Előzmény: visszacseréltem azt a táskát, amit a feleségem szülinapjára vettem, de a lányom szerint nem elég nagy, itt többen biztosan érteni fogják ezt, nekem erre is idő kellett, de még így sem vagyok benne biztos, hogy milyen lesz a fogadtatása na, ez nem mindegy...
A férfiember azért néhány év alatt túljut iildi tantervének 4. leckéjén, amely, mint tudjuk, így szól:
4. óra: Az alapvető eltérések egy női retikül és egy bőrönd között. Felismerési gyakorlat.
Mert, megelőzőleg, a 0. lecke didaktikai feladata meg úgy szól, hogy kedvenc feleségünk valamely ünnepnapja közeledtével, találjuk meg napi óhajtásai közül (a rákérdezés nem ér!!!) azokat, amelyek
- megvalósíthatók (Másik munkahely? A mai világban?!?)
- amelyekkel magunk is egyetértünk (cipő kizárva...)
- esetleges rákérdezés után is fennállnak (Na, azt nem is gondoltam komolyan…)
- anyagilag sem döntenek teljesen romba (nagyobb aranytárgyak…)
- segítség nélkül is megoldhatónak tartjuk a feladatot (nem kell hozzá a lányom, vele ugyan elsőre is jó lett volna a táska, csak éppen 2 db kellett volna, lévén, hogy beleszeret egybe, ami pont jó, s hogy mondjam meg neki, hogy nem?)
A választott táska színével volt az első probléma. Ugyanis az óhajban kék szerepelt, ám nem mindegy, hogy milyen kék. Avatott szemmel végignéztem a cipőket is, hátha az segít, de nem jutottam előbbre, s kéket vagy nem találtam, vagy nem találtam meg.
Az avatatlan férfiember ilyenkor a kékesszürke színhez fordul segítségként, ám itt jött a képbe lányom, aki szerint az általam választott öregasszonyos.
A mérettel mindezekhez, s a kékesszürke, elsőnek megvetthez képest már nem is volt probléma.
A végleges táska színe: a sötétszürke és a fekete között inkább a fekete felé, nem matt, és nem is túl fényes.
Mérete, beosztása, felépítése: két megfelelően nagy hordfül mellett egy lecsatolható (biztos, ami biztos!) vállakasztót is tartalmazott. Belső felépítése hármas tagozódású, de azokban tovább osztott, pl. mobilnak való tartóval, s még külső oldalán is van (cippzáros!) zseb, amibe a bérlet pontosan belefér. Alkalmas több, A/4 méretű közepesen megpakolt dosszié egyidejű hurcolására. Ez – talán - alkalmassá teszi a balatoni nyaraláshoz való alkalmazására is, bár illúzióim azért nem kell, hogy legyenek...
Fogadtatása: Köszönöm! Honnan tudtad, hogy táskát szeretnék? Na nézzük csak: pont jó a mérete, jajj, de jó, van helye a bérletemnek, s külön zsebecske a mobilnak. Csak ebben a színben volt? Eredetileg kékre gondoltam volna, de ez is szép. A fekete cipőm amúgy is ócska már..
A férfiember keble ilyenkor dagad a büszkeségtől. S attól a tudattól, hogy a cipővásárlás egy majdani, későbbi feladat, amit e portfólióra hivatkozva még azért el lehet majd húzni jó darabig... és az egyébként is lepasszolható a lánynak...
