CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma

Pedig azt mondja, ha valóban bűnszervezetet akart volna létrehozni, azt nem ilyen amatőr módon tette volna. Ráadásul még olcsón meg is úszta.

Példátlanul hosszú börtönbüntetést szabtak ki a Thodex kriptotőzsde alapítójára, a török Faruk Fatih Özerre. A férfit egyebek mellett csalással, pénzmosással és bűnszervezet működtetésével vádolták, ezért összesen 11196 évnyi szabadságvesztéssel sújtották. De szinte még jól is járt, ugyanis az ügyészség ennek a többszörözés, összesen 40 ezer évet kért rá. Nem mintha nem lenne mindegy, hogy melyik képtelen időtartamot lesz lehetetlen kitölteni.

A rendelkezésre álló adatok szerint Özer, aki hét éve alapította a Thodexet, cége 2021-es bebukása után komoly adósságokat halmozott fel. Mintegy kétmillió dollárral tartozott a felhasználóknak, fizetés helyett viszont Albániába menekült. Tárgyalásán most elmondta, hogy ha valóban bűnszövetkezetet akart volna irányítani, azt nem ennyire amatőr módon tette volna. A férfi mellett két testvérét is...

Nagyon változó, hogy ki mit tart a gazdagság alsó határának, mindenesetre a Wealth-X rendszeresen elkészíti saját toplistáit és statisztikáit. Ebből az látszik, hogy 2022-ben például 3194 embernek volt dollármilliárdos (azaz úgy 360 milliárd forintos) vagyona világszerte.

Ezt a szintet amúgy hazánkban négyen ugorják meg a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2023-as adatai alapján: Mészáros Lőrinc 660 milliárd forinttal, Csányi Sándor 610 milliárddal, Felcsuti Zsolt 460 milliárddal, míg Gattyán György 366 milliárddal. Azonban a Wealth-X az ultranagy vagyon határát nem itt, hanem jóval lejjebb, 30 millió dollárnál, átszámolva bő 10 milliárd forintnál húzta meg – itt mindjárt népesebb a mezőny, 395070-en felelnek meg a kritériumnak a világon. A Föld közel nyolcmilliárdosra becsült népességének 0,005 százaléka.

Időnként már csak ismeretterjesztő jelleggel is érdemes megnézni, hogyan élnek, miként nyaralnak, mivel járnak és mit hordanak ezek az emberek. Vagy akár azt, hogy...

A vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár laktanyája felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Budaörsi úti, egykori Petőfi Sándor laktanya hétfői átnevezési ünnepségén.

Hozzátette: a haderőfejlesztés eszközbeszerzései és szervezeti átalakításai nagyon fontosak, amikor a szomszédságban háború dúl, és
"fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között ezt a háborút Magyarország határain kívül tartsuk".

Ugyanakkor - emelte ki - a hadsereg ereje a katonák lelkében van, ezért fontos, hogyan tekint magára a mai katona, mit tekint múltjának és hagyományának.

A miniszter emlékeztetett rá: azzal, hogy Mária Terézia királynőről nevezték el a laktanyát, üzennek "minden anyának és feleségnek", akik ma is azzal a "féltő szeretettel" engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és...

Ugyanis nekik nem érdekük a reptér fejlesztése. A miniszterelnök politikai igazgatója vélhetően a Budapest Airport jelenlegi többségi tulajdonosára utalt.

A kanadai nyugdíjasok nem érdekeltek a ferihegyi repülőtér fejlesztésében - erről beszélt Orbán Balázs a Rónai Egonnak adott interjújában.

A beszélgetésben a műsorvezető arra is rákérdezett a miniszterelnök politikai igazgatójánál, hogy jelen gazdasági helyzetben, miért akarja a kormány hitelből megvenni a Budapest Airportot? Orbán Balázs válaszában kifejtette, szerinte nem jó, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör nem érdekelt a repülőtér fejlesztésében, miközben az ország „a konnektivitásra, a turizmusra, a kereskedelemre építi a következő évek gazdasági sikertörténetét”.

„A kanadai nyugdíjasok nem érdekeltek a reptér fejlesztésében. Ez nem jó, ebből a helyzetből ki kell mozdítani a repülőteret...