CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma

Magyarországon nem a tömegével érkező, majd továbbálló koszovói, szír, afgán gazdasági bevándorlók jelentenek gondot, hanem azok, akik megvetik a lábukat az országban. Akiknél csak a felszín az, hogy jó dolgokat csinálnak, és hozzájárulnak Magyarország sokszínűségéhez – valójában elveszik a munkát, rombolják a kultúrát, megszegik a törvényeket. (Figyelem! Cikkünk nagy dózisban tartalmaz iróniát, kérjük, senki ne vegye szó szerint az olvasottakat.)
01
Orvosok

Rengeteget cikkezik és forgat a média arról, hogy magyar orvosok külföldre mennek „a nagyobb fizetésért”. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Mert közben a Magyarországra érkező bevándorlók miatt egyre kevesebb itthon az orvosi állás. Elég néhány nevet említeni:

Khatib Abdalla, a gyöngyösi kórház szülész-nőgyógyásza
Mremi David, Mórágy háziorvosa
Nidal Alchihabi, a nyíregyházi kórház gyermeksebésze
Mohamed Hamadi sárvári ortopéd sebész
Masalmeh Ahmad bajai sebész
Alibrahim Jihad, a János Kórház...

A hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére idén is megrendezték a kutyahús fesztivált Yuliban. A kínai város mintegy 10 ezer kutyát vág le egy ilyen rendezvényre.

500 éves hagyományai vannak a kutyahús evésnek Yulinban
Reuters

Állatvédő aktivisták elzárták a városba vezető utakat és vágóhidakat rohamoztak meg, hogy kiszabadíthassák a vágásra szánt kutyákat és macskákat. Egy aktivista még ezer eurónak megfelelő jent is kifizetett száz kutyáért, de ezek a fáradozások nem képesek megakadályozni több ezer állat halálát. Kínában ugyanis nem tilos a kutyahús fogyasztása és a városnak is minden joga megvan a kétnapos fesztivál megtartásához. A régióban egyébként 500 éves hagyományai vannak a kutyaevésnek. Úgy tartják, hogy az ebek elfogyasztása segít átvészelni a nyári hőséget – írja a Stern német hírportál.

Yulinban 2009 óta tartanak ilyen ünnepeket, az idei...

Alapjaiban forgathatja fel a könyvpiacot a világ legnagyobb e-könyv forgalmazójának, az Amazonnak új ötlete. A tervek szerint a jövőben nem a letöltött könyvek után fizetnének jogdíjat a szerzőknek, hanem az elolvasott oldalak alapján. Azaz csak a ténylegesen elfogyasztott tartalomért járna pénz.

Az Atlantic szerzője, Peter Wayner részletesen foglalkozik a kérdéssel, saját szerzői sirámait is felemlegetve, akit érdekel a kérdésnek a személyesebb dimenziói is, olvassa el jó hosszú cikkét. De mi most csak a lényegre koncentrálunk: a júliusban elinduló próbarendszer tényleg mindent átalakíthat. Eddig ugyanis a szerzőknek elég volt, ha megvettük a könyveiket, az pedig, hogy tényleg elolvassuk-e, senkit nem érdekelt.

Az új rendszer viszont nem lesz ilyen elnéző. Mindez elsőnek azokat a szerzőket fogja...

Egy átlagember IQ-értéke 100, a Mensa tagjaié 130 felett van, ez csupán az emberek két százalékára jellemző. Ez persze nem mindig előny. A Mensa tagság egyébként éppen olyan sokszínű, mint a társadalom.

– Mikor derült ki, hogy intelligensebb az átlagnál?

– Mindig szerettem a tesztfeladatokat, a szellemi vetélkedőket, szívesen foglalkoztam ilyesmivel kisdiák korom óta. Egyetemre jártam Pécsett, amikor egy barátnőmmel láttuk a felhívást, hogy ki lehet tölteni egy IQ-tesztet. Csupán a kíváncsiság hajtott, de örültem az eredménynek. Igaz akkor még én is azt gondoltam, hogy csupa komoly, vastag szemüveges és magának való emberrel találkozom majd.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– És valóban sok volt közöttük a vastag szemüveges?
– Nem, épp ugyanannyi hasonlóságot vagy különbséget fedezhetünk fel harminc Mensás között, mintha a buszon...