Néhány ősi településünkről.
Előbb a legrégebbiekből kiemelném Debrecent. Erről -mivel semmit sem tud- mélyen hallgat K. Mihály prof. úr.
Debrecen alapítása nagyon távoli időkben történt, még akkor, amikor kb 100 évenként kisebb csoportok érkeztek ide, akik rokonnépek voltak akkor és ma is azok.
Egy expedíciót -kalandozást- például Balog vezetett ide, ők ie. 3775 körűl érkeztek meg a Sajó környékére. Ahol azután több embere le is telepedett pl Tapolc, aki Pereces anyó lányát vette feleségűl. Tapolc azonban később elköltözött nagynyelvű anyósa közeléből a Dunántúlra..Ezidőben már korábban érkező rokonnépek laktak itt, akik még Kerkával, Gyula pateszivel jöttek ide. Hosszabban erről most nem lehetséges ide ismertetést írni.
Balog egyik emberének, Tímárnak -a ki a Tisza közelében élt- egy kisfia született a megérkezést követően és őt Debrecennek nevezték el a FÉRAN szerint a sámánok. Hamarosan meg is alapítottak egy települést, egy un századosfalut, melynek a Debrecen (Deb-Re-Cen) nevet adta az illetékes sámán. Innen tehát Debrecen neve...amely város alapítása tehát
5787 éve történt. Csaknem ilyen idős pl Jászberény is..és Szöged is..Székelyföldön pedig a legősibb alapítású hely Parajd, melyet szintén Debrecennel azonos időben alapítottak.
Ezek csak példák, hosszabb értékelés nem férne ide...De még a Dunántúlra átmennék.
Jellemzően a legősibb települések a Dunántúlon- azaz Pannoniában- Pannon vezérhez köthetőek, aki rokonnépeivel (szkíták, avarok, kabarok stb..) ie. 800-ban érkezett ide keletről, a Káspitól, Ordosz parancsára.
Nagyon sok települést alapítottak Pannonék ill. leszármazottaik. Földrajzi nevei között található a Mecsek is, aki az öccse volt Pannonnak. Pannon Almágy nevű lánya Zalatnához ment feleségűl, aki szabír ötvös volt. Almágyék egyik fiának a neve Pentele volt (szü.:ie. 743). Pentele alapítási éve: ie. 725 volt.
Pannon Csanak nevű egyik fiának Horpács, Veszprém és Pomógy voltak az utódai. Veszprém Ordoszba ment sámánságot tanulni és innen vepsze feleséggel és vepsze lovasokkal érkezett vissza (2 év alatt!) , ezután ie. 728-ban megalapította fősámáni székhelyet, Veszprémet. Így tehát hiába mondja K. Mihály úr, hogy Veszprém szláv név, nem találta el, mert vepsze, azaz rokonépeink egyikének nevét viseli. Vepsze név még a Balaton is, Vác is..
Veszprém fia különben Pét volt, Pomógy fiai közűl említhetem Lébényt, Bajánszernyét, Arácsot..
Mecsek -Pannon öccse- fia Eplény és Devecser voltak. Devecser egyik fiának neve Halimba.
Sopron szkíta alapítású város, a Pannon időből, ugyancsak Pannon időkben alapították Kanizsát (egy vitéz neve ez), Pozsonyt, sőt Detrekő várát is. lehetne folytatni a pannonkori neveket..akár Péccsel is, aki egy tórem neve, a tóremhitű Pannon-szkítáktól..akik ide nagy bazilikát is építettek.
Eszék Atilla unokahúgának, Dédesnek a férje volt, a róla elnevezett település ma a horvátoknál található. Maros szintén Atilla egyik vitéze volt. Szabadka viszont Jazig jász törzsi fejedelem feleségének volt a neve, ők kb iu. 15-20-ban költöztek ide, keletről. A jászok -bármennyire iráni népnek próbálják öket nevezni- bizony rokonnépeink, azaz hunfajúak. Utánnuk pár évvel érkeztett az első kun "hullám" a kun előnevű településeket -sok van- kihagynám.
A Pest név az ősi kohászat kohóinak -pestjeinek- nevére utal és ezek nyomán a vasművelés a Duna partján -Pestnél- Atilla idejében terjedt el, Ózd irányából..
Buda fősámán Atilla bátyja volt.
Pilis egy nagyon ősi időkben élt sámán FÉRAN neve, ő még Kerka idejében (ie. 3970) települt ide, keletről, a fiának Dömös volt a neve.
Gyöngyös, Eger szkíta nevek, kb Jézus idejéből.
Aki részletesebben elemzi a település és földrajzi neveinket az láthatja, hogy viszonylag kevés van a magyar honfoglalás idejéből, a legtöbb ennél korábbi de esetenként különböző időkből származik. Ennek okai vannak, azaz a magyar honfoglalás előtt is éltek itt korábbi rokon honfoglalók..A nevek kivétel nélkűl a FÉRANBÓL származnak és fősámáni jóváhagyással történtek a névadások. A FÉRAN ugyanis sokezer éves, az ataiszi FÉRAN akár 8-9000 éves is lehet, bármilyen hihetetlen ez.
K. Mihály prof. szerint a honfoglaláskori neveink 45%-a szláv...ekkora ostobaságot régen volt alkalmam olvasni. Ilyet csak olyan valaki írhat, akinek nincs fogalma az időben is sokrétegű hun-magyar névadási gyakorlatról. A szlávokkal érintkező északi településneveink mint FÉRAN nevek (Pozsony, Ipoly.., Balassagyarmat, Rima-vidék...,Zemplén, Murány, Tiszolc, Munkács, Ungvár...) . Pl Ungika Kubiláj anyja volt, mert Dzsingisz kán legifjabb fiának, Tolujnak a felesége lett, az egyik fiuk volt Kubiláj a mangol-kínai császár, a mongoljárást követően. Az Ung, Ungika is FÉRAN név, erre akartam itt csak utalni..
A leírtak természetesen példák, nem lehet többezer település és földrajzi névvel itt bővenbben foglalkozni.
Ma például a Kossuth Rádió délben a harangszót Mosonóvárról közvetítette (mai neve: Magyaróvár). A Rádió szerint a Moson szó szláv...milyen érdekes, hogy egy száv szóhoz magyart (óvár) ragasztottak...kuriózum. Persze a Moson név szerepel a FÉRANBAN (névnapja a Mosonoknak: febr. 6) így a Rádió megint eltérítési kísérletet hajtott végre...de örűlne ennek K. Mihály úr!