Napelemmel fednék be a német autópályákat

Olyannyira nem tűnik őrültségnek, hogy az autópálya legyen akár az új terepe a zöldenergia termelésnek, hogy Ausztria, Németország és Svájc illetékes szervezetei már be is álltak az erről szóló kísérleti projekt mögé.

A napelemes rendszerek terjedését a világban a folyamatos technológiai fejlődés és egyre olcsóbb egységár hajtja leginkább. Egyelőre nem látni, hogy bármi is a mind lendületesebb térhódításuk ellen hatna; már az sem akadály, ha a panelek működéséhez egyre újabb és újabb, nagy méretű felületeket kell találni - lehetőleg nem a termőterületek rovására. Lényegében így kap erőre az agrofotovoltaika - melynek útkereséséről és legújabb eredményeiről lapunk is beszámolt már - , de így vált lehetségessé a farmokon a kerítésből is áramtermelő egység koncepciójának megvalósulása, és így került egy svájci vízgát tetejére is napelemes erőmű.

Ez a logika - vagyis: ha elfogy, vagy épp nincs "kézénél" elegendő befedhető háztető, felhasználható földterület, akkor keress felületet máshol! - érvényesült Dél-Koreában is, ahol a minap azzal kapcsolták be a világ legnagyobb lebegő naperőművét, hogy máris belekezdenek egy húszszor akkorába. Ötletből nincs hiány.

A legújabb az Osztrák Műszaki és Technológia Intézet (AIT), a német Energiewende eredményeit és kutatásait is rendre publikáló Fraunhofer ISE, illetve az osztrák infrastuktúra fejlesztő, a Forster Industrietechnik közös elképzelése, amivel e témában egy egészen új fejezet írásába kezdenek. A PV Magazine számolt be arról, hogy bár elsőre úgy tűnhet, mintha csupán új terepet és helyszínt találtak volna a tetőtéri napelem panelek lerakására, de az, hogy a közúti infrastruktúrában látták meg ezt a lehetőséget, sokkal több, mint aminek elsőre látszik.

A kísérleti projekt abból az egyszerű, és már Németországban, Ausztriában, illetve Svájcban igazolt megoldásból fejlődött ki, hogy az autós pihenők vagy alagutak kivilágításának villamos energia igényét akár teljes egészében ki lehet elégíteni helyben, napelemes rendszerek telepítésével és bekacsolásával. Ezt az elgondolást tovább víve jött az ötlet: mi lenne, ha egyes autópálya-szakaszokat - vagy akár egyész autópályákat kvázi "befednének" háztetőkre szerelhető napelemcellákkal, és így megvizsgálnák, hogy milyen haszon származhat abból? Már az áramtermelésen túl.

Németország teljes területének az autópályák ugyan alig 0,026 százalékát fedik le, de az elméletben kiszámolható potenciál így is óriási. A 13 ezer kilométeres hossz, az átlagosan 24 méter szélességgel számoltan elképesztő méretet produkál: pusztán 180 watt / négyzetméter termelési kapacitással száoltan is kiad 56 gigawattot (GW) - ez több, mint amennyivel Németország tavaly év végén összesen rendelkezett (49 GW). De persze: ez csak egy elméleti szám, mely csupán azt jelzi, hogy van hely, tér e megoldás lehetőségeinek figyelembe vételére. Ráadásul a három éves kísérleti projektről a kutatók úgy gondolják, hogy lesznek további pozitív eredményeik is. Megvizsgálják például az útfelület védelmének kérdéskörét (a csapadéktól és-vagy a túlhevüléstől a zajvédelemig számos indikátort mérni fognak), ugyanakkor azt is ellenőrizni fogják, hogy az utazási élményhez képes-e hozzáadott értéket teremteni ez a koncepció, illetve: hogy az ilyen megoldások műszaki és gazdasági értelemben hogyan, milyen méretben, sűrűségben válhantak üzletileg megtérülő beruházásokká.

Az autópálya és napelem kombinációjával kapcsolatosan ezidáig azok a kísérletek voltak a legbiztatóbbak, ahol a paneleket az úttestbe ágyazták. Az alábbi képen a kínai Qilu Transportation által fejlesztett "fotovoltaikus sáv" látható, amit 2018. márciusában adtak át Jinan egyik autópályáján. Az 1080 méteres hosszúságú szakaszon installált napelem panelek 800 lakás energiaellátásához elegendő villamos energiát képesek termelni, melyet azonban az autópálya világítási rendszerébe táplálnának be.

Az úttest fölé épített európai konstrukcióval kapcsolatban a Fraunhofer ISE-nél már azt is kiszámolták, hogy mindez évente úgy 47 TWh tiszta energia megtermelését jelentené - ami önmagában a németországi fogyasztás több mint 9 százalékát jelenthetné. Azonban nyilvánvaló, hogy az autópálya egészét nem lehet lefedni; mint Martin Heinrich, az intézet napelemes modul termékcsoportjának vezetője a Rechargenews-nak elmondta: mos még százalékosan sem tudják megmondani, hogy mekkora lehet a tényleges technológiai potenciál, de hát ezért is végeznek modellezéseket, ezért is indítják a projektet.

A projekt gyakorlati elindulásához először is ki kell dolgozni a prototípusokat (a modulokét és a panelek tartószerkezetét egyaránt), meg kell tudni, hogy az ilyen rendszerek "életképesek"-e ebben a környezetben (például bírják-e a hóterhelést, a vízelvezetési kritériumoknak meg tudnak-e felelni, mennyire ellenállóak fizikai behatásoknak; ütésállóak-e, mennyire és hogyan karbantarthatóak, illetve hogy közlekedésbiztonsági oldalról mik a paraméterezhetőségének a határai). A pilot a Dél-Németországban futó autópályák egy-egy szakaszán lesz a tervek szerint, ahol 20-40 méteres szakaszokon építenek majd néhány ilyen "tetőt", amit tesztelni kezdenek. Aztán majd kiderül, hogy az egésznek valóban van-e értelme. Ha a rendszerről kiderül, hogy megbízhatóan működtethető, azt is ki kell majd dolgozni, hogy megtermelt árammennyiségeket hol-hogyan lehetne optimálisan felhasználni.

Az elsőre talán különösnek hangzó kísérleti projekt mögé - szakmai és anyagi értelemben egyaránt - beállt már az osztrák klímaügyi, környezetvédelmi, energiaügyi, mobilitási, innovációs és technológiai minisztérium, az osztrák állami k+f ügynökség, a német közlekedési és digitális infrastruktúrát fejlesztő minisztérium, illetve a svájci közúti szövetség is. A kutatás során megszerzett ismereteket elsőként a három ország úthálózatain fogják hasznosítani.

Szabó M. István

780
 
A "teljesítmény" nem okoz feszültségesést, hiszen a teljesítmény nem az oka az elektromos jelenségnek hanem a töltés, az energia egy "levezetett" fizikai nagyság, az
Ez is álvita mert okoz.
Épp csak az átfolyó áram okozza.(a vezetékek ellenálása miatt)
De a teljesítmény az árammal jár nagyobb teljesítmény nagyobb áram.
Imádod az ál-vitát és velejáró látszólagos, érvekkel való érvelést.
Hát tedd a pengőssel.
Ő is egy látszólagos érvel jött.
Ami azt mutatja látszólag igaza van de jelentéktelen szócséplés
Mert igen minden bevitt kapacitás csökkenti a meddőt ezzel elméletileg növeli a feszültséget.
De gyakorlatilag nem számít
mert csak ál-érv és szócséplés
Hiszem pl egy vezeték Üzemi kapacitás: max. 100 nF/km
 
Utoljára módosítva:
Ez is álvita mert okoz.
Épp csak az átfolyó áram okozza.(a vezetékek ellenálása miatt)
De a teljesítmény az árammal jár nagyobb teljesítmény nagyobb áram.
Imádod az ál-vitát és velejáró látszólagos, érvekkel való érvelést.
Hát tedd a pengőssel.
Ő is egy látszólagos érvel jött.
Ami azt mutatja látszólag igaza van de jelentéktelen szócséplés
Mert igen minden bevitt kapacitás csökkenti a meddőt ezzel elméletileg növeli a feszültséget.
De gyakorlatilag nem számít
mert csak ál-érv és szócséplés
Hiszem pl egy vezeték Üzemi kapacitás: max. 100 nF/km

Maradjunk a témánál, felejtsük el az elektrotechnikáról mondottakat és akkor nem fogja blamálni magát senki.

- Az "elektromos áram" nem anyag amit szállítani lehet hanem puszta energia,
- ami az előállítás pillanatában fénysebességgel megjelenik a fogyasztónál és ha akarod ha nem ott kifejti a hatását.
- Ha a folyamat irreverzibilis akkor valami felmelegszik, ha reverzibilis akkor mint a pingpong-labda visszaugrik.
- A hálózatba való beavatkozással rengeteg ilyen "meddő energiát" lehet bevinni a rendszerbe az üzemeltető és az erőmű kárára.

A "rezsicsökkentés" egy "áll-teljesítmény" mert azt kívánja szuggerálni, hogy "Mo. jobban teljesít" :)
 
- A hálózatba való beavatkozással rengeteg ilyen "meddő energiát" lehet bevinni a rendszerbe az üzemeltető és az erőmű kárára.
szerintem is, itt érdemes abbahagyni a témát
A "rezsicsökkentés" egy "áll-teljesítmény" mert azt kívánja szuggerálni, hogy "Mo. jobban teljesít" :)
ez már viszont érdekes téma ... nekem jó érzés ha feleannyit kell fizessek az áramért mint más ... sajnálom, hogy például a bezinárral nem próbál meg így "szuggerálni" az állam.
 
szerintem is, itt érdemes abbahagyni a témát

ez már viszont érdekes téma ... nekem jó érzés ha feleannyit kell fizessek az áramért mint más ... sajnálom, hogy például a bezinárral nem próbál meg így "szuggerálni" az állam.

Én évekig nem vettem igénybe a nyugdíjasoknak járó ingyen villamosjegyet Budapesten,
míg egy barátom meg nem hívott egy "hajótúrára" ami a BKV tulajdona volt. :)

Ingyen busz van Hollandiában söt Németországban is, nemcsak öregek számára.
Ez rendben van mert a meggondolás mögött egészen más áll mint Magyarországon.
Magyarországon összedűlne az élet ha a nyugdíjasoknak villamosjegyet kéne venniük.

Ugy tudom, hogy ez a kedvezmény vagy 30 esztendős és egyik kormány sem merte visszavonni. :)

Egy ismerősöm az ingyen villamos és olcsó áram miatt ment vissza nyugdíjasként Magyarországra.
Aztán néhány év múlva belátta, hogy a szabadság nincs ingyen és visszajött. :)
 
Aztán néhány év múlva belátta, hogy a szabadság nincs ingyen és visszajött. :)
hát igen .... lehet, hogy pont nem volt semmi tüntetés, zavargás, meg mikor látta milyenek errefelé a tüntik inkább visszament. De be kell lássam, a Merkel egy jó politikus, ha így be tudja bolondítani az alattvalóit, hogy még büszkék is, hogy milyen sokat fizetnek.
 
hát igen .... lehet, hogy pont nem volt semmi tüntetés, zavargás, meg mikor látta milyenek errefelé a tüntik inkább visszament. De be kell lássam, a Merkel egy jó politikus, ha így be tudja bolondítani az alattvalóit, hogy még büszkék is, hogy milyen sokat fizetnek.

"Jobb adni, mint elvenni" áll bibliában (Apcsel. 20,35) és ezzel az emberek többsége egyetért.

Magyarországon is tüntetnek csak a közmédiák nem tájékoztatják a polgárokat erről.
A protestálás az elemi emberi jog. A demokráciában van eredménye, a diktatúrákban csak ha elsöpri a rendszert.
 
a szolgáltató hálózata általában nem 1 vagy 10 km, vajon minek adják meg ezt az értéket ha nem kell számolni vele?
Mindössze ennyi az érved? vajon minek adják meg?
A fogyasztás se egy kilométeren kerül levételre hanem végig .
Hiába képzelnéd el 1 millió kilométerre azzal a meddőt is ki kell vetíteni 1 millió kilométerre.
Vagyis nem képes kompenzálni az egységnyi meddőt.
Épp ezért csak helyileg érdemes nézni és ezért vannak a kondenzátortelepek gyáranként.
Vagy ott ahol nagy az induktív terhelés.
Nem álmodtatod végig az egész hálózatot.Szakaszonként kell bevinni kapacitást.
Az 1 km-nyi kapacitásnál maradj
Ami csak mikrofarad nagyságú sőt a táblázatod szerint induktivitást is bevisz.
Ami megint meddő.
 
Utoljára módosítva:
A protestálás az elemi emberi jog. A demokráciában van eredménye, a diktatúrákban csak ha elsöpri a rendszert.
A Tiborc panasza is emberi jog?Ha nincs semmi joga?
A nép joga hogy zúgjon.És ezt le szokták vezetni vagy elterelni, más bűnösre.
Ez az Orbáni rezsim taktikája.Eléggé működik.Mert a fásultság és a széthúzás megnőtt.
 
Mindössze ennyi asz érved? vajon minek adják meg?
csupán azért, hogy gondolkodjon el a kedves kommentelő
A fogyasztás se egy kilométeren kerül levételre hanem végig .Hiába képzelnéd el 1 millió kilométerre azzal a meddőt is ki kell vetíteni 1 millió kilométerre.
Vagyis nem képes kompenzálni az egységnyi meddőt
és hol állítottam , hogy teljesen kompenzálni fogja ... azt állítom, ha például vasárnap egy hálózat nincs leterhelve (ahogy az egyik szakértő írná: meddő teljesítmény nem ingázik a távvezetékben), a kábelhálózat mégis mint egy kondenzátor jó nagy kapacitív meddő teljesítményt hoz létre, ami megnöveli a feszültséget a hálózatban.
 
Utoljára módosítva:
Németországban futó autópályák egy-egy szakaszán lesz a tervek szerint, ahol 20-40 méteres szakaszokon építenek majd néhány ilyen "tetőt", amit tesztelni kezdenek. Aztán majd kiderül, hogy az egésznek valóban van-e értelme.
Ez a gondolkodás tetszik: az előbb próbáld ki miként működik a gyakorlatban.
Ál-viták helyett gyakorlat.
 
csupán azért, hogy gondolkodjon el a hedves kommentelő

és hol állítottam , hogy teljesen kompenzálni fogja ... azt állítom, ha például vasárnap egy hálózat nincs leterhelve (ahogy az egyik szakértő írná: meddő teljesítmény nem ingázik a távvezetékben), a kábelhálózat mégis mint egy kondenzátor jó nagy kapacitív meddő teljesítményt hoz létre, ami megnöveli a feszültséget a hálózatban.
Nem nem állítottad hogy az egészet kompenzálni fogja.Én állítom nem nagy kapacitásról van szó.
viszont induktívat is bevisz.
A túl nagy kapacitív termelés is káros.
Most nem gondolom át mert már régen volt mikor a kondenzátor telepet üzemeltettük.
Az áramszolgáltató azért is büntetett ha a kapacitás több volt mint az induktív.
A meddő csak annyi lehet hogy a látszólagos teljesítmény közelítsen a hatásos teljesítményhez.Nem szabad ellenőrizetlen kapacitást bevinni.
A távvezeték kapacitása sem viheti sőt nem is viszi fi-t nullára
meddo-teljesitmeny-aram.jpg

Ezt nem lehet teljes hosszon számolni.
Mert az induktivitás változó Vasárnap nincs.És az is baj tud lenni.
Ha akkor túl sok kapacitív bevitel lenne.
De hát elenyésző pici kapacitásról van szó.
Még a saját induktivitásával se mérhető össze.Nem hogy kompenzálna fogyasztói meddőt.
 
(ahogy az egyik szakértő írná: meddő teljesítmény nem ingázik a távvezetékben),
Pontosan emigyen szól:
meddő árammal érhető el, amely azonban ellenkező irányba folyik, és ez által megszünteti, illetve kompenzálja az induktív meddő áramot.
Ez a teljesítmény a kondenzátor és a meddő termelő hely között van,
Vagyis a fogyasztónál és a kompenzáló hely között és nem korlátozódik a távvezetékre.
Ez is fontos:
.Ha tehát egy ilyen kompenzáló berendezést közvetlenül az induktív meddő teljesítményt fogyasztóhoz kapcsolunk, akkor a vezeték és az energiatermelő a legkedvezőbb esetben egyáltalán nem vezet meddő áramot, így optimális hatásos teljesítményt szállíthatnak. "

A kondenzátor telepnek minél közelebb kell lenni a meddőt termelő fogyasztóhoz különben nem csökkenti a meddő áramot. a megtáplálás vezeték szakaszán.
A légvezeték ezert sem csökkenti.
Nem lehet elosztva szétterítve.
a forráshoz minél közelebb.
És mi fontosabb mindig álljon arányban a képződő meddővel
A távvezeték ezt soha nem teljesíti.
Nem lehet a kapacitív állandó
 
Utoljára módosítva:
egy kondenzátor jó nagy kapacitív meddő teljesítményt hoz létre, ami megnöveli a feszültséget a hálózatban.
A sok kilométer távvezeték kapacitása.
A hossz mely pontján képződő meddőre adná le szerinted.
Elejére vagy a fogyasztó felőli végére?
Mert az csak akkor működne ha az induktív fogyasztót kompenzálná.
Az induktív képződés ott van ahol a felhasználó van és ez ingadozó.Hol itt hol ott van.Napszaktól és műszaktól függően.És nem 10 mikrofarad fogja kompenzálni.
Első pillanattól mondom álérvelés álvita mert elenyésző a kapacitása.
Felejtsd el a távvezetéket mint áram csökkentő kapacitás.
Nem mérhető a képződő meddőhöz.
És azt kérdezni akkor miért adják meg?
Szerintem még sok egyéb adatot megadnak még sincs mindnek köze a feszültségeséshez.
1 mikrofarad na ugyan már.És ez szétterülve.
 
Utoljára módosítva:
Hogy lerövidítsem a vitátokat.

Nyilván meglehet próbálni kiszúrni az áram-szolgáltatóval
- leterhelni a vezetéket, hogy megolvadjon a kábel
- vagy felpumpálni a feszültséget, hogy átüssön a szigetelés
- de ezzel számol az áramszolgáltató, ezért vannak biztosítékok, túl-áramra és túl-feszültségre a hálózatban.

A hálózatban úgy a vezeték (áram) mint a szigetelés (feszültség) nagyon fontos.
Az elektromos energia egykébbként nem a "drótban" terjed tova hanem a "drótok között, a drótok körül"
Ez fontos, a helyes szemlélet keddvéért

images
 
Utoljára módosítva:
A rezsicsökkentéshez csak annyit, hogy a magyar állami MVM sokkalta 2017-ben a német vállalkozóknak az 5,9 milliárdot
aztán 2019-ben minden további nélkül aláírta a 17,4 milliárdos szerződést a Mészáros Lőrinc érdekeltségnek.

Hát igen ezek az áramszolgáltatók, pénzt akartak anélkül, hogy Felcsút is kapjon belőle.
 
A rezsicsökkentéshez csak annyit, hogy a magyar állami MVM sokkalta 2017-ben a német vállalkozóknak az 5,9 milliárdot
aztán 2019-ben minden további nélkül aláírta a 17,4 milliárdos szerződést a Mészáros Lőrinc érdekeltségnek.

Hát igen ezek az áramszolgáltatók, pénzt akartak anélkül, hogy Felcsút is kapjon belőle.

szegény sokkolt német vállakozók ... ugye milyen jó lenne ha az az éves kb. 22 milliárd forint profit a zsebükbe vándorolna.
Hogy csoroghat a nyáluk mikor elképzelik ezt az árbevételt és profitot rezsicsökkentés nélkül, az általuk diktált árakkal
rezsi.jpg
 
Utoljára módosítva:
szegény sokkolt német vállakozók ... ugye milyen jó lenne ha az az éves kb. 22 milliárd forint profit a zsebükbe vándorolna.

Miről beszélsz? A Németek eladták az erőművet a magyar kormány sokallotta, nem vette meg.
Megvette a gazszerelő és háromszoros áron eladta a magyar kormánynak.
 
szegény sokkolt német vállakozók ... ugye milyen jó lenne ha az az éves kb. 22 milliárd forint profit a zsebükbe vándorolna.
Hogy csoroghat a nyáluk mikor elképzelik ezt az árbevételt és profitot rezsicsökkentés nélkül, az általuk diktált árakkal
rezsi.jpg

Ha jól tudom a Magyar Villamos Művek (MVM-Csoport) egy magyar áramszolgáltató vállalkozás.
Hozzájuk tartozik az atomerőmű Paks, a barnaszénnel működő Mátra.

"Bonyolultnak látszó manőverekkel, nagyon sok pénzre húzta le Magyarországot Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőmű körüli kavarásával.

- Megvette az állam elől olcsón,
- kivette belőle az összes pénzt,
- eladósította,
- és utána eladta az államnak drágán."
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,619
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére