Utáljuk egymást külföldön is - mert az a szokás!

Tudom, már vége a szeretet ünnepének, de tudjátok mit kérnék a magyar diaszpórától a legszívesebben?

Leginkább azt, hogy legyen végre.

Kezdjük a legégetőbb kérdéssel: mit tudunk tenni az elvándorlás ellen? Mit tudunk tenni azért, hogy ne London legyen a második legnagyobb magyar város?

Az igazság az: semmit.

A magyar gazdaság még hosszú évtizedekig nem lesz versenytársa a „fejlett nyugatnak”, aminek nem csak közgazdasági, hanem gondolkodásbeli okai is vannak. Egy szó, mint száz, mindig lesz olyan ország, ahova megéri kimenni Magyarországról „pár évet dolgozni”, de aztán a kivándorlók többsége soha nem fog hazajönni.

Mit tehetünk tehát ellene?

Mint írtam, semmit.



Külföldön sincs kolbászból a kerítés, de aki beszéli az adott nyelvet és akar dolgozni, annak sokkal jobb kint, mint itt. Lehet ezen vitázni – de felesleges. A kivándorlás mindig is létező jelenség volt, lesz – de nem is ez a baj.

Az a baj, hogy nincs igazán magyar diaszpóra.

Utáljuk egymást, ha itthon vagyunk, ha külföldön, magyar a magyaron át gázol. Ha szétnézel az internetes beszámolók közt, lassan mindegyik úgy kezdődik: kerüld a magyarokat, haverkodj inkább bárkivel, de velük ne. Lehúznak, keresztbe tesznek stb. – de vajon miért?

Miért van, hogy a régen híres cleavlandi magyar közösség – még mindig több, mint százezer, magyar származású él ebben az Ohio-állambeli nagyvárosban – mára szétesett, sőt, egy 2005-ös felmérés szerint már csak 8130 fő(!) beszél magyarul közülük?



A magyarok egyszerűen nem jönnek ki egymással, folyton veszekszenek, megharagszanak egymásra, és így nem lehet összetartó közösséget kovácsolni.

Az ukránok, lengyelek, szlovákok közösségei egyre erősebbek és összetartóbbak. Tudom, hogy mi el fogunk tűnni. Én évtizedek óta próbálom itt életben tartani a magyar kultúrát, de nem hiszem, hogy sokáig megmarad már.


Rose Marie Gerzsenyi (85) - Pittsburgh


A nemzeti identitás generációs kérdés, akinek a szülei büszke magyarok, az akkor is megtanul magyarul, ha a világ túloldalán él. Persze most lehet azt mondani, hogy a magyarság nem a nyelven múlik, hanem a szíven stb. – de azért na, erős fokmérő az anyanyelv ismerete.

De a kivándorolt magyar nem büszke magyar.

A kivándorolt magyar sértődött magyar.

A kivándorolt magyar utálja a többi magyart – ugyan úgy, mint ahogy itthon is tette, tesszük, ez az ország sosem volt igazán egységes soha sem, lássuk be. Van ilyen. De mi történik a diaszpórákban? Az, hogy ők a XX. század problémáit élik meg itt, a XXI. században. Vannak családok, akik Szálasi elől menekültek ki s vannak, akik Kádár elől. S ők még mindig viselik ezeket a sebeket, mert ezt örökölték.

S az ő többségüket a kettős állampolgárság intézménye sem hatja meg. Az anyaországot ugyan úgy magasról letojják, mint a magyar utcaszomszédukat. A kisebbség kitart, hagyományt őriz, de az ő számuk vészesen fogy, sőt, van ahol már konkrétan nulla.

ba_magyar_ter_0.png
"Magyar tér" - Buenos Aires


Ugyan ez az én generációm: manapság többen mennek ki a kilátástalanság és a politikai csalódás miatt, mint a remélt gazdagságért – s ezek az ifjak soha nem fognak egy asztalhoz ülni azokkal, akiket a kommunisták üldöztek el jóval korábban, s lettek e miatt („jogosan”) vérfideszesek például. Ez amúgy a félelemre alapozott kormányzás miatt is van, erről egy remek cikk olvasható Pongrácz Alex adjunktustól itt.

Ez itthon, belföldön sajnos alap dolog. A csoport utálja B-t, C-t és főleg D-t.



De más népeknél ez csak belföldre korlátozódik, amint külföldre kerülnek, összefognak. Muszáj, különben ha baj van, reszelnek nekik, mert csak a saját vérükre számíthatnak az anyaországtól x száz, ezer kilométerre. S ezt ők felfogják. De mi nem.

Az ukránok is utálják egymást otthon – de az angliai, amerikai ukránok politikai nézettől, családi történelemtől függetlenül úgy élnek együtt, mintha soha semmi nézetkülönbség nem lett volna. A szlovákok, románok és még sorolhatnám, szintén.

Komolyan.

De mi nem vagyunk rá képesek.

Megoldás?

Nincs. Ezt ki kell nőni, ehhez egy teljes agybeli változás kell, ami nagyon sok idő. Generációk. És ha ma nem kezdjük el, soha nem sikerül.


Viszont addig is egy dolgot, mondjuk úgy, nulladik lépésként megtehetne a Kormány a hétvégi iskolák, magyar nyelvű misék és persze az oda is eljutó propaganda fake news mellett, vagy inkább helyett: pénzügyi kötődést létrehozni az anyaországgal.

Ha már nem jön haza a kivándorló, legalább üzletileg, pénzügyileg kötődjön ide!

Ő kötődne az országhoz, bízna benne, talán egy idő után hinne is neki és nem lenne kérdés, hogy ha kint is él, a gyermekeit is magyarként, magyarnak nevelné.

Az ország pedig erősödne, hisz ha a külföldi diaszpóra csak a 10%-a itthon fektetné be a spórolt pénzének csak a 10%-át(!) akkor hozzávetőlegesen és arányaiban kb. 1%-ot ugrana az ország GDP-je!

diaszpora_terkep.jpg
A már külföldön született magyar-származásúak becsült száma 2011-ben az MTA szerint.
Kép: korosiprogram.hu


Olyan keretrendszert kell teremteni, amiben egy angliai magyarnak megéri a tartalék pénzét magyar állampapírban vagy magyar befektetésben tartani. Olyan keretrendszert kell teremteni, amiben a németországi magyar úgy érzi, megéri spórolni, hogy 5-10 évvel később egy magyar vállalkozásba fektesse azt. Még ha ő maga nem is jön haza – bár siker esetén talán meg is tenné – de legalább segíti az anyaország startup cégeit, kis-és középvállalkozásait vagy barátai ötleteit.

Olyan keretrendszert kell teremteni, hogy egy amerikai magyarnak megérje itthon újépítésű ingatlant vásárolni, hogy aztán azt biztonsággal bérbe adhassa, ezzel is pörgetve a magyar gazdaságot (mert lássuk be, bár páran csinálják, igazából annyira nem éri meg nekik, mintha ezt abban az országban művelnék, ahol élnek).

Nem a hazautalt családi segítségekről beszélek, hanem a gazdaságba tett pénzről. Amire szükségünk van nekünk is; nekik is, de ma mégsincs.

De ehhez nagyon nagy változás és teljesen új keret kell, hisz ma, aki kimegy, annak esze ágában sincs segíteni az országán, aki cserben hagyta, kilátástalanságba taszította, menekvésre késztette.

Ma még csak sértődöttség, gyűlölet van.

Holnap viszont már lehet, késő lesz bármit tenni.

Kovács M. Klaudia
 
Sok vidam percet okoztak mar a kinti gyerekek akik ugyan beszelik a magyart de neha igen erdekes asszociacioik vannak.
Kosarlabdazva megserult a laba a fiamnak es estere mindenkeppen faslit kellett ratenni. Ahogy kesz lettem a faslizassal, megszolal a gyerek jo lenne ha a masik labat is bekotnem nehogy megseruljon,azaz ezt akarta mondani de hat azt mondta nehogy megsertodjon a masik laba.
Osszekaptak valamin a hugaval aki bepanaszolta a batyjat o meg nem hagyta magat szobarbaj magyarul angolul, erre a lanyom ;anyu tudod hogy a fiad ugy hazudik mint a vicsap a vizfolyas helyet.
*
Ezért nehéz a magyar nyelv, mert rendkívül árnyalt. Van, hogy egyetlen szónak több értelmezése is van. Ez az, amit nagyon nehéz megtanulni olyan környezetben, ahol többségében idegen nyelvet hallanak, sőt beszélik. Törekedtél arra, hogy gyerekeid nemcsak megismerjék, de használják is a magyar nyelvet, ezért dicséretre vagy érdemes. Sőt minden olyan család, aki megőrizteti gyermekeivel az anyanyelvét.
 
Sajnos a mai gyerekeket nem erdekli Jokai, vagy a magyar tortenelem bebliflazva evszamokkal. A kint elo gyerekek nem maradnak kultura nelkul, mert nem ismerik az Egri csillagokat , a vilaghiru irok muvein nonek fel.
Charles Dickens , Twist Oliver, vagy a Harry Potter , a Walt Disney mesein ami allandoan ujabb es ujabb mesekkel rukkol elo.
Arrol mar nem is beszelve a kinti iskolaban kell felzarkozniuk, behozni a hatranyt szinte alig vagy talan nincs is olyan csalad aki ha haza er a gyerek az angol iskolabol neki all magyar es tortenelm orakat tartani neki magyarul.
A magyarnyelv es tortenelm irant mar a felnott kor hataran lehet igazan tobb erdeklodese a volt hazajol, hogy minnel tobbet megtudjon, es az mar fantasztikus eredmeny ha egy szinhazba megerti mirol is szol a darab.
Meg kicsik voltak a gyerekek se penzem nem volt hazamenni a nagy csaladdal hisz a repulejegy mar kifektett volna anyagilag + az otthon let, minusz hogy itt a szamlak feszt jottek fizetes meg nem ha nem dolgozik az ember.
MAsik okom amiert nem vittem haza gyerek korukba oket, hogy azt akartam hogy gyokeret ereszenek itt, sajnaljak itt hagyni amit mar elertek, igy nem lesz kisertes akar egy jokepu otthoni fiu visszarangatja oket Mo-ra, mert akkor ertelemetlen volt a kijovetelunk es szetszakitani a csaladot nem akartam.
MAr felnott kurukba haza latogattunk mindenki nagyon jol erezte magat, es tervezik majd ha lesz gyerekuk akor elemnnek megmutatni Mo-t neki.
Ha oszinte akarok lenni csak velem es a nagyon szuk barati korommel beszelnek magyarul. Az ok az ,hogy mindent ertenek de enm tudnak valasztekosan szepen beszelni magyarul mert pont az magyar irodalomba hianyzo olvasottsag nincs meg nekik. Az egyik lanyomnak 2 diplomaja van es o fogalmazta meg hogy ha magyarul beszel olyan mintha kisgyerek lenne, mert akivel beszel az hallja erzi hogy az akcentuson kivul nem helyesen rakja ossze a mondatokat mindig es o nem hulye ,de a magyarja utan igy itelhetik meg. Ennyi ev tavalataban sokszor itthon is angolul beszelunk, en vagyok az aki allandoan visszarangatom oket a magyarnyelv hasznalatara , sajnos tudom ez nem eleg arra se hogy szinten tartsa azt a magyar tudast amit mar tudnak. Az unokaim Oliver es Scarlett szinte egy vakhangot nem beszelnek magyarul sajnalatomra de a vejem angol es o nem akarja hogy a gyereke olyan nyelven karatyoljon amit o nem ert. Az o otlete tanuljunk meg franciaul es akkor mar ketnyelven kommunkalhat a magyar csaladtagokkal.
Okos fiu nem....
Amit tudnak a gyerekek a himnuszt a Mama, az Altatodalt Toldibol valamennyit, meg kicsik voltak minden versszakot lerajzoltunk es igy megtanultak , ma is elmondjak de fogalmuk sincs mit mondanak

Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.
Leforditani meg profi iro forditonak talan sikerulhet.

 
*
Ezért nehéz a magyar nyelv, mert rendkívül árnyalt. Van, hogy egyetlen szónak több értelmezése is van. Ez az, amit nagyon nehéz megtanulni olyan környezetben, ahol többségében idegen nyelvet hallanak, sőt beszélik. Törekedtél arra, hogy gyerekeid nemcsak megismerjék, de használják is a magyar nyelvet, ezért dicséretre vagy érdemes. Sőt minden olyan család, aki megőrizteti gyermekeivel az anyanyelvét.
Régebben olvastam egy “nyelvnehézségi” listát.
Mi a 4. helyen voltunk. A német a 8.-on. Ha jól emlékszem a japán volt az első.

Unokaöcsémék egyszerű logikával oldották meg a kérdést. Miért tanuljanak a lányaik otthon rosszul németül, amikor az ovodába jól megtanulhatnak. Csak magyarul beszéltek velük.
Kisgyerekeknek a nyelvre szinte fotografikus memóriájuk van.

A baj csak akkor van, ha a gyerek nem akar más lenni mint a többiek.
 
A torta nagyon jól néz ki, a recept pedig tényleg elég pikáns, ezért kerestem videót, mert nekem jobban rögzül, mit kell csinálni. Igaz, hogy németül, de látom a menetét.
Zug nagyon szép kis település lehet!

A tortát 1915-ben “találta fel” egy cukrász, aki odavolt az ízletes zugi cseresznyéért és pálinkáért.
Zug helyes városka. Az öregváros csak egy pár ápolt utcábol áll. Finom halaik vannak. A legjobb a Zuger Rötel. Valamilyen alfaj, ami csak ebben a zugi tóban él.
Ez mellett még gazdag is. Az alacsony adó miatt. Svájcban a tartományok alakíthatják az adóikat, igy aztán sok fura főleg nyersanyag kereskedő vállalatnak törzshelye lett a város és környéke.
Több mint 300- ra becsülik a számukat. A tartomány nem szivesen beszél róla.

OVi-hoz közel álló Lakatos Benjamin sem nagyon akar az általa alapitott MET Holding tulajdonosairol beszélni. Ők is Zugban trónolnak.
200’000 rel nyitottak. Pár év mulva 2014-ben 3.5 milliárd Euro bevételre számitottak.

Nem az ujjambol szoptam. A zürichi Tages Anzeiger, svájc egyik legnagyobb napilapja cikkezett róla.

https://m.tagesanzeiger.ch/articles/551b715eab5c379052016aa8?dossier_id=1896

Ennyit a Zuger Kirschtortárol.;)
 
Utoljára módosítva:
ez mindd igaz DE felnott korban mar azonnal kiszurodik ,hogy
szuletestol oviskorig mas nyelv volt a communikacio .(hianyzik a baby nyelv )
mar szembesultunk evvel a tennyel ,es igen,- elkiseri amig el
Nem is annyira a szókincs és a nyelvszabályok bemagolása a probléma felnőtt korban. Zűr a kiejtéssel van.
A mi nyelvünkben az első szótagon van a hangsúly. Németben hátul. Na, erröl, meg a kicsit széles E-betűröl aztán szél ellen meghallani hogy magyar. :D
 
Számtalan országban élnek úgynevezett nomád életmódot folytató emberek. Az Egyesült Államokban élő barátaim is így élnek. Hiába vettek házat nem tudják már megszokni a kötöttséggel járó életet. Visszaköltöztek a lakóbuszba, és azzal járják az országot. Találtak lakóautós magyar közösséget a nyáron, és hiába beszélik még mindig szépen a nyelvet nem tetszettek a közösségnek, nem látták őket szívesen a tábor területén. Köszönés nélkül távoztak, mikor egy régi tag lecigányozta barátnőmet, konkrétan azt mondta az illető, hogy egy percre se hagyja nyitva a busz ajtaját senki amíg ez a cigány nő a területükön van!
Érdekes, hogy sem a német közösség, sem az olasz, de még a kínai sem utasította ki őket! Azóta is vagy a németekkel, vagy az olaszokkal kelnek útra, mind a két közösségben van annyi tapintat, figyelmesség, hogy a jelenlétükben angolul beszélnek, hogy ők is értsék miről folyik a társalgás!
 
nincs ebben SEMMI erdekes !!
azt ,hogy ciganyok azt a magyar latja es folismeri , de egy amerikai-canadai-olasz -kinai nem ismeri fol ,hogy az cigany
ezert a magyar ciganyok nem is igen kozelednek a magyar kozossegekhez inkabb tartoznak
mas nacio kozossegeihez mert ott nem eri oket inzultus a ciganysaguk miatt
az En gyerekeim SEM ismerik fol a magyar ciganyt
Ha ez így van akkor nem kell nyafogni, ha nem beszélnek magyarul!
 
nincs ebben SEMMI erdekes !!
azt ,hogy ciganyok azt a magyar latja es folismeri , de egy amerikai-canadai-olasz -kinai nem ismeri fol ,hogy az cigany
ezert a magyar ciganyok nem is igen kozelednek a magyar kozossegekhez inkabb tartoznak
mas nacio kozossegeihez mert ott nem eri oket inzultus a ciganysaguk miatt
az En gyerekeim SEM ismerik fol a magyar ciganyt
Lehet hogy azért mert számukra nem jelentett veszélyt így nem alakult ki a veszélyérzet.
De aki abban nő fel hogy iskolába menet elveszik a zsebpénzt az uzsonnát....majd hazafelé szintúgy beléd kötnek...majd ha nagyobb leszel következik a kés...
Önvédelmi reflex.
 
A magyar nyelv helyzetét a Braziliában élő magyar író, orvos, műfordító, zenész Lénárd Sándor (Romai történetek, Völgy a világ végén stb.) egy mondattal elintézte.
“Magyarra mindent lelehet fordítani, fordítva semmit.”
Több mint tíz nyelvet beszélt, abbol hármat vagy négyet anyanyelvi színvonalon.
Tudta miröl beszél.
-
Ha az ember precízen akarja kifejezni magát akkor nem a magyart használja.
A magyar nyelv meglehet, hogy szép mert az interpretálási lehetősége orjás.
-
Aki filozófiát tanul az nem térhet ki a német elöl. Technika és természettudomány az angolt, vagy franciát használ.
-
Látjuk milyen nehézsége van a Magyar kormánynak ha Brüsszellel beszél.
Orbán etimologikusokkal akarja beigazolni, hogy ö egy "finom ember"
A magyarra fordítással is vannak problémák, a kormány nem vette észre, hogy az EU egy "érték-egyesület".
A nyelv mutatja, hogy a magyarok az utolsó bevándorlok ebbe a térségbe és még midig nem integrálódtak.
-
Budapesten volt az egyetem mellett egy kocsma ahova Kukás-szemetesek mentek inni, nekünk is ez volt a törzshelyünk, mert sokat lehetett nevetni,
-
Ezek az emberek úgy tudtak kommunikálni egymással, hogy az összes ige pajkos nemi közösülésre szólításból állt, a szubjektum meg minden esetben egy nemiségre utaló orgán volt.
-
A korsónkba megmelegedett a sör mert a röhögéstől nem jutottunk el az ivásig. Ezek folyamatosan beszéltek, mérgelődtek, vigadtak és megértették egymást. Ezt csinálja utánunk valaki.
-
Én már ezerszer megpróbáltam a Bayer-show-t lefordítani németre, mégiscsak a Fidesz hangja, kormánytagok váltják nála a kilincset, ö a magyar kormány hangja, egy etalon.
-
A külföldiek nem tudnak mit kezdeni röpködő "lófarkakkal" amiket koitálásra felszólító igék kötnek össze.
-
 
Sokan ertik, te nem, neked a csamcsogas marad... Miert ne lenne termeszetes, hogy az anyatejjel egyutt magaba szivja a csecsemo a rendkivuli szokinccsel es kulonleges logikai strukturaval biro magyar anyanyelvet? Csak egy pelda: Shakespeare szokincse 4000 szo, a Shakespeare forditasok nagymesterenek, Arany Janosnak 22423, de Petofi meg ezen is tultett 22719. Irodalmi kincsek, gazdag nepzene es nepmese gyujtemenyek... Miert fosztana meg valaki ezektol a kulfoldon elo gyermekeit?
Kedves Anna ,
Már elnézést kérek , de kénytelen vagyok javitani . Shakespeare mint a Német nyeltani kutató intézet állitja állitolag vagy 31 534 szót használt , Goethe a szótárába 91 ezret jegyzett és a Grimm testvérek által kiadott Német Duden ca. 300 ezer szót tartalmaz , Erwin Strittmacher az Ole Bienkopp-ba csak 18 ezer szót használt . Tudomásom szerint Arany János valami ca. 60 ezer szót alkalmazott verseibe és Jókai sem panaszkodhat szókincsével . Az igaz , hogy ily szépen versbe foglalva én nemtudnám ezt leforditani ugy hirtelen , de tutti , hogy pontosan ugy megtalálnám a német kifejezöjét Gyimóthy Gábor verséhez . Az is igaz , hogy talán rajtunk Magyarokon kivül egy nemzet sem annyira elfogult nyelvévvel szemben mint mi ;)
 
Gyakran elhangzott odafennt, hogy "Magyarra mindent lelehet forditani de forditva nem"
-
Ez azért van valoszinü mert a magyar nyelv nagyon flexibilis.
Magyarul nem az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az, hogy mit értünk alatta. :rohog:
-
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,799
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére