Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

- Adjon egy felet meg egy kis szódát is - mondta az orvos,
aztán meggondolta magát. - Adjon két felet.
- Előbb is eszébe juthatott volna - rántott egyet a vállán a nő,
amikor újra blokkolt. Aztán észrevette Kelemen hóna alatt az
orvostáskát, és zavar ült ki az arcára, egyfajta tanácstalanság,
ami nyilván abból fakadt, hogy a pénztárban ugyan ő a hatalom,
de a doktorokat mindenkinek tisztelnie kell, hiszen ki
tudja, mikor akad velük baja az embernek.

Kelemen odafurakodott a pulthoz. Az öreg, félvállas csapos
orra vöröseslila volt. Eleven szeszreklám - gondolta az orvos.
- Öntse egybe a két felet - mondta.
Elvette a deci konyakot, és egyetlen korttyal lenyelte. A szesz
lefutott a nyelőcsövén, és szinte beleszúrt a gyomrába. Egy-két
év múlva mégis gyomorbajos leszek - gondolta, de rögtön el is
feledkezett róla. A konyak kellemes meleggel áradt szét benne,
s torkából egyszerre elmúlt a száraz szomjúság.

Már a szájában volt a cigaretta. Nagy lélegzettel szívta le a
keserű füstöt, s most nem is érezte, hogy büdös lenne a kocsmában.
A betegekkel gyorsan végzett - tíz óra is alig múlt, amikor
kilépett az utolsótól.-, s még nem volt nagyon késő ahhoz, hogy
beugorjon Latkihoz. A gyerekeket már lefektették, de ők még
ébren vannak - gondolta. Már vége a televíziónak is.
A négyemeletes körúti ház előtt tucatnyi gépkocsi parkolt,
alig sikerült besorolnia közéjük. Ösztönszerűen megnézte, ki
tudja-e hozni később a Rekordot a többi autó közül, aztán be-
sietett a kapun.

- Te vagy? - kérdezte teljesen oktalanul Latki, amikor ajtót
nyitott neki. - Bandi jött - kiáltott be aztán a feleségének.
Latki alacsony, pocakos ember volt, szemüveget viselt, egyik
keretében fekete üveggel. Még a háborúban vesztette el a bal
szemét, s Kelemen tudta, hogy a maradék jobb szem se tart
már sokáig. Sohase merte megkérdezni Latkitól, hogy tisztában
van-e a szeme állapotával.

- Főzzek kávét? - kérdezte a karcsú, félénken lassú mozgású
asszony, aki így pongyolában egészen lányosnak látszott, mintha
nem is húsz, hanem legalább harminc évvel lenne fiatalabb az uránál.
- Nem kérek - rázta meg a fejét Kelemen.

Kelemen legyintett. Töltött magának a konyakból, és megitta.
Sokkal erősebb, mint a kocsmában - állapította meg, ahogy
jóformán mindennap.
- Mennyit ittál? - kérdezte Latki.
- Irigykedsz? - nézett rá Kelemen.
- Te mégy neki egyszer valaminek a járgányoddal . . . - a
kövér orvos nem mosolygott.
- Több esze van annak, mint nekünk együtt. Különben. . .
ha nem akarod, nem muszáj megkínálni.
- Inkább itt igyék, mint másutt - szólalt meg az asszony.
- Köszönöm. - Kelemen érezte, hogy valami fintor ül ki az
arcára, és újra töltött.

- Legalább aludj itt - ült le melléje Latki.
- A kis szobában - csatlakozott rögtön az asszony. - Mindjárt megágyazok.
- Akkor is ki kell fizetnem a szállodát - nézte a pohárban a
borostyánszínű italt Kelemen.
- Kidobott pénz - könyökölt rá az asztalra Latki. - Amíg
nem találsz valami rendes lakást; ellakhatnál nálunk.
- Én is mondtam már -- helyeselt az asszonyů.
Kelemen nem felelt nekik. Szórakozottan forgatta hosszú,
csontos ujjai között a metszett üvegpoharat. Ellakhatnék -
gondolta. Miért ne? De miért igen? Teljesen mindegy.

Jóleső lustasággal volt tele. A szoba melege kihevítette. Csak
a sarokban égett egy sárga fényű hangulatlámpa, s az orvos úgy
érezte jó volna nem mozdúlni, hanem így ülve elaludni, vagy
tán még azt se, csak minden mozgás nélkül tovább terpeszkedni
itt. A szomszéd szobában alusznak a gyerekek . . .

\\m/\\m/

kunc

bogár

Mit sütsz kis szűcs?

Tán sós húst sütsz kis szűcs?

Sárga bögre, görbe bögre.

Egy ici-pici pocok pockon pöckölt egy másik icike-picike pockon pöckölt pockot, mert az pockon pöckölte az icike-picike pockon pöckölt pocok pockát.

Köszönöm szépen a segítséget.

Nem egeszen ertem mire jo ez a 20 hozzaszolasos dolog, de legyen...

mégsem

lett

vége