Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.

A nagy,sötét szemek utalhatnak a lírai énre illetve Adyra is

Mert ugye mindannyian tisztában vagyunk Ady kinézetével Gondolom én...

Szóljatok, ha nagyot bakizok. Nem veszem sértésnek ám

Örökös itt a lélekjárás,
A kripta-illat és a köd,
Árnyak suhognak a sötétben
S elátkozott had nyöszörög.

A lélekjárást értelmezhetjük egy kedvelt kis szólással: már csak hálni jár bele a lélek. Vagyis a lírai én üresnek,magányosnak érzi magát mint aki el van átkozva.

(Csak néha, titkos éji órán
Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.)
A fehér asszony jár a várban
S az ablakokon kinevet

Khm...gondolom az első két sort nem kell értelmeznem Természetesen Ady életének nagy szerelméről/nek, Lédáról szól/Lédának szól.

A lírai ént már csak a nő emléke járja át,kísérti őt aki nem mellesleg kárörvendően kikacagja őt.

De egy kísértethez képest a nő nagyon is élénk.Szerintem ez egy érdekes ellentét.

idéztem: Ady Endre- A vár fehér asszonya

Nehogy plagizáljak véletlen,nincs kedvem belekavarodni a jogok hálójába.

Ennyire unalmas volt ez a kis bevezető?

nem az

vagy mégis

bocsi

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Több mint ezer verset írt, rövid élete alatt

Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. – Pest, 1849. márc. 21.) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered.[

Édesanyja, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. – Pest, 1849. máj. 17.) férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át.[3] Petrovics István és Hrúz Mária valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, ám 1818. szeptember 15-én Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette őket, nejével mindketten az evangélikus vallást gyakorolták. Petrovics ekkor szabadszállási székbérlő volt, majd 1821-ben Kiskőrösre költöztek. 1822-24-re a családfő kibérelte a kiskőrösi mészárszéket és ott lakott nejével együtt, így született ott meg ötödfél évi házasságuk után első gyermekük, Sándor.

Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint.[4] A gyermek születésekor oly gyengécske volt, hogy egy emlékező szerint „spirituszban fürdették, hogy megmaradjon”. Egyetlen öccse, Petőfi István 1825-ben született.