Fel kell ismernünk, hogy népművészetünk (néptánc, népzene, fafaragás, festészet, stb.) és népi hagyományaink, nyelvünk - kultúrális kincseink -, olyan kincsek, amik összetartóerőt képviseltek régen, és ma is a magyarság között. Arra kell törekedni, hogy ezek a kincsek még sokáig megmaradjanak, élő eleven részei legyenek a mai magyar társadalomnak is, mert olyan alapot képeznek amire jövőt kell, és lehet építeni. Ennek a kincsnek (nemzeti kincsnek) az őrzői, művelői nemzetünk megbecsülésére érdemesek.