Transzszexualitása miatt üldözték, Magyarországra menekült, de itt sem engedték, hogy férfi néven éljen.
Az Alkotmánybíróság (Ab) felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország befogadott egy transzszexualitása miatt hazájában üldözött, hivatalos iratai szerint nőt, de a nemét és nevét itt sem voltak hajlandóak a papírjaiban férfire cserélni, mivel a jelenlegi szabályok szerint a nemváltozással együtt járó névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott.
A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal azért tagadta meg a kérését, mert a nem megváltozását az illetékes anyakönyv-vezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel.
Képünk illusztráció
Fotó: Huszti István / Index
A döntéssel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság is elutasította, ezután jutott az Alkotmánybírósághoz az ügy. A bíróságok egyébként nem hibáztak, hiszen nem dönthetnek közvetlenül az Alaptörvény alapján, a meglévő jogszabályokat kell értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet viszont nem lehetett jogszabályok alapján elbírálni, mivel nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne.
Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn.
Az Ab szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Az Ab szerint ugyanis a jogalkotó diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.
JEN
Az Alkotmánybíróság (Ab) felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország befogadott egy transzszexualitása miatt hazájában üldözött, hivatalos iratai szerint nőt, de a nemét és nevét itt sem voltak hajlandóak a papírjaiban férfire cserélni, mivel a jelenlegi szabályok szerint a nemváltozással együtt járó névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott.
A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal azért tagadta meg a kérését, mert a nem megváltozását az illetékes anyakönyv-vezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel.
Képünk illusztráció
Fotó: Huszti István / Index
A döntéssel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság is elutasította, ezután jutott az Alkotmánybírósághoz az ügy. A bíróságok egyébként nem hibáztak, hiszen nem dönthetnek közvetlenül az Alaptörvény alapján, a meglévő jogszabályokat kell értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet viszont nem lehetett jogszabályok alapján elbírálni, mivel nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne.
Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn.
Az Ab szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Az Ab szerint ugyanis a jogalkotó diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.
JEN
