. Rekonstruált hosszúsága 28,9 cm, szélessége 3,6–4,2 cm. Eredetileg bronz alátétre hajtották rá a vékony aranylemezt, amelyet négy sorban 120 gránátlappal, középen karneollal, szélei felé 24 borostyánkővel kitöltött rekeszek díszítettek (a kiesett köveket zöld, illetve színtelen üveggel pótolták). Széleit és a három mezőt elválasztó sávokat préselt hullámvonal élénkíti. A diadémos sír nem volt magányos temetkezés, 1961-ben egymástól 5-8 méterre fekvő sírok néhány melléklete (korsók, bögrék, tál, csontfésű, kis fibula, lándzsacsúcs, harcikés) került a téglagyárból a győri múzeumba.
A rátaláló amatőr régész, premontrei kanonok, Lackner Ambró figyelt fel egyediségére, és szinte hiánytalanul szedte öszsze az aranylemezeket és az ékköveket. Hazánkban egyetlen hasonló lelet van; az budapesti, és érdekessége, hogy férfisírból származik, darabokra törve találták meg.
Itt figyelték meg először in situ, női sírban a koponyán, viseleti módját azóta több lelet igazolta (Šipovo, Gherăseni [Románia] torzított koponyávalAz ékszer Magyarországon is jelentős, korabeli temető női sírjából került elő.
A fejet díszítő ékszer hatalmi jelkép volt, feltételezhető, hogy egy hun hatalmi
központban, az orduban élő vezető egyik feleségének ékszeréről van szó.
Roncsolt állapotban került elő, a feltárási technikának köszönhetően viszont sikerült restauráltatni.