Egy férfi, akit nagyon bántott a lelkiismeret, elment a templomba, hogy meggyónja bűneit. Bemegy a gyóntató székbe, és elkezdi mondani:
- Atyám, én súlyosan vétkeztem.
- Mondd csak el, fiam, hogy mit tettél, Isten majd megbocsát. - feleli a pap.
- Van egy hűséges barátnőm már három éve, de még semmi komoly dolog nem történt köztünk. Tegnap elmentem hozzájuk, de senki nem volt otthon, csak a nővére. Kettesben voltunk, beszélgetni kezdtünk, aztán...hát... lefeküdtünk egymással.
- Ez bizony hiba volt, fiam, de szerencséd, hogy meggyóntad.
- Történt még más is...A múlt héten elmentem a barátnőm munkahelyére, és senki nem volt bent az irodában, csak egy kolléganője. Vele is lefeküdtem.
- Hát ez már tényleg súlyos vétek. Ezért vezekelned kell.
- Ez még nem minden. A múlt hónapban meglátogattam a lány rokonait. Senki nem volt otthon, csak a nagynénje. Vele is lefeküdtem. Atyám..., atyám!
A férfi hirtelen észrevette, hogy a pap nincs a gyóntató székben.
- Atyám! Hová ment?
Elkezdte körbejárni a templomot, minden pad alá benézett, végül az orgona alatt találta meg a papot, meglapulva a sarokban.
- Atyám, miért bújt be oda?
- Ne haragudj, fiam, de miközben hallgattalak, rájöttem, hogy senki más nincs a templomban rajtam kívül.
