Magyarország

Gyárfás Tamás egy rendőr alezredesnek tett fel kérdéseket, Radnai és Portik egymással veszekedtek a Fővárosi Törvényszéken.

A Fővárosi Bíróságon 2023. február 7-én a Fenyő-gyilkosság hosszúra nyúlt tárgyalásán nem maradt idő, hogy az ügyész, a bíró és a védő után Gyárfás Tamás is feltehesse a kérdéseit Zsótér Ferencnek 1998. áprilisától dolgozott dr. Kovács Lajos osztályán, egy évtizedig ő volt az ügy nyomozati felelőse. Gyárfás Tamás kedden Zsótér néhány, mintegy három hónappal korábbi válaszára rákérdezett. Többek között arra is, hogy Zsótér azt mondta: nem tudott arról, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás 1997. december 16-án ügyvédjeik révén írásban megállapodást kötöttek, minden vitás ügyüket lezárták. Gyárfás az iránt érdeklődött: tíz év nyomozás miért nem volt elég arra, hogy az alezredes erről tudomást szerezzen.

Gyárfás arra is választ kért: Zsótér Ferenc számára mi támasztotta alá, hogy Fenyő és Gyárfás békekötése csak látszólagos volt. A nyomozó két hónappal...

A kereszténységre apellálnak mindazok, akik valójában „nem is vallásosak”.

„Három héttel ezelőtti, húsvét vigíliáján elmondott homíliájának egy helyén a ma emberének csüggedtségét és kiábrándultságát – egyebek mellett – az alábbi okra vezeti vissza: »Belefáradtunk a személyes kockázatok vállalásába annak a világnak a falába ütközve, ahol úgy tűnik, mindig a legravaszabbak és a leghatalmasabbak törvényei jutnak érvényre«.

Az elfáradás fent említett okai mellett mi, magyarok egyéb tapasztalatainkról is beszámolhatnánk Őszentségének – ha lenne rá alkalmunk –, amelyeknek az európai népek családján belül alighanem egyedül mi vagyunk a tudói és mindennapos megélői. Ezek sorából kiemelném a legravaszabbaktól és leghatalmasabbaktól való állandó és egyre elhatalmasodó egzisztenciális fenyegetettség és kiszolgáltatottság okozta félelmet és rettegést, akiknek a törvényei a legelemibb civilizációs és erkölcsi elvárásokkal szembemenve rendre érvényre jutnak...

Újabb Varga Judit-meghallgatást terveznek Brüsszelben a jogállamiság miatt. Ezzel folytatódik hetes cikkelyes eljárás, aminek a végén megvonhatják Magyarország szavazati jogát az EU-ban

Május végén újabb meghallgatást tervez a magyarországi jogállamiság helyzetéről az Európai Unió Tanácsának soros svéd elnöksége – írja a Népszava. Az előterjesztést a tagállami kormányoknak még jóvá kell hagyniuk, de a lap úgy tudja, a javaslatot támogatni fogják.

Ez az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás még 2018 szeptemberében kezdődött, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. A jelentés tavaly aktualizált változatában az EP megállapította: Magyarország már nem demokrácia, hanem a választási autokrácia hibrid rezsimje.

Az elmúlt több mint négy évben „az Európa-ügyi miniszterek azóta több-kevesebb...

Öt éve nyoma veszett Magyarországon egy Törökországból behozott, Kalasnyikov-lőszereket gyártó gépsornak.

A lapnak nyilatkozó eredeti vásárló szerint a fővárosi kormányhivatalnak tudnia kéne, hogy mi lett a sorsa a NAV vámraktárába került gépsornak, de az nem hajlandó elárulni.
A Borsodi Általános Gépgyár Kft. (BSGÉP) még 2018-ban vásárolta meg a lőszereket gyártó gépet, de később elveszítette haditechnikai külkereskedelmi engedélyét. Így került a lőszergyártósort a NAV vámraktárába. Papp Csaba, a BSGÉP tulajdonosa azért tett sikkasztás és hivatali visszaélés miatt feljelentést az ügyben, mert amikor a NAV-nál érdeklődött, hogy merre van a gép, akkor csak annyit közöltek vele, hogy

a gyártósort már 2018-ban „kitárolták” az adóhivatal raktárából.

Kattints a kibontásához...

Ilyen haditechnikai gépet nem vehet akárki, ezért a vámraktárból is csak úgy lehetett eladni, ha a fővárosi kormányhivatal több szervezet (a titkosszolgálatok, a külügyminisztérium és az Országos...