Én eddig 3-szor éltem át alvás paralízist, ebből egy volt olyan, hogy valami másnak is éreztem a jelenlétét. Nem láttam mi volt az, de azt éreztem, hogy le akar húzni az ágyról és küszködtem vele.
Mikor már lehúzott volna teljesen akkor döbbentem rá, hogy még mindig az ágyban vagyok és nem tudok mozdulni, minél inkább erőlködtem annál rosszabb volt. De végül sikerült kikecmeregnem és magamhoz térnem.
Olyan is volt, hogy szimplán azt hittem már felkeltem, de közben meg sem tudtam mozdulni, mégis elképzeltem ahogy felkelek az ágyból és teszem a dolgom. Majd mikor jobban eltávolodtam (fizikális valómtól) akkor újra ráeszméltem, hogy nem tudok mozdulni.
Érdekes, hogy mikor "eltávolodtam az olyasmi volt mintha újra "álmodási" állapotba kerülnék, de nem tudtam teljesen visszaaludni a sokk miatt. Ezért újra és újra azt tapasztaltam, hogy próbálok felkelni de nem megy.
Aztán nagy küszködés után sikerült felébrednem.
Még egy érdekesség a testen kívüli élményekkel kapcsolatosan.
Én úgy tapasztaltam ezt meg először (és egyben ez volt a legerőteljesebb is), hogy egy mély meditáció során (majd 2 óra meditáció) mintha valaki bekapcsolt volna egy gombot az agyamban. Talán egy csakrámat éreztem, mégis olyan volt mintha az agyam közepén valami beindult volna.
Mai napig nem tudom biztosan, hogy ezt az érzést meditáció váltotta e ki, vagy valami\valaki segített e ebben. Elég sok dolgot érzékeltem a meditáció azon pontján, ezért is gondolom, hogy valaki segíthetett.
Az is furcsa, hogy ennek hatására annyira beindult a csakra vagy más miatt, de nem a testem környékén maradtam, hanem egy szempillantás alatt valami teljesen más közegbe "dimenzióba" kerültem. Valamint arra eszméltem, hogy látom a Földet jó távolról.
De akkor ez annyira természetesnek tűnt, hogy különösen nem törődtem vele hanem mentem is tovább, Isten tudja hová.
Jó lenne ezt újra tudatosan átélni, bár majdnem nem jöttem vissza.
Akkor úgy éreztem, hogy amit akartam azt már elvégeztem itt és már semmi dolgom ezen a helyen. Olyasmi volt ez mintha kaptam volna egy jegyet valahova máshova. Amikor aztán válasz út előtt álltam akkor viszont bizonyos érzések mégis visszahúztak ide.
Volt választási lehetőségem, de nem tudom miért.
Ez egyben olyan is volt, mint egy halálközeli élmény. Még az addigi életem áttekintése is megvolt akkor. Valamint az a bizonyos fény is, amit a halálközeli élményt átéltek leírnak. Annyira erősen vonzott, hogy átmentem rajta (mint egy kapun).
Az olyasmi volt mint valami csodálatos energiatenger, amin keresztül mindenütt jelen lehet lenni egyszerre.
Az leírhatatlan érzés, ahogy egybe olvad a lelkünk a mindenséggel. Méghozzá úgy, hogy mégis különálló. Nem tudom a mi fogalmi rendszerünk alapján ezt leírni.
Egy ilyen állapot után és látva még mik lehetnek elég nehéz volt úgy dönteni, hogy mégis "ide" jövök "vissza". Viszont arra is rádöbbentem, hogy az már egy letisztult közeg, de ez még nem. Pont ezért vagyunk itt, de nem teljes létünkkel.
Úgy tudnám ezt leírni, mint amikor a vízbe belevilágít a Nap, de a víz annyira sűrű, hogy az alján csak egy kis fényfolt látszik belőle.
Na e kis fényfoltként azonosítjuk magunkat emberként. Közben pedig ugye...
Az lehetséges, hogy olyan sokáig voltam távol, hogy a leállt a szívem és ezért történt ez, vagy más oka lehetett?
Elöször is tisztaznunk kellene, mit ertesz te "mely meditacio" alatt? Hogyan meditaltal? Vagy mit csinaltal a meditacio alatt? Es hogyan csinaltad? Fekve vagy ülve? Hasznaltal valami segedeszközt?
Ezt azert kerdezem, mert vannak olyan meditacios modszerek (pl Hemi Synk), aminek eppen ez a lenyege, hogy elösegitsük a testelhagyast. En is probalkoztam mar ezzel a modszerrel, de nekem nem sikerült. Nos ennek a lenyege, hogy egy hanghullam szinkronizalja a ket agyfelteket es egy olyan tudati rezgesszintet hoz letre(agyhullamok), ami az alvasi alapotnak felel meg (detha szint).
Aki ezt a tudatallapotot megelte, annak teljesen megvaltozik az elete es elveszti a felelmet a halallal szemben. Ebben a tudatallapotban sok mindenre talalunk magyarazatot, amiket ott meg is fogunk erteni. De amikor visszajöttünk, mar nem tudjuk ezeket szavakkal kifejezni. Emlekszünk az elmenyre es arra is hogy minden erthetö volt a szamunkra, de nem tudjuk ezeket az összefüggeseket leirni.
Az asztralis dimenzioben nincs idö. Ezert azutan elöfordulhat az is, hogy sokszor ugy erezzük, hogy orakat voltunk "kint" es ez a födi idöszamitas szerint csak perceket vett igenybe.
Hallottam olyanrol is,hogy sokan hasznaltak ezekhez a gyakorlatokhoz valami tudatmodosito szereket is. Vannak ilyenek egyebkent?
ES hasznalnak,vagy csak kamu az egesz.
Egyetértek veled mindenféle szerrel nem lehet révülni csak tudattal és nem kell hipnotizálnod sem magadat már készültél előre hogy hová akarsz menni és mit szeretnél tenni oda fogsz megérkezni. Most ebben a pillanatban is sokan mély tudatszinteken vannak holott éberek és nem is tudnak róla.Szia Viki!
A tudatmodosito szerek hasznalata nem egy uj dolog. mar a regi samanok es az indianok is hasznaltak szereket, amikkel egy masik tudatallapotba kerültek es igy vettek fel a kapcsolatot a szellemvilaggal. Ezeknek azonban meg van az egyetlen hatranyuk, hogy sok esetben csak hallucinaciot okoznak es nem az informaciok pontos közvetiteset.
Az igazi samanok kepesek voltak minden segedeszköz nelkül egy masik tudati allapotba "hipnotizalni" magukat es a fizikai testüket az informaciok tovabbadasara felhasznalni.
Senkinek nem ajanlanam az ilyen "segedeszközökkel" valo kiserletezeseket, mert elsösorban nem termeszetes anyagok (hanem kemiai)vannak bennük es ezert nagyon artalmas a fizikai testre. Inkabb ajanlanam a spiritualis kepessegek kifejleszteset(amik magunkban megtalalhatok) sok gyakorlassal es a tudati szint emelesevel.
[FONT=Arial, sans-serif]Latom nagyon elaludt a topik. Senkinek sincs semmi kerdese, ami azt jelenti, hogy mindenki mindent tud.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Na akkor folytatjuk tovabb[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Gyakran tapasztaltam, hogy nagyon sokan az testen kívüli élményeiket, mint álmok vagy ehhez hasonlókként magyaráztak.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Nos a tudati állapotoknak (amibe az alom is beletartozik) négy fő csoportját különböztetjük meg[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]1. Az ébrenléti tudati állapot[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]2. Az álmodás[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]3. A tudatos álom[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]4. Testelhagyás (röviden TKE)[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Mi is az álom tulajdonképpen?[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]
Az álom egyértelműen az ész befolyása alól kiszabadult tudatalattink megnyilvánulása, mely ekkor minden megkötöttség nélkül engedi át magát belső késztetéseinek.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Ilyenkor kerülnek felszínre az ébrenléti állapotban csak megsejtett félelmek és remények, tapasztalatok, amelyek az álom idején továbbfejlődnek és megvalósulnak. Az álom felszínre hozhatja azokat az emlékeket is, amelyeket csak a tudatalatti fogott fel. Annyit biztosan tudunk, hogy az álmodás egy természetes folyamat, mely minden egészséges embernél alvás közben létre jön. Mindenki álmodik, csak nem mindenki emlékszik vissza az álmaira. Sok esetben a napi események uralják az álmot. Téves az a nézet, hogy álmunkban nem hallunk, nem látunk, nem érzünk semmit sem. [/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Tudatos álom.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Erről akkor van szó, amikor egy személy teljes mértékben tudatában van annak, hogy éppen egy álmot álmodik. Akár bizonyosfajta ellenőrzés alá vonhatja az álmot, akár asztrál projekcióvá (TKE) alakíthatja ezt a tapasztalatot. Ilyenkor a tudat és a lelek egy része a fizikai test közelében marad, míg a másik része elhagyja fizikai testet.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]TKE[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]A testen kívüli élmény az éber tudat ideiglenes elszakadása a fizikai testtől, amely egy önmagunk által létrehozott transzállapot vagy egy egyszerű alvás során jön létre. Egy elmélet szerint, alvás közben minden ember elhagyja a testét .Az emberek minden éjjel megtapasztalják aTKE-t, csak aztán nem emlékeznek rá. Ezért az úgynevezett árnyék-memória a felelős. Az árnyék-memória gyakran az agy egy elérhetetlen részébe rögzíti az adatokat, s ez azt eredményezi, hogy nem emlékezünk a testen kívüli élményeinkre. Az egyén felébred és tudja, hogy projektált, de mégsem tud rá visszaemlékezni, még hatalmas erőfeszítések árán sem. A lényeg az, hogy minden ember projektál, csak aztán nem emlékszik rá. Azok, akik nem születtek a tudatos projektálás természetes képességével, az asztrálprojekciót gyakran túl nagy kihívásnak gondolják, és azt hiszik, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, és szinte lehetetlen az előidézése. A tudatosan előidézett projekciót nem olyan bonyolult megvalósítani, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolja. Egyszerűen csak elő kell készíteni az elmét, valamint a szellemi és a fizikai testet a kilépésre.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]A tudat és a lélek ilyenkor teljes mértékben elhagyja a testet.[/FONT]
[FONT=Arial, sans-serif]Latom nagyon elaludt a topik. Senkinek sincs semmi kerdese, ami azt jelenti, hogy mindenki mindent tud. [/FONT]
Érezd az iróniát a mondatból