Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

Nem szabad hagynunk, hogy a jó modorú emberek túlságosan elkápráztassanak. Ők azok, akik barátságosan integetnek, még ha közben meg is lopnak. Ők azok, akik szívélyesen üdvözölnek, még ha éppen a titkainkat próbálják is kilesni. Ők azok, akik kávéval kínálnak, miközben épp feljelentenek a rendőrségen. És ne húzzuk fel az orrunkat, ha valaki nyíltan goromba velünk, mert meglehet, hogy éppen a legnemesebb szándékkal teszi.
 
Az élet nem arról szól, hogy mindenki azt kapja, amit szeretne vagy amit megálmodott. Közel sem! Az ember csalódik, félreismer, rosszul dönt, és még sorolhatnám a bajokat. Ezek elől a menekülés nem a dac, hanem a felismerés és a problémák megoldása, akár kibeszélésükkel.
 
- Olyan furcsa, hogy két ember, akik szerették, a végén meggyűlölik egymást. Hogy lehetséges?
- Az a kérdés, miért hagyják, hogy így legyen? Mindenki raktározza az érzéseit, megbánást, haragot, dühöt. Legtöbben kiengedik néha, hogy ne nyomja úgy a lelküket. Így megbirkózhatnak vele.
 
Nem kell hinnünk az ördögben, sem az Istenben, hisz mindketten hisznek bennünk, hogy utunk feléjük visz. A választás a miénk.
 
Egy harcot nem mindig az ellenségeink ellen vívunk. Az életben néha önmagunk ellen is küzdeni kell. Ilyenkor pedig dacolni kell a kimenetelével, még ha szakadék is tátong előttünk. Bátran meg kell támadni a következő napot. És ha végül győzünk ebben a küzdelemben, elmondhatjuk, hogy ismerjük önmagunkat.

Ezel - Bosszú mindhalálig
 
Aki folyamatosan a múltat kéri számon, az a jelenét is a múltban éli (...), és olyan valóságosnak hiszi, mint a saját tükörképét. Ha pedig megüti, nem a kép sérül meg, hanem a kéz, ami odacsap.
 
Igazából senki sem hal meg. Érdekel, miért? Ezentúl is ott élsz mindenkiben, aki valaha is ismert téged, akire hatottál, nem számít, mennyire. (...) Beszélnek majd rólad, sosem felejtenek el, mert sosem mész el... sosem fogsz meghalni; ugyanis szerettek és szerettél.
 
Oldal tetejére