Részlet a Magyar Közlöny 220. számából:
"A Kormány 669/2021. (XII. 2.) Korm. rendelete
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
2. §
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg lép.
Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök"
326/2013.(VIII. 30.)
"16.§ (11)
* A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye
tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult."
A tíz százalékot módosították húsz százalékra.
" ....
Elképzelni is gyönyörűség: tíz százalékkal emelkedik a tanárok és az óvónők bére!
Nettó?
Bruttó?
Ez már döfi, ebből mehet majd Jolán néni rekreációs szabadságra a Maldív-szigetekre, hiszen infláció ugyan van, de az illetékesek szerint nálunk nem érzékeli senki - na persze senki, aki számít.
Sajnos a tanárok, óvónők és a szociális szféra dolgozói nincsenek ebben a halmazban, ők nem számítanak senkinek, mert már ezerszer kiderült, hogy velük bármit meg lehet tenni, ők képtelenek saját érdekeik érvényesítésére.
Meg aztán úgyis sokan vannak, szeretett Vezérünk most éppen gyéríti őket, mint trágyabombázó a szúnyogokat nyaranta.
Járvány van?
Egész osztályok betegednek meg?
Kit érdekel? A gyerek immunrendszere kiváló, amelyiké meg nem az, az nem is gyerek, hanem járulékos veszteség.
Ha a pedagógus elhullik, az meg tiszta haszon: hiányzott belőle a szolgálat alázata és az elkötelezettség, rosszul értelmezte a hivatástudatot.
Amúgy is, hagyni kell őket békében, majd rendben megölik egymást, ahogy eddig is tették mindig.
Volt itt kockás ing meg esernyők, de ahelyett, hogy az esernyők nyelét szétverték volna a hatalom prominenseinek fején, inkább megpróbáltak kiegyezni a hatalommal.
Sikeres volt az akció, éppen olyan, mint amikor a gazella kiegyezett a hiénával, amelyik tulajdonképpen egy kedves, szelíd állat, csak kicsit zajos, mikor a csontot ropogtatja.
Ülnek a pedagógusok szomorúan a tanáriban, és megállapítják, hogy ők a társadalom egy különlegesen szerencsétlen csoportja, akiknek nincs a kezében semmiféle eszköz érdekei érvényrejuttatása céljából - pedighát dehogy nincs.
Csak éppen meg kellene rázni azt az okos fejüket és elspekulálni azon, hogy ha mondjuk januárban nem indul újra a tanítás, nem üzemeltetik az iskolákat gyermekmegőrzőként sem, leállítják a fűtést, mihez kezd majd a hatalom?
Katonákat küld az iskolákba?
Na de hát egyelőre több még az iskola, mint a katona, nem is szólva arról, hogy katonabácsi felesége is lehet pedagógus, lehet óvónő, lehet szociális gondozó a nagymama mellett a demens idősek otthonában.
Persze ehhez az kellene, hogy a pedagógusok végre szolidárisak legyenek egymással, még akkor is, ha a Püspök Úr örök kárhozattal fenyegeti őket az egyházi intézményben, vagy a felsőbbség fenyegeti őket várbörtönnel és nagy vasgolyókkal lábbilincseik lánca végén.
Merthogy a fenyegetés csak addig válik be, ameddig van olyan, aki fülét-farkát behúzza.
Ha egy ember kiabál, akkor azzal könnyen elbánnak, de ha százezer, akkor a hatalom azonnal meghátrál, mert olyan árat kellene megfizetnie egy győzelemért, melybe maga is belepusztulna.
A képviseleti demokrácia nagy hátránya, hogy erős nyomást gyakorolni a hatalomra csak meghatározott időszakonként lehet.
Márpedig a brit tudósok szerint a hatalom választások idején a legérzékenyebb a tökönrúgásra, hát ha ez a helyzet, akkor ezzel kell élni, és nem kell bedőlni az ígéreteknek.
Talán vissza kellene vennünk a sorsunk feletti uralmat, mert a gyengeség csak elnyomást szül, kiszolgáltatottságot, szegénységet, szolgaságot.
Ha nem állnak ki magukért, akkor nem a nemzet cselédje lesz a pedagógus, hanem a sarkakaták, rogáncilik, várkonyiandik, mészároslőrincek, rasik cselédje, oszt főzheti a csülköspacalt napestig. Pedig Tóth Árpádot, Radnótit, József Attilát is oktathatna, akár angolul is, hiszen ő képes rá.
... "
www.pupublogja.hu