01. DoReMi
02. Gyerünk csajok
03. Korizunk
04. Ha egyszer felnövök
05. Szülinap
06. Itt a nyár
07. Buli van a suliban
08. Új lány lettem
09. A legjobb barátom
10. Karácsony
11. DoReMi (karaoke version)
12. Karácsony (karaoke version)
Sziasztok!!! Új felhasználó vagyok nagyon Szupi ez az oldal!!!
Az volna a kérdésem, hogy megvan-e valakinek pár rész az új Micimackó és Mickey egér sorozatból (a kislányom kedvencei)?Előre is köszönöm. Gabcsi25
Szegény Elefánt Elemér!
Csúf, hosszú ormánya van, és még kétbalkezes is...
A többi állatgyerek folyton csúfolja, és nem akar vele játszani. Amikor azonban egyik barátja veszélybe kerül, megmutatja, milyen hősiességre képes egy bátor kis elefánt!
Sziasztok!!! Új felhasználó vagyok nagyon Szupi ez az oldal!!!
Az volna a kérdésem, hogy megvan-e valakinek pár rész az új Micimackó és Mickey egér sorozatból (a kislányom kedvencei)?Előre is köszönöm. Gabcsi25
Sziasztok! Töltök fel én is pár mesét, mondókát remélem még nem voltak!
Füli az óvodában
Egy csodálatos szeptemberi reggelen, mikor az öreg tölgyfa elhullajtja első sárga leveleit, megnyitja kapuit a falusi állatóvoda.
Fülit a kis pulikutyát, örömmel fogadják a óvoda kis lakói: Cirmi, Hápi, Kiscsacsi, és Bodri.
Kezdődhet a játék!
Vidám játék közben gyorsan szalad az idő. Dél van, itt az ebéd ideje. Mindenki megtalálja amit a legjobban szeret. Kissüni a salátalevelet, Nyuszkó egy szép roppanós sárgarépát, Cini a kisegér a sajtot, Kormi cica tejecskét. Füli kutyus mit kért?
.-Hápi te itt hintázol amig a többiek ebédelnek?- kérdezi Füli a kiskacsát. -Ó, én már megettem az ebédemet, most a kiscsibéket várom. A csibék egy szép, kövér kukacot próbálnak a begyükbe rejteni.
Ebéd után jólesik a kicsiknek egy kis pihenés. Vajon miről álmodnak?
Alvás után kirándulni mennek az óvodások. -Füli nézz az orrod elé! A lábamra léptél! -szól Gágogi a kiskutyára, és mérgében picit meghúzza a fülét.
Menjünk inkább szaladgálni!- mondja Füli. Az erdő szélén vidám futóversenyt rendeznek. Még Teknőc Misi is benevezett. Ki lesz a győztes?
-Gyorsan eltelt ez a nap! – szomorkodnak az óvodások. A kis vakond haza sem akar menni, megpróbál elbújni. -Ne szomorkodjatok, jövünk holnap is! -Viszontlátásra, kis pajtások! –vakkant Füli!
A kismanó sétálni ment, Kint az őszi szélben, S üres csigaházra bukkant Egy sárga levélen. Hazavitte barlangjába. Jó lesz ez még nemsokára.
Eközben egy kis katica Bandúkolt nagy búsan. Szegény a házát siratta, Mert a szél azt messze fújta. Hova menjen, ha jő a tél? Lesz-e feje fölött fedél?
Először egy barátot, A hangyát kereste fel. De segítséget nem kapott, Mert a hangyalak már megtelt. Indulhatott hát tovább, Hátha máshol jobban jár.
Feje fölött egy méhecske Hintázott az ágon, Teli kosár virágporát Védte mindenáron. Hiszen a szél vadul rázta, Kis kezéből majd kirántva.
Gondolta a kis katica, Segít neki szépen. Felcipeli a kaptárig Lakásért cserében. De rosszul sült el a dolog, Szállást bizony itt sem kapott.
Aztán meg egy morgós mókus Támadt rögtön rája. Miért tapossa z ő makkját, Szálljon csak le róla! Szót fogadott a kis bogár szívesen, S leugrott a makkocskáról hírtelen.
Jószívűen még elő is kaparta, Hadd tehesse a mókus a kamrába. S kérte, hogy ott meghúzhassa magát, De a mókus nem jó szemmel nézte, S szegény katicánkat ő is csak elküldte.
És ekkor, ím láss csodát! Egy csigahéj tárult elé, Kényelmes ház, meleg is, A szél se fújhat belé. Elvackolta benne magát, S felsóhajtott: Jó éjszakát!
Vilmos gazda tanyáján Kikiri az egyetlen kakas. A tyúkólban ő az úr, és mindenki tudja, hogy Kikiri minden reggel pontosan ébreszti őket. Ám egy nap Kikiri úgy dönt, nyaralni megy. Elmeséli Vilmosnak a terveit. „Tudod Vilmos gazda, egyszerűen csak szeretnék egyszer tényleg sokáig aludni” – magyarázta Kikiri. „ Ezt megtudom érteni” válaszolja Vilmos, „ de akkor ki fog reggelente ébreszteni?” „Csak egy ébresztőt kell venned” –javasolja ravaszul Kikiri. „Ez jó ötlet.” Vilmos az állát vakarja. „A tanya összes állatát azonban lehetetlen felkeltenem. Hiszen sok dolgom van” –dörmög elgondolkodva. „Ez természetesen igaz, de biztosan kitalálok valamit!”– kiált Kikiri és határozottan odébbállt. Kikiri megkeresi a szamarat. Meg akarja kérdezni, hogy tudna-e helyette reggelente énekelni. A szamár így felel: „Nem tudok segíteni, sohasem tudom hány óra van! Csak onnan tudom, hogy Vilmos gazda zabot hoz nekem. Akkor van az ebédidő!” Kikiri a malachoz fordul, de ő így válaszol: „Nem tudok segíteni, hiszen még énekelni sem tudok. És ha röfögök, mindenki rögtön megijed.” Kikiri a barátságos nyuszikat kéri: „Nem tudunk segíteni”- válaszolják kórusban. „Szörnyen sajnáljuk, de finom hangocskánkat senki sem hallaná!” Kikiri felkeresi a teheneket, akik olyan remekül tudnak bőgni: „Nem tudunk segíteni, ebben az évszakban nem a tanyán alszunk, hanem kint maradunk a legelőn.” –mondják bocsántkérőn. Kikiri végül a kacsákat kérdezi meg: „Nem tudunk segíteni éjjelenként mindig a tollruhánkat tisztítgatjuk. Sohasem tudjuk, mikor térünk vissza a tanyára.” Kikikri Hektor kutyával találkozik: „Mondd csak Hektor, olyan szép hangod van. Nem akarsz helyettem reggelenként énekelni?” „Tudod barátom, mindig ugatok, ha valaki a közelembe jön. Tehát én mindenkit felkeltek, csak nem a megfelelő pillanatban.” „Na jó” – gondolja Kikiri, „akkor nélkülem nem megy! Magamon kívül mindenkinek veszek egy ébresztőórát!”
Rudi, a róka, az egész vidéken arról ismert, hogy szívesen eszik tyúkot. Ha éhes, Rudit semmi sem tántoríthatja el attól, hogy korgó gyomrát megtöltse. A gazdák nem könnyítik meg a dolgát. mint beesteledik tyúkjaikat bezárják a tyúkólba. Rudi egyik este Vilmos gazda udvarába settenkedik. A tűzhelyen lévő finom leves illata csábította ide. Rudi persze tudja, hogy a levest nem neki szánták,és a vacsora maradékait is a malacok kapják meg. Neki semmi sem marad. Az éhség miatt a gyomra hangosan korogni kezd. Rudi talál egy lyukat a kerítésen, átbújik, és máris szabad az útja a tyúkólig. Összefolyik a szájában a nyál. A tyúkólat erősen bezárták. Ilyenkor a tyúkok költenek és alszanak. Rudi bejárat után szaglászik. Gyöngyi tyúk kinyitja az egyik szemét: „Segítség, segítség drágáim, egy róka ólálkodik az ajtó előtt!” Lili tyúk, aki a legidősebb, magához ragadja a szót: „Ne mozduljatok a helyetekről. Megpróbálok beszélni vele!” „ Kérlek, kérlek kedves Rudi, ne bánts minket!” „Nagyon éhes vagyok, adjatok gyorsan valami harapnivalót vagy rögtön bekaplak benneteket…” –kiálltja a róka korgó gyomorral. Lili tyúk a testvéreivel tanácskozik. A következő javaslatot teszik Rudinak: „Ha neked adjuk a tojásainkat, békén hagysz minket?” Rudi beleegyezik és fél tucat tojást kap cserébe. „Ez mára elég, a tojásaitok tényleg finomak voltak” – morog búcsúzóul. „Jaj, hogy féltünk és szorongtunk” – kotkodácsolnak a tyúkok megkönnyebbülten. Az izgatottság miatt ezen az éjjelen nem tudtak elaludni. A következő nap egyetlen tojást sem raktak a tyúkok. „Legközelebb megöl minket a róka, mert nincs egyetlen tojásunk sem, amit odaadhatnánk neki” –zokog Hópehely tyúk. Vilmos gazda is nagyon nyugtalan. „Kedves tyúkjaim, van egy ötletem. Itt vannak a tojások a rókának, ezeket kőből készítettem.” Ugyanazon az estén Rudi ismét odasettenkedik. A tyúkok megint tojással kínálják. Rudi épphogy mohón ráveti magát, amikor zajt hall és a kőből készült tojásokkal odébbáll. A tyúkok énekelnek és táncolnak örömükben: „Ki fogja törni a fogait!” Ettől kezdve Rudi nem ólálkodott már tanyák körül. Szégyellte ugyanis, hogy a tyúkok így becsapták.
Napos vagyok
Napos vagyok reggel óta,
négyévesnek ez nem tréfa.
Kötényt kötök, rendet tartok,
tányért, bögrét, vízet osztok.
Székem mögött megállok:
Jó étvágyat kívánok.
És miközben ebédelek,
én akkor is felügyelek.
Egy naposnak sok a dolga,
olyan, mintha felnőtt volna.
Ha délután alszik egyet,
a gondjai elrepülnek.
Tájékoztatunk, hogy oldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket használ.
A CanadaHun.com további használatával ezt elfogadod. Az adatvédelmi (GDPR) törvény értelmében, valamit kötelező megjelenítenünk. Valószínű, hogy már 100+ másik ilyet elfogadtál...rajta hát.