A mai nap eseményei IX. 05.
Szeptember 5. az év 248. (szökőévekben 249.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 117 nap van hátra.
Események
* 1666 - Befejeződik a nagy londoni tűzvész.
* 1698 - Nagy Péter orosz cár adót vet ki a szakállakra.
* 1848 - Széchenyi Istvánt a döblingi elmegyógyintézetbe szállítják.
* 1905 - A Portsmouth-i Egyezménnyel lezárul az orosz-japán háború.
* 1914 - Francia ellentámadás a Marne folyónál az I. világháborúban.
* 1927 - Tihanyban Horthy felavatta a Biológiai Kutatóintézetet.
* 1939 - Az USA bejelenti semlegességét a II. világháborúban.
* 1940 - megkezdik Észak-Erdély megszállását.
* 1944 - A 2. hadsereg, Veress Lajos Kolozsvár Torda irányában,
* 1945 - A Nemzetgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt.
* 1946 - Dél-Tirol Olaszország része marad.
* 1949 - Elnöki Tanács fakultatívvá minősíti vallásoktatást.
* 1956 - Elkezdődik a a Szuezi-válság.
* 1960 - Cassius Claybokszoló félnehézsúlyban aranyérm Rómában
* 1969 - Vietnam, a My Lai vérengzés napja. 108 vietnámi hal meg
* 1972 - Palesztín terroristák túszul ejtenek tizenegy izraeli sportolót
* 1977 - Az Amerikai Egyesült Államok fellőtte a Voyagert.
* 1977 - Hanns-Martin Schleyert,BDI elnökét Kölnben elrabolják
* 1978 - Camp David Menáhem Begin és Anvar Szadat béketárgyalásai.
* 1980 - Megnyílik Svájcban a St. Gotthard Alagút. (16,32 km hosszú).
* 1984 - Visszatér első útjáról (STS-41-D) a Discovery űrrepülőgép
* 1996 - Budapesten felavatják az újjáépített Dohány utcai zsinagógát.
* 2001 - Az Európai Parlament elfogadja a Magyar országjelentést
* 2001 - Elindul a magyar Wikipédia nulladik változata).
Születések
* 1568 - Tomaso Campanella olasz filozófus író
* 1638 - XIV. Lajos francia király, a "Napkirály" († 1715)
* 1735 - Johann Christian Bach, zeneszerző († 1782)
* 1826 - Virághalmy Ferenc, író, százados († 1875)
* 1847 - Jesse James, bank- és vonatrabló, egy lelkész fia
* 1857 - Konsztantyin Ciolkovszkij, orosz rakétatudós, író
* 1892 - Szigeti József, hegedűművész († 1973)
* 1903 - Kemény János, erdélyi magyar író († 1971)
* 1903 - Szepes Béla, síelő, gerelyvető, karikaturista († 1986)
* 1905 - Arthur Koestler, magyar származású író († 1983)
* 1912 - John Cage, amerikai komponista († 1992)
* 1912 - Kiss Tamás, József Attila-díjas költő
* 1912 - Kálnoky László, költő, műfordító
* 1913 - Donáth Ferenc, jogász, agrár-közgazdász, politikus
* 1928 - Magyar József, filmrendező
* 1937 - Vágó Nelly, jelmeztervező, kiváló művész
* 1940 - Raquel Welch, amerikai színésznő
* 1942 - Werner Herzog, német filmrendező
* 1946 - Freddie Mercury, a Queen angol énekese († 1991)
* 1951 - Michael Keaton, amerikai színész
* 1952 - Bencsik Sándor rockzenész, gitáros († 1987)
* 1952 - Balkay Géza, színész
* 1982 - Farkas Loránd, színész
Halálozások
* 1784 - Ányos Pál költő
* 1919 - Schulek Frigyes műépítész (* 1841)
* 1927 - Schafarzik Ferenc,geológus, egyetemi tanár
* 1949 - Ács Ferenc festőművész (* 1876)
* 1961 - Gombaszögi Frida, drámai színésznő
* 1966 - Lauber Dezső sportoló, építészmérnök
* 1968 - Görbe János színész
* 1992 - Rajcsányi László, 3x olimpiai bajnok kardvívó
* 1994 - Baróti Dezső, irodalomtörténész (* 1911)
* 1997 - Teréz anya Nobel-békedíjas misszionárius
* 1997 - Solti György magyar származású karmester
Freddie Mercury
Huszonöt éve már annak, hogy a Bohém rapszódia a slágerlisták élére szárnyalva egy csapásra klasszikussá tette az angol Queen együttest. Ezt az évfordulót kihasználva - Freddie Mercury emléke elõtt tisztelegve - az EMI lemezcég Freddie Mercury, The Solo Collection címmel egy 128 dalból álló, pazar kiállítású gyûjteményt jelentetett meg tíz CD-n és két DVD-lemezen, amelyekhez egy 120 oldalas fotóalbum is társult. A dalok közül sok eddig még nem is volt hallható. Ezzel egyidejûleg a BBC bemutatott egy új, kétórás dokumentumfilmet, amely a sztár életét dolgozza fel. A lemezgyûjtemény interjúkat is tartalmaz, melyeket David Wigg készített, az egyetlen tollforgató, aki elõtt a rockbálvány képes volt igazán megnyílni. Megdöbbentõen izgalmas, emberi és meglehetõsen új Freddie Mercury-portré kerekedik ki az újságíró személyes benyomásaiból. Idézzünk fel ezekbõl néhányat.
A tökély megszállottja
Amikor egyszer az öltözõjében vártam rá, Freddie a kétórás show végeztével vadállatként rontott be, felkapott egy vasalót, és belevágta egy teljes alakos tükörbe, amely ezer szilánkra hullott szét. A dühkitörése egy mikrofon hibás mûködésének volt betudható. A közönség persze mit sem vett észre, tombolt, énekelt. Amikor lehiggadt, megkérdeztem tõle, hogy érdemes-e ennyire berágni olyan dolgokon, amelyeket a közönség szinte észre sem vesz? Hamar rá kellett jönnöm, hogy amikor elõadó-mûvészetrõl volt szó, akkor Freddie-t a tökélymánia jellemezte.
"Vannak, akik azzal is beérik, hogy a második legjobbak legyenek. Én ezt már kudarcnak tekinteném. Ha egyszer már az elsõ voltál, akkor a második hely nem lehet elég jó. Olyan vagyok, mint egy elkényeztetett gyerek. Ha valami nem úgy mûködik a színpadon, ahogy a legmagasabb elvárásaink szerint annak lennie kellett volna, akkor ezt mindig vizsgálat és önvizsgálat követi részünkrõl. Legjobb, ha a színpadi problémák okát azonnal tisztázzuk, nem szabad ezzel megvárni a másnapot. Úgyhogy mi azonnal elkezdünk ordítozni egymással, összetörünk néhány széket. Ma este például rendszeresen elment a mikrofonom hangja. Olyan ez, mintha valaki rendszeresen meg-megszurkálna egy gombostûvel - irritáló."
A hangja
Amikor egyszer Münchenben kerestem fel, ahol egy darabig élt, elbûvölõ volt látni, ahogy a zongorája mellett új szólólemeze, a The Great Pretender dalait komponálja. Ami egészen letaglózott ezeken az órákon, az az éneklésbeli képessége volt. Ennek a briliáns énekhangnak köszönhette, hogy a világhírû operaénekesnõ, Montserrat Caballe közös koncerten, és lemezen társult mellé. A Barcelona címû duettjük késõbb az 1992-és olimpia himnuszává lett.
A showman
Bár Freddie arról volt híres, ahogyan uralta a színpadot, magánéletében teljesen másnak ismerhettem meg. A lángoló, karizmatikus showmanség átadta helyét valami szégyenlõsségnek, az emberekkel szembeni bizalmatlanságnak. Nagyon óvta a magánszféráját. Sikerei kezdeti idõszakában kifejezetten félt a közönséggel való találkozásoktól, mert úgy érezte, leleplezõdne, ha nem azzal a gigásszal találkoznának, akit a színpadról megismertek. Sohasem érezte magát jól abban a szerepben, amelyet a színpadon felépített magának. Ez a magát kaméleonnak és szélsõséges fickónak tartó mûvész olyan módszeresen készült a koncertekre, mint egy maratoni futó. Lenyomott néhány vodkát, majd elkezdte beénekelni magát. Személyi titkárának minden színpadi ruháját kivasalva szépen elõ kellett készítenie, s mielõtt beöltözve kirobogott volna az öltözõajtón a gigantikus színpadra, még szippantott egyet a cigijébe. "Rocksztárként nem lehetsz tétova, el kell döntened, hogy hideg vagy meleg."
A háza
Miután vásárolt Kensingtonban egy Edward-kori házat, semmit sem kedvelt jobban, mint ott lenni a barátaival körülvéve. Inkább adott partikat otthon semmint, hogy bárokba, diszkókba járt volna, mint a Queen sikereinek kezdetén. Nagyon igényes volt, jó stílusérzékkel, és a házát a létezõ legnagyobb luxussal szerelte fel. Nagyon szerette a balettet, az operát és a színházat. Ezek a kötõdései gyakran visszaköszöntek a Queen-videókról is. Bolondja volt a japán iparmûvészetnek, valamennyi nappalija és a tágas hall zsúfolásig; volt japán bútorokkal, kerámiákkal és festményekkel. Passziója volt a londoni King's Road ócskapiacán nézelõdni, valami szép kis porcelánt keresve.
Igen jó humorérzéke volt. Szeretett extravagáns, dekadens partikat szervezni, a barátait megtréfálni. Egy alkalommal Münchenben egy bál alkalmával ragaszkodott hozzá, hogy minden vendég valamilyen hírességnek öltözzön be, míg õ önmagaként jelent meg egy Harlekin-kosztümben.
Drámai magánélet
Mindig magas hõfokon égve élt. Ritkán lazított. Vajon hány rocksztár vállalná örömmel, ha a Bohém rapszódiát fejen állva énekelhetné az Angol Királyi Balett társulatával közös fellépésén? "Mindig szerettem a kihívásokat. Fejen állva énekelni nem semmi. Megnézném egyszer Mick Jaggert vagy Rod Stewartot valami hasonló attrakcióval", mondogatta. A magánélete hasonlóan drámai volt, mint a színpadi karaktere. Vagyona ellenére mindig a szerelmet kereste, reménytelenül. "Minél több pénzt keresel, annál nyomorultabbnak érzed magad. A vagyon a rossz arcokat vonzza, és az élet egy túlélési kísérletté silányul. Ha valaki válaszút elé állítana: vagy a pénz vagy a zenei hitelesség, akkor inkább lemondanék az elõbbirõl, és újrakezdeném a pályám: engem a zenémért szeressenek, ne a pénzemért."
Marcona külleme ellenére nagyon szeretetigényes, romantikus alkat volt. A megtévesztõ külsõ azonban visszaütött: a hitvány emberek mindig megtalálták, az érdemesebbek pedig; nagyon nehezen juthattak át ezen a védmûvön. "Akiknek mégis sikerült a közelembe férkõzni, azok mindig megcsaltak, elárultak. Sajnos a színpadi imázsom a magánéletben ellenem dolgozik. Vicces, hogy megalkottam egy szörny képét, és magánemberként éjjel-nappal ez ellen kell hadakoznom. Azt hiszem, az évek során megkeseredtem, de meg is erõsödtem. Ma már nem bízom senkiben. Már nem engedem, hogy valaki újra megsértsen, megsebezzen. El kell ismernem, hogy a siker két fázisban ugyan, de átformálta a jellememet. Badarság lenne tagadni, hogy eleinte sznob és arrogáns voltam. Azt hittem, én vagyok a világ közepe. Aztán rájöttem, hogy a sikert másképp is fel lehet dolgozni. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy az emberek rájöhessenek arra, hogy valójában egy normális fickó vagyok. Remélem, elõnyömre változtam." Bevallotta, hogy bár retteg a magánytól, semmilyen kapcsolat kedvéért sem áldozná fel a karrierjét. "Engem a pályám éltet. Házasodjam meg, legyek egy pocakos apu, fülig szerelmes? Na nem! Sikeres akarok maradni, nagyszerû dalokat írni, és aztán szerelmes lenni. Nálam ez a sorrend." Sohasem okozott neki gondot a gazdagság megélése. Volt úgy, nem is egyszer, hogy a londoni Cartier-nek még este is nyitva kellett maradnia, hogy Freddie csak úgy ellátogasson az ékszerészhez. "Imádok költekezni, kéretni, kelletni magam, néha úgy érzem, mintha Gábor Zsazsa lennék. Imádok ajándékozni. Én nem az a típus vagyok, aki a matracába varrja a pénzt, és minden este számolgatja. Ismerek jó néhány olyan mûvészt, aki a buli után rohan haza kalkulálni."
Túl mindenen
A sors tragédiája, hogy 1991-ben, mindössze negyvenöt évesen Freddie meghalt. Annak tudatában kellett négy évet leélnie, hogy HIV-pozitív. 1987-ben David rákérdezett, hogy miképpen hat rá a betegsége. "Extrém módon promiszkuitáltam. De ennek vége, öreg pasi vagyok már. A szex valaha kulcstényezõ volt az életemben. Természetesen következett ez a színpadi sikerekbõl és én ezt teljes mértékben ki is aknáztam. Ma már nem kell azon törnöm a fejem, hogy milyen lenne öregen és magányosan elpatkolni, jóval elõbb fogok elmenni. Mindenesetre elég unalmas lenne hetvenévesnek lenni. Teljes életet élhettem, és ha holnap meg kellene halnom, hát fütyülök rá. Tényleg mindenen túl vagyok. Örülök, hogy minden formában boldoggá tehettem az embereket, még ha bizonyos esetekben ez csak fél órácskányit jelentett is. Ha képes vagyok elhitetni velük, hogy szerencsések, képes vagyok egy kis mosolyt csalni az arcukra, akkor már megérte."
Hogy mit jelentett neki a hírnév?
"Én nem ismerek mást, számomra ez a normális élet. Olyan, mint nyerni a játékban. Csakhogy én mindennap nyerek."
Tajnay Éva
forrás:http://emil.alarmix.org/hegylako/main/onagysaga2001.html
Kislemezek
* 1984 Love Kills #8 UK, #69 US
* 1985 I Was Born To Love You #10 UK, #76 US
* 1985 Living On My Own #46 UK
* 1986 Time #25 UK
* 1987 The Great Pretender #4 UK
* 1988 Barcelona #8 UK
* 1992 In My Defence #8 UK
* 1992 The Great Pretender #29 UK
* 1993 Living On My Own #1 UK
http://www.queen.webghost.hu/
QUEEN Minden idők egyik legsikeresebb és legintelligensebb rock együttesének magyar nyelvű oldala. Albumok, szövegek, képek.